mint látom, sok itt a szép-lány most is. <br>Hiába locsoltam már meg sokakat <br>Én bizony, nem kaptam finom csókokat. <br> <br>Locsolkodnék ma én itt is serényen, <br>De sok szép sütemény van a szekrényen. <br>Ennék, innék is, leülnék konyhába, <br>Locsolkodhatok végre-valahára? <br> <br>Vecsés, 2015. február 3. – Kustra Ferenc József <br>

Eddig azt sem tudtam, mi az a húsvét hétfő, <br>De mondták, ha elmúlik a hó, az is eljő. <br>Érzem a tavasz illatát… van itt hólapát! <br>Tegnap tavasz volt… ma még hallom a tél szavát. <br> <br>Kölnim befagyott, <br>Nem kérek mustot, <br>Kellene meleg dzseki... <br>Szabad-e itt locsolni? <br> <br>Vecsés, 2013. március 30. – Kustra Ferenc József <br>

Hűvös a mai húsvét, <br>És hideg front van. <br>Megint egy húsvét, <br>De hidegfront van. <br> <br>Régen jártam locsolkodni, <br>Akkor még nagyon vártak a lányok… <br>Már nem járok locsolkodni, <br>Ha mennék, látnám, macska kinyávog… <br> <br>Hej! Öregfiúk, ezen ne búslakodjatok, <br>E korban, mások sem járnak locsolkodni… <br>Elég már házon belül, ott panaszkodjatok, <br>Hagyjátok a fiúkat, ezen kell elgondolkodni… <br> <br>Parfümtartó kezed úgyis már reszketne <br>És kik látnák, nem tudnák mire vélni… <br>Parfümtartó kezed, jóra nem késztetne, <br>És kik várnák, nem tudnád locsolni… <br> <br>Elég otthon, sonkát meg tömd a szádba, <br>És igyekezz jóféle teával meglocsolni… <br>Talán van otthon is, aki ezt várja, <br>És igyekezz, húsvétilag lelocsolni! <br> <br>Vecsés, 2012. április 8. – Kustra Ferenc József <br>

Adjon Isten, ház uram! <br>Jöttem, locsolni akartam. <br>Nem Önt persze, hanem a nőket, <br>Uram engedjék, kérem Önöket. <br> <br>Látom, van itt sonka, pálinka, <br>Látom, vendégeket várnak ma. <br>Én itt vagyok a kölnivel, <br>Locsolnék szép szerivel. <br> <br>Nos, akkor kérem, van nő itthon, <br>Vagy levezetem dühöm a főtt tojáson. <br>Hívjanak meg kérem, sonkára, tormára, <br>Utána csak locsolhatok nőket máma? <br> <br>Kedvükre tennék, meglocsolnám őket, <br>Kedvükbe járnék, bekölnizném őket. <br>Akkor hát én a vendég kérdezi: <br>Most már végre szabad-e locsolni? <br> <br>Vecsés, 2012. április 7. – Kustra Ferenc József <br>

Nehogy már beijedjetek, kedves asszonyok-lányok, <br>Húsvét hétfő van, de nem pazarolok vizet rátok… <br> <br>Ma még nem is reggeliztem, szívesen ennék sonkát tojással, <br>Enném hozzá az ecetes tormát, friss kenyérrel, két pofával… <br>Ma még nem is reggeliztem, szívesen ennék sonkát tojással. <br> <br>Közben elővenném… megmutatnám… a méretes üveg pacsulimat. <br>Ja! És a végére kapom a reggeli utáni habos kávémat? <br>Legyünk túl ezeken, le akarom aratni hiányzó babérokat! <br> <br>Álljatok csak nagyság szerint sorba, <br>Hogy pacsuli gőz se menjen kárba… <br>Álljatok csak nagyság szerint sorba. <br> <br>Micsoda élmény lesz titeket húsvétilag meglocsolni, <br>Már csak röviden kortyolok kávémból, biz’ neki kell fogni! <br>Ja! Jut eszembe a kardinális kérdés; szabad locsolni? <br> <br>2009. március 19. – Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként, alloiostrofikus versformában. <br>