Adj Uram Isten, áldott, szebb jövőt!<br>A Magyar leánynak csipkefőkötőt!<br>Gyöngy díszítse újra annak szép fejét,<br>Büszkeség dagassza fehér kebelét!<br><br>Adj Uram Isten, áldott szebb jövőt!<br>A Magyar legénynek fényes jövendőt,<br>Szíve legyen boldog és hittel teli,<br>Mert dicső hazáját újra megleli!<br><br>Adj Uram Isten, áldott, szebb jövőt!<br>Minden anyának hitet s jövendőt!<br>Virágzó kertet, szép aranykalászt,<br>Búbos kemencébe sercenő parázst!<br><br>Adj Uram Isten, áldott, szebb jövőt!<br>Harcos fiadnak nyugodt temetőt!<br>Ki hittel védte a Szent Hazát,<br>Ki vérének adta most legjavát!<br><br>Adj Uram Isten, áldott, szebb jövőt!<br>Dicsőséget hozzál nemzetünk fölött!<br>Neved rebegjen majd minden magyar ajkán,<br>Feltámad újra Szent Magyarország!

Ahol az imák az égig érnek,<br>ahol a Kisharang halkan szól,<br>akácvirág tárja dús illatát,<br>s koszorút fonnak az álmokból!<br><br>Dél-Zselic lábainál kis falum,<br>ott szín-aranyból kél fel a nap,<br>s futórózsa ível át a kiskapun,<br>Ahol az utcán is megáld a pap!<br><br>Magyar nótát hord az esti szellő,<br>hol a ráncos ajkakon is dal fakad,<br>szendergő, nyári lágy-estéken<br>együtt fonják az álmokat!<br><br>Kebledben élek én, drága Somogy,<br>szépséged vonz, el nem enged,<br>itt szín-ezüstre vált este a hold,<br>s a tejút vág az égi-réten rendet!

Elfeledték régen kincseit,<br>Zselic dombság szőlős hegyeit,<br>szarvas járta lombos erdeit,<br>Berzsenyinek végső nyughelyit!<br><br>Elfeledték Koppány székhelyét,<br>a "Tüskevár" nádas tengerét,<br>margarétás, zöldes mezeit,<br>Somogyország súlyos könnyeit!<br><br>Elfeledett, régi korok,<br>vonat is már alig robog,<br>gomolyfüstje "Tiszta szívvel"<br>távolodik sötét színnel!<br><br>Elfeledett, szegény sorsok,<br>omladozó kastélytornyok,<br>- Országunknak kicsiny szegletében<br>- Somogyország talpig feketében!

Hétköznapi pszichológia… eszmefuttatás a szeretetről. <br> <br>Együttműködés elfogadással, vagy valami más? Ez föltélez, gondolkozást! <br>Elfogadás együttműködéssel, vagy valami más? Ez föltélez, gondolkozást! <br>Vannak bizony sokak, akik ezt a kettőt egyszerűen szétválasztják… <br>Vannak bizony sokak, aki ezt a kettőt gondatlanul nem használják… <br>* <br>Elfogadás mindig kell, <br>De nem mindig jár vele együtt, <br>Együttműködés. <br> <br>Mi <br>a cél? <br>Elfogadsz, <br>Vagy csak nézel... <br>Eltűnik a híd. <br>** <br>Bűnös dolog a szeretetről vadult hévvel, példásan mellébeszélni, <br>Bűnös dolog a szeretetről tárgyi tudás híján folyton csak blöffölni… <br>Bűnös dolog a szeretetről vadult hévvel, példásan mellébeszélni! <br>* <br>Ha mögötte az ajtó <br>Becsukódik, zaj ül a csendre. <br>Múlt nem felel rá. <br> <br>Zár, <br>Ajtó <br>Néma nesz. <br>Valaki ment, <br>Megmaradt a csend. <br>** <br>Megismerkedni, <br>Érzéssel gondolkozni! <br>Belegondolni! <br>Megismerkedni, <br>A kettőt összehozni. <br>Átértékelni. <br>Megismerkedni, <br>Ezeket átgondolni… <br>Másképpen élni. <br>* <br>Kezdet: a találkozás. <br>Érzés, gondolat nő, összeáll, <br>Egy új életút. <br> <br>Új <br>Élet <br>Kapuit <br>Kinyitja a <br>Változás felé. <br>** <br>Újmódin élni… köll egy magasztos életpillanat, mi szép, de nehéz kincs, <br>Ha az álmok meg már a szeretetet őrzői, akkor az hatalmas kincs… <br>Újmódin élni… köll egy magasztos életpillanat, mi szép, de nehéz kincs. <br>* <br>Álmokból lépek, vállamon múltam nehéz, <br>Láng szívemben, változás felé néz. <br> <br>Új remény, <br>Szépség, súly és kincs. <br>Változás. <br>** <br> <br>Vecsés, 2025. február 17. – Siófok, 2025. augusztus 2. -Kustra Ferenc József – Gránicz Éva, írtuk: 2 szerzősnek, mint hétköznapi pszichológiai művet! <br>

Kecses madarak, <br>Búcsútáncot járnak már. <br>Utazni fognak. <br>Fényben fürdik a határ, <br>Pára szitál, halk sugár. <br>* <br>Kong a tér, fészek, <br>Madarakat nem látni. <br>Afrikai út. <br>Lomb zizeg... selyem fodra, <br>Olvad a nap aranya. <br>* <br>Eresz alján is <br>Üresek fecskefészek. <br>Majd visszajönnek. <br>Rőt levél úszik szélben, <br>Megpihen csendes mélyben. <br>* <br>Vándormadarak <br>Kényszerből utaznak el. <br>Nagyon messzi táj. <br>Köd kúszik völgy öléből, <br>Elillan nap fényétől. <br>* <br>Madársereg száll, <br>Vonul, mint sötét felleg. <br>Ők mind telelők. <br>A harkály halkan kopog, <br>Fák szíve csendben dobog. <br>* <br>Vándormadarak, <br>Valahol úton vannak… <br>Lesz még jó idő! <br>Avarban halk nesz motosz, <br>Télre készül... álmot hoz. <br> <br>Vecsés, 2016, szeptember 27. – Siófok, 2025. augusztus 9. -Kustra Ferenc József- írtam: eredeti Baso féle haiku csokorban. A haikuk alá a tanka-verset: Gránicz Éva szerző-, és poéta társam írta. <br>