Versben írva és eredeti Baso stílusú haikuban…
<br>
<br>A nap hajnalban,
<br>Glóriában ébred fel.
<br>Hajnali hőség.
<br>*
<br>Táj, még csak csendes,
<br>De napsugár melegít.
<br>Kel a hőség is.
<br>*
<br>Uralkodó lett
<br>A napfény, mind a tájon.
<br>Messzeség vibrál.
<br>*
<br>Szubtrópusi a klíma, nedvesen búja a dzsungel,
<br>Kilencszáz millióan izzadnak már, kora reggel.
<br>Gangesz vize piszkos, de meleg Siva segítséggel.
<br>*
<br>Forró lavina,
<br>A nappali hőérzet.
<br>Szökőkút hűsít.
<br>*
<br>Folyókