A fagyban <br>Zizeg a zuzmara<br>Ahogy szállingózva<br>Aláhull az ágakról.<br>Sustorog a mező<br>A dermedő avar<br>A hólepel roppan<br>Ahogy lábam <br>A jégre toppan.<br>Kesztyűtlenūl<br>Körmöm alatt<br>Lángra lobban<br>Éget a fagyos szél<br>És az erdő<br>Most a télről mesél.<br><br>A fagyban<br>A nyártól <br>Messze maradtam<br>De a folyó<br>Még pancsolja a part<br>Szélén az avart<br>És a nádasban<br>Vadkacsa kelt zavart.<br><br>Réce rikkant<br>Szalad a víz tükrén<br>Elhagyott stég szélén<br>Jégcsapba fagyott a fény<br>Az idén<br>Már senki sem üldōgél <br>Ott . <br>A fagyos <br>Tél bekopogott.<br><br>Bekopogott bátran<br>Mégis alázattal<br>Ádvent első vasárnapjára<br>Tömött felhőkkel<br>Az ég bundájára<br>Hogy hulljon az áldás<br>Fehéredjen s tisztuljon<br>minden lélek és ház<br>Mikorra jön a messiás.<br><br>Holnapra talán<br>Már más lesz a határ<br>Tocsogó és foltos<br>Az erdő bozontos<br>Frizurája átalakul.<br>A szürkén ágaskodó pára<br>Felkúszik a fák koronájára<br>De bent az első gyertya<br>Lángja<br>Fehéren megtisztulva<br>Meleg-fényt áraszt<br>A várakozók házába.
A nagynapra<br>Az én jókívánságom <br>Semmit sem ér.<br>....<br>A Te óhajod <br>Legyen remény<br>Hogy az életben<br>Vágyad még elér<br>És pont belefér<br>Ameddig a Tér<br>Szemedben Időt ér.<br>....<br>A születésnap <br>Egy mérföldkő<br>Haladj tovább<br>Ott a jövő.
Valahol - sok helyen<br>De leghamarabb <br>Forrón fortyogó fronton<br>Hideg pengék <br>Szótüskék <br>Dölyfösen<br>Döfnek inakba<br>És húsba<br>Megdermedt rettegést <br>Amíg kibuggyan<br>Kesernyés-sós nedve<br>Véredényekből a szemekbe<br>Könnyezve.<br><br>A Való sokszínű Igaza <br>Káosszá tornyosul<br>Az egyszerű lényeg képe<br>Nagyítón keresztül szemlélve<br>Torzult formát ölt<br>És áztatja a bánat<br>Az elhagyott romos hazákat<br>Ködös holnap küszöbén<br>Sikítva reszket <br>Az alázat<br>Ne-!-hagyjátok már <br>A Lázat<br>Elhatalmasodni !<br><br>Ne buzdítsátok<br>Az apátiás katonákat!<br>Ne buzdítsátok <br>A reményvesztett apákat!<br>Ne buzdítsátok <br>A síró anyákat!<br>Ne buzdítsátok<br>A remegő öreget!<br>Ne buzdítsátok<br>A sebzett beteget<br>És hagyjátok élni a gyerekeket!<br><br>Becsületbeli nyílt szó<br>Átlátszó pohárban <br>Szomjat oltandó.<br>Egyezségre törekedni<br>Dalt fakasztani <br>A legszebb hangszeren...<br>...Ha nincs kompromisszum<br>Értelmetlen.<br>És amíg ki-ki a magáét<br>Fújja szüntelen<br>Szimfónia nem lesz sohasem<br>Csak visítóan kínzó gyötrelem.<br>Süket publikumnak tán<br>Jó lehet a nóta<br>Ha csillog a díszlet<br>És a látszat nem csalóka.<br><br>Kinek az igaza tisztább hitű<br>Mikor a bonyodalom sokszínű?<br>.....<br>A közös nevező<br>A válasz <br>Ha nem ér célba<br>Sosem lesz Heuréka.<br>A tükörből<br>Csak az verődik vissza<br>Az Emberség<br>Milyen tiszta.<br><br>Ne Hagyjátok <br>Veszni az Emberkatonákat<br>Ne hagyjátok veszni<br>Az Emberpalántákat<br>Az Anyákat se a beteget<br>Ne hagyjátok veszni <br>Az apákat se az öreget !<br>Az árvákat elesetteket<br>Ki eteti majd meg?<br>Ne hagyjátok veszni<br>Az Egyszeri Életet!<br><br>És<br>Sajnos <br>Kár minden szóért<br>Felesleges tett<br>Mikor a szót<br>Süket nem hallja<br>A betűt vak nem látja.<br><br>Önelégült gőgös hatalom<br>Lesi hol s milyen az alkalom<br>A tereken a keretet<br>Profitéhség forgatja<br>A Kereket.<br><br>És.....<br>Hagyjátok veszni <br>Az Embereket !?
