A poéta vallomása… <br> <br>Élet, eltörhet <br>Mint stráfkocsi tengelye. <br>Gyalogút, merre? <br> * <br>Írnék én már valami jót is… <br>Hangulatom borongós most is… <br>Ugyan mi (…!), mitől vidám lennék…? <br>Ha más életbe átmehetnék… <br>* <br>Lehetőségek <br>Már semmire adottak. <br>Kósza nézések. <br> <br>Vecsés, 2002. december 25. – Kustra Ferenc József- írtam: Versben és senrjúban, önéletrajzi írásként <br>

Versben és oximoronban elmélkedés… lehetnék én… <br> <br>[Nem vagyok senki, de lehetnék:] <br>Erdőkerülő, fő erdész, esetleg <br>A szomszéd tanyája körül, tán' végleg. <br> <br>Lokomotív első mozdonyvezetője <br>Az erdei kisvasúton, minden este. <br> <br>Lehetnék matek tanár, megoldanék minden kivonás egyenletet, <br>Ha úri kedvem úgy tartaná, erre tanítanám a gyerekeket. <br>* <br> <br>[Nem vagyok semmi, de talán valaki lehetnék:] <br>Híres poétává lehetne válni, <br>Ha tudnék ceruzával verset írni. <br> <br>Híres haikuíróvá válni, <br>Ha tudnék 'szépes' haikut írni. <br> <br>Híres novellistává válni, <br>Ha tudnék szép novellát írni. <br>* <br> <br>[Nem vagyok falkavezér, mert akkor lehetnék:] <br>Akár nagy politikusi-segéd talpnyaló, <br>Lehetnék milliárdos, gaz, nagy vállalkozó. <br> <br>Vagy legalább akkor, kakas a saját trágyadombomon, <br>Még azt sem bánnám, ha tyúkok nem törnek rám tolakodón… <br>* <br> <br>[Hmm…] <br>Állítólag a szabadság vezeti a tömeget, <br>Akkor én miért keverek penészes életpépet? <br> <br>Aki bíz' vér-farkas akar lenni, <br>Farkasként, farkas módon kell élni <br>És farkasokkal kell vonítani! <br> <br>Mit <br>Akar, <br>Az élet? <br>Hideg a lét… <br>Szeretet meleg! <br> <br>Vecsés, 2016. szeptember 12. - Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként. <br>

(3 soros-zárttükrös duó) <br>Aki megszületik, annak már ketyeg is az életórája <br>Nem kell ezen oly' nagyon gondolkozni, ne gyötörd magad mára… <br>Aki megszületik, annak már ketyeg is az életórája. <br> <br>Az öregségben döbbenünk rá, hogy milyen gyors az mi időnk, <br>Jó lenne szabályozni, de nem engedi, pedig mérhetnönk… <br>Az öregségben döbbenünk rá, hogy milyen gyors az mi időnk. <br>* <br>(HIQ csokor a félhaiku-lánc elvisége alapján) <br>Időből <br>Nem fogy ki elem! <br>Csak gerjed. <br> <br>Vezeti <br>Nem örök éltet. <br>Csak gerjed. <br> <br>Szabályzás <br>Nincs, mert nem lehet! <br>Csak gerjed. <br> <br>Öregség <br>Döbbenetes gyors! <br>Csak gerjed. <br> <br>Mágia <br>Ebben gyötrődni… <br>Csak gerjed. <br> <br>Csak ketyeg <br>Életóra… megy! <br>Csak gerjed. <br> <br>Vecsés, 2023. október 9. - Kustra Ferenc József- Íródott: 3 soros-zárttükrösben és HIQ -ban. <br>

A szél hátán járnék, ha hagynák, <br>Könnyemet kicsalják a hangyák. <br>Késem csak arra jó, hogy vágja <br>A kezem… lassan hűl a máglya. <br> <br>Már lecsendül a vad lobogás, <br>Már a vízben nincsen zubogás. <br>Tűz már csak parázslani látszik, <br>Zsarátnokzokogás hallatszik. <br> <br>Legnagyobb tűz is leég egyszer. <br>Hiába rakunk rá ezerszer. <br>Meleg belefullad hamuba, <br>Szél meg szétszórja… a szabadba. <br> <br>Vecsés, 2003. április 10. – Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként. <br>

Megbeszélt kerékpártúrára indultam, bár égbolt nagyon felhős volt, <br>Tizennégyen beszéltük meg, siettem, hogy odaérjek, ez roham volt. <br>Közben fél szememet a felhőkön tartottam, jó ideges állapotba… <br>Ahogy fölfelé néztem, belehajtottam a félig telt vizesárokba. <br> <br>Úgy áradt ajkamról a szó, mint egy hegyi vízesés cseppjei, <br>Rondák voltak, csak hullottak, mint télies hó kristálycseppjei. <br>Lemerültem teljesen, mint Búvár Kund, ki régen-hajdan volt, <br>A sáros víz hideg is volt, még jó, hogy benne jégcsap nem volt. <br> <br>(Septolet) <br>Kimásztam, <br>Bicajt kihúztam, <br>Tanakodtam… <br> <br>Ázott ürge voltam, <br>Magamba karoltam, <br>Menjek-e… hosszan meditáltam. <br>Magamba, komorodtam. <br>* <br> <br>(Sedoka duó) <br>Fönt irtóztatón dörrent, <br>Majd’ fejemre estek a felhők. <br>Eső fürdetett. <br> <br>Föltámadt a szélvihar, <br>Arcomba vágta, mind… az esőt. <br>Csak menekülni… <br>* <br> <br>(3 soros-zárttükrös) <br>Kínomban ölelgettem volna magam, de kapaszkodtam a kormányba, <br>Széllel, erővel szembehajtottam, kínnal szemem néha jól becsukva. <br>Kínomban ölelgettem volna magam, de kapaszkodtam a kormányba. <br>* <br> <br>(Bokorrímes) <br>Közben azon rágódtam, társak megvárnak-e vagy otthagynak? Ennyit piszmognak? <br>Míg egyszer csak első kerék kifordult, szerencséim sorjában mind elhagytak. <br>Arccal estem a centi vastag sárba, és hallottam, hogy istenek vinnyognak. <br>* <br> <br>(3 soros-zárttükrös) <br>Orrom vége eleredt, keveredett a sárral, <br>Ilyesmi biztos nem esik meg tán' senki mással… <br>Orrom vége eleredt, keveredett a sárral. <br>* <br> <br>(Bokorrímes) <br>Az eső gyorsan lemosta ezeket a vad nyomokat, <br>Én meg döntöttem, haza fordulok… mondtam új átkokat. <br>Útközben már nem estem el, de úgy néztem ki, mint a dagonyázó erdei disznó, <br>Az út tele volt zápor-patakokkal, kerék fölverte a sarat… ő így a disznó! <br> <br>Épp nem volt otthon senki, nagy, a legnagyobb szerencsémre, <br>Beültem a kádba, elmélkedtem is nagy békességbe. <br>Jó forró vízben talán két órát henyéltem, <br>Másnap reggel meg szép napsütésre ébredtem. <br> <br>Vecsés, 2021. január 29. – Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként. <br>