Idő 
Értékelés 
Értékelés A házak között a nap bágyadt sugarai,
<br>Már csak annyi fényt adnak, mint az éj fáklyái.
<br>Nemsokára sápadtan világít a holdfény
<br>És leszáll az éjszaka. Sűrű, sötét, kemény.
<br>
<br>Az éjszaka világa a bűnözőké,
<br>Vagy tán'-talán inkább a szerelmeseké?
<br>Másképp látszik a világ konok sötétben,
<br>Ekkor minden elvész egy nagy végtelenben.
<br>
<br>Éles szemű ember lát vaksötétet,
<br>Pupillája tágul, befogad fényet.
<br>Éjjel is van fény, csak meg kell azt látni,
<br>Eljön a reggel, de ki kell azt várni.
<br>
<br>Vecsés, 2001. október 8. – Kustra Ferenc József
<br>
Nincsen senkim, csak árva vagyok.
<br>Kérdezik miért? Csak makogok.
<br>Van válasz, de az igen hosszú,
<br>Életem ragyavert, nagy múltú.
<br>
<br>Értelmes, mit mondok? Hebegek?
<br>Közben magamtól öklendezek.
<br>Talán ma van holnap tegnapja,
<br>És elúszik… élet tutaja.
<br>
<br>Budapest, 2000. július 13. – Kustra Ferenc József
<br>
Ha én szatrapa lennék,
<br>Tán’ falanxot vezetnék.
<br>De szatrapa nem vagyok,
<br>Falanxozni nem fogok.
<br>
<br>Hellopolis van, de nem nekem,
<br>Erről vágyakozik a lelkem.
<br>A vágy kategória minek?
<br>Nem tény, nem ad csak a léleknek.
<br>
<br>Vecsés, 2002. március 24. – Kustra Ferenc József
<br>
Az éjféli holdfény, mint kóbor kedves a tájon,
<br>Sétálgat, de itt hagy, elhagy, eltávozik fájón.
<br>Borús, sötét éjjelen én már semmit sem látok,
<br>Keresek, kutatok, tapogatok, botorkálok.
<br>
<br>Elmennék, de hova?
<br>Éjnek nincs világa,
<br>Holdfény is hiába…
<br>
<br>Vecsés, 2002. március 24. – Kustra Ferenc József
<br>
Ver az élet, mégsem nyögök,
<br>Rögös úton csak döcögök.
<br>Nő a baj, de csak göcögök,
<br>Én magamon csak röhögök.
<br>
<br>Beletörődés
<br>Sorsba, elfogadással?
<br>Életfelfogás.
<br>
<br>Vecsés, 2002. március 24. – Kustra Ferenc József– írtam: halmazrímes versben és senrjúban.
<br>
