A Nap nyugta alatt<br>Z-űr-zavar hasadt.<br>Össze-vissza kileng<br>Az iránytű;<br>A Nagy terem<br>Nem terem<br>Zamatos gyümölcsöt,<br>És a galambot sem engedik<br>Szabadjára.<br>Szürke, sűrű ködben<br>Szivárványos szemüvegben<br>Keresik a napot,<br>De vajon ki <br>Tárja ki <br>Az Ablakot?

A hagyomány a szívben dobog,<br>Az ősök vérét emeli<br>Az emlékek homályosult oltárára.<br><br>A remény,a hit,s a bizakodás az éltető<br>Energiája, motorja minden tettvágynak,<br>Az értelem fonala Ég s Föld között....<br><br>A szív pitvarába, ahol Isten beköltözött<br>A szeretet gyémánttá tömörödött.<br><br>Nem kell más<br>Csak az összetartozás<br>Melege.<br><br>Tárd ki lelked ablakát,<br>És alázattal engedd be<br>A szeretet örömlángját<br>Szívedbe,<br>És az asztalon<br>Teríts meg az angyaloknak.<br><br>Otthonodban minden nap<br>Ott lesz a széphangulat.<br>Mert ahol vendég <br>Az ég küldötte;<br>Áldás száll a lelkekre -<br>Hogy minden <br>Ami volt ,van, s lesz;<br>A keresztet<br>Hordozhatóvá tesz<br>A megváltó.

Következményt hordoz magában<br>Minden hétköznapi egyszerű tett,<br>S gondolat.<br>És bár - ha ereje megfeneklett<br>A hatás szekere <br>Tova gördül a jövőbe,<br>Hol a múltban elvetett mag<br>Kalászba szalad.<br><br>Kalászba szalad<br>A múltban elvetett mag,<br>Tova gördül a jövőbe<br>A hatás szekere,<br>És bár - ha ereje megfeneklett<br>A gondolat<br>És minden hétköznapi egyszerű tett<br>Következményt hordoz magában.

A természetnek <br>Nem kell naptár,<br>Ott az idő függetlenül jár.<br>Csak kik<br>Messzire sodródtak <br>Önkénnyel,<br>Nem tudják <br>Mit kezdjenek a fénnyel. <br>Érvelnek sötétséggel. <br><br>Az óra sietősen meglendül<br>Tavasszal;<br>A valóság elé szalad-<br>Miként szólt a parancsolat.<br>Majd egy órácskát<br>A jövőben járunk,<br>De a megholtak napjára<br>Meglehet, vissza találunk.<br><br>Gőg-hatalmas az ember,<br>Az időt is urallja.<br>Előre<br>Vagy éppen hátrafelé tolja. <br>Az űrben is van idő-ablak-<br>Messze tekint onnan;<br>Megveti az Istent,<br>Mert nem látja hogy hol van.<br><br>És jönnek majd újak,<br>Büszke emberek;<br>Értik e majd vajon<br>A világ mitől kerek?!

Kit gyötör a keserű hiány,<br>És szívét szorítja<br>A légszomjas fájdalom;<br>Kit sorvaszt a táguló magány,<br>Csak a hit segíthet.<br>Isten - Nála az irgalom.<br><br>Az ember is kicsit segíthet;<br>A Mában kéznél van<br>Az ölelés, a szeretet-<br>Nyújtsd felé a kezedet;<br>De az irgalom Istennél van,<br>Oda emeld lelkedet.