Csillogva izzanak<br>Kacsingatva <br>Pislákoló-vonzón<br>Hűvös fehér-kék fénnyel<br>Ábránd melegséggel<br>Éjfél utáni <br>Tündöklő csillagok, <br>S közben álmodban <br>Oda osonok<br>Veled vagyok. <br><br>Minden éjjel<br>Ha álmatlanság<br>Gyötör éppen<br>Úgy hiszem<br>Mosolyoddal ragyog,<br>Ereszkedik fénye <br>Egy csillagnak<br>Fáradt szemembe.<br>Pupillám mögött <br>Ragyogva surran<br>Lelkembe<br>Még borús időben is.<br><br>Álmatlan éjjelen<br>Csillagképekben<br>Letekint rám<br>Évezredekkel<br>Lemaradt idő<br>Pillanata.
A szomszéd háború mellett, kialakult a Közel-Keleten egy nagyon is véresebb háború…
<br>
<br>(leoninus)
<br>A szomszédnak van egy hosszan tartó háborúja, meg van sok-sok temetetlen halottja.
<br>Vannak katonák, ki meghaltak, de elvesztek, meg vannak ki lakói a kert-földeknek…
<br>Ritkán, de biz' akadhat köztük, amikor a tábornok is megy… belőle nincsen száz egy.
<br>A egyszerű katona kit elhantoltak, hol meghalt, ki fiai mellől csak úgy kihalt…
<br>*
<br>
<br>(senrjon)
<br>Az egyszerű embert már
<br>Rögvest elfelejtették… már nincs!
<br>Ők, ártatlanok.
<br>
<br>Úgy tűnik, hogy a halál
<br>Maga, mulandóságért harcol
<br>Ő a végsegéd!
<br>
<br>Fekete kosok gyónnak,
<br>Ha pénz nem érkezik időbe!
<br>Élősködők ők!
<br>
<br>Ők háború robbantók,
<br>Katonahalál… kasszírozok.
<br>Élősködők ők!
<br>*
<br>
<br>(leoninus csokor)
<br>Sirattatlan a katona, ki eltűnt nem került elő, családja meg a könnyet nyelő.
<br>Sirattatlan a katona, kinek van... gyermekei, de apját már nem tudja tisztelni!
<br>Sirattatlan a katona, ki frontról megszökött és nem ért oda, amerre üvöltött.
<br>
<br>A tábornokok még szabadságot is kaphatnak, katonáknak ezek légből kapottak.
<br>A fekete kosok tengereken nyaralnak, gyerekeiktől dicséreteket kapnak.
<br>Ezek az emberek a TV -ben nézik a háborút, amit emlegetnek, mint repedtsarkút.
<br>
<br>Katonák meg a más frontján sajátkezűleg harcolnak, majd meg ajándék halált kapnak!
<br>Olyan még nem volt, hogy a katona kezdett háborút, tábornok meg átélte halál-bút.
<br>Kosnak és tábornoknak ebéd után van kávé, katonának akkor sem, ha nem málé.
<br>
<br>A kosok élősködői, Harpagonok, a sirattatlan emberiség vámszedői.
<br>Kosok, akik háború nélkül kiírták Föld lakósságát, Önös érdekből és csakis!
<br>
<br>Van: volt katona, sok darabjából, sokfelé folyt vér, de ő már nem tudja, mit sem remél.
<br>Frontvonal csatatér, tábornok csak bizakodik, a katona már nem él, így nem remél.
<br>A családja, remeg az apáért, a férjért, kiről nem tudják, hogy már nem él a remélt…
<br>
<br>Özvegy anya kihez megy férjhez, ha kosok kiirtották férfiakat, nincs ima kéjhez…
<br>Kipusztultak a férfiak, akkor, hogy épül újra a népesség, nem... női képesség…
<br>Csatatéren, főleg nyáron romlik a konzerv, de kost nem érdekli, csak, bevétel csakis.
<br>*
<br>
<br>(3 soros-zárttükrös)
<br>A család a temetőben, keresztnél sírdogál, életsodrásról hosszasan meditál,
<br>Kicsiből nőtt gyerek meg az apukájára nem is emlékszik, próbálkozik, meditál…
<br>A család a temetőben, keresztnél sírdogál, életsodrásról hosszasan meditál.
<br>
<br>Vecsés, 2023. november 26. –íródott: a világ, az emberiség jelen történelmi, már eszkalálódott háborús és nagy világkatasztrófára mutató helyzetéről. A TV. híradókban egész nap mutatják a valóságot…
<br>