Hétköznapi pszichológia
<br>
<br>Hiúság, férfi a neved! –tartja a mondás és van bizony jócskán alapja.
<br>Pl., hogy a nők csak a nekik tökéletes férfit keresik. Ő milyen?
<br>Nagy szerencse, ha a nő a megfelelő férfit megtalálja, ki vágyálma
<br>És
<br>Még össze is passzolnak, de a nő lemondása mértéke milyen?
<br>
<br>A külcsín és a belbecs megfelelő-e? Ez boldogság kombinációja…
<br>
<br>Vecsés, 2020. április 23. – Kustra Ferenc József
<br>
Tele van a világ, hangsúlyos, szép szavakkal,
<br>Az ember meg papol a jóról és a szépről,
<br>Közben meg éli életét, vaskos hazugságokkal,
<br>Mert nem vevő a valós állításokra, már régről.
<br>
<br>Modern ember agya többségében kimosott,
<br>Mint a használt, régifajta gyermekpelenka.
<br>Mit hall, nem tudja felfogni, neki az nem tisztázott.
<br>Agya is olyan unalmas, mint egy gumipelenka.
<br>
<br>Emberek többsége, maga a terelt tömeg,
<br>Nem tudja, hogy csődtömeg.
<br>*
<br>Harsogja a maga igazságát,
<br>Fennen hirdeti szabadságát,
<br>Elárulja, a taposhatóságát.
<br>*
<br>Kommunikálni nem képes,
<br>Szájából a szó, mind véres…
<br>Magának készséges.
<br>*
<br>Mindenhonnan hallani az oly’ szép szavakat.
<br>Ne hidd a hazugságokat.
<br>*
<br>Versenyben hordja rőzsét
<br>Vasorrú bábával, vesszőjét.
<br>Hiszi, több lesz! Fenét…
<br>*
<br>Kirándulni centerbe jár,
<br>Ott hallott dicséretet már,
<br>Mit hazavisz, bélsár.
<br>*
<br>Ne hagyd magad, szívják véredet,
<br>Itt a tavasz, megjött kikelet…
<br>*
<br>Álomban kószál
<br>Az elérhetetlenség.
<br>Vágy teljesülés.
<br>*
<br>Szerelem jege
<br>Akit elért, elveszett!
<br>Zöld szemű szörny les…
<br>*
<br>Nevetés, lehet,
<br>Hogy fájdalom álarca.
<br>Mindig mosolyogj?
<br>
<br>Vecsés, 2015. április 25. – Kustra Ferenc József- Versben, 10 szavasokban és senrjúban…
<br>Az oximoron (látszólag) egymásnak ellentmondó szavakat kombinál. Többsége nem valódi ellentmondás. Inkább kihangsúlyozza a dolgoknak azt a részét, ami valamilyen humoros, jelentőségteljes konfliktusba kerül.
<br>
Meditáció hétköznapi pszichológiában……
<br>
<br>Aki mindenkié, talán senkié
<br>Ki mindenkire gondol… épp’ senkire,
<br>A sok gondolata nem vonatkozik, senkire!
<br>Ami sokat mindenkinek segít… az senkié.
<br>
<br>Vecsés, 2012. március 11. – Kustra Ferenc József
<br>
(3 soros-zárttükrös duó)
<br>Az évek útvesztőből állnak, egy lét', nagy lélek-labirintus,
<br>Kerestem én már, de itt Ariadné fonala nem vezet… huss…
<br>Az évek útvesztőből állnak, egy lét' nagy lélek-labirintus.
<br>
<br>Az életúton tévelygünk ész-veszetten, sután, szinte vakon,
<br>Sokan nem is vesszük észre, hogy létcsapdában vagyunk, alkonyon…
<br>Az életúton tévelygünk ész-veszetten, sután, szinte vakon.
<br>*
<br>
<br>(Senrjú trió)
<br>Hiába van, hogy
<br>Dolgozunk és fáradunk!
<br>Útvesztő… munkás!
<br>*
<br>Nemes akarat,
<br>Mint botor, csak lemarad!
<br>Útvesztő… munkás!
<br>*
<br>Sok a borzalom,
<br>Végét tudni akarom?
<br>Útvesztő… munkás!
<br>*
<br>
<br>(senrjon csokor)
<br>Van ezer ráeszmélő,
<br>Igy nem érdemes… felismerés!
<br>Útvesztő… munkás!
<br>*
<br>Ha lélekölő hajsza
<br>Botor, mert csak fáradtság… Minek?
<br>Útvesztő… munkás!
<br>*
<br>Szép cél, akarat-szándék!
<br>A nemes szándék üldözendő?
<br>Útvesztő… munkás!
<br>*
<br>A fehér angyalszárnyak,
<br>Besározódnak, nem is látják.
<br>Útvesztő… munkás!
<br>*
<br>Van ki iramban, szennyest
<br>Jobb’ szereti… élet labirint!
<br>Útvesztő… munkás!
<br>
<br>Vecsés, 2023. szeptember 5. – Kustra Ferenc József- íródott: F. Galambos Margit: {1892- Óbecse,} Évek útvesztője c. verse átirataként.
<br>
Elfáradva, öregedve, talán megnyugodva…
<br>Számot kell adni, benne öregség lassúsága…
<br>Lassú, csöndes erősködés, talán észrevétlen...
<br>Pusztulásba menni észrevétlen… lehetetlen.
<br>*
<br>(3 soros, zárttükrös duó)
<br>Mélán, hallgatagon, síró-rívó közönnyel,
<br>Nézni kell létet, napokat, de lét felöklel…
<br>Mélán, hallgatagon, síró-rívó közönnyel.
<br>
<br>A haladó időben percek, saját sírjukat ássák,
<br>És oda el is viszik a már lét-nemlét… volt perc-mását…
<br>A haladó időben percek, saját sírjukat ássák.
<br>
<br>Sem friss virradatnak, sem az alkonynak
<br>Nem kell örülni, búsulni, mert múlnak!
<br>Bölcsönél igen, de, koporsónál nem borulunk le,
<br>Közben tudjuk, minden gyors-futó álom… élet éle!
<br>Örülni kell, adni kell újat kisbabának,
<br>Nem kell felülni a régi jó tetszhalálnak…
<br>A koporsónál szembesülünk az elmúlással,
<br>De ez nem oldhatjuk fel a nagy leborulással.
<br>*
<br>(3 soros-zárttükrös duó)
<br>Föl kell fognunk, itt a lét és nemlét között, minden heves mámor, de futó álom,
<br>Örökkévalóságtól se várjunk sokat, bár vágy, remény nélkül, lét is csak álom…
<br>Föl kell fognunk, itt a lét és nemlét között, minden heves mámor, de futó álom.
<br>
<br>Föl kell fognunk, a lét és nemlét között sokat meditálhatunk a halálon,
<br>Bár a vágy és a remény nélkül, nem gondolkozhatunk örökkévalóságon…
<br>Föl kell fognunk, a lét és nemlét között sokat meditálhatunk a halálon.
<br>*
<br>(septolet)
<br>Örökkévalóságtól ne várj jót-rosszat,
<br>Az lelket bolygat,
<br>Megingat!
<br>
<br>Lét-nemlét,
<br>Szellemlét…
<br>Őrizd eredetét,
<br>Fogadd végét…
<br>
<br>Vecsés, 2022. május 21. – Kustra Ferenc József – íródott: E. Kovács Gyula {1839 -1899} azonos című verse átirataként.
<br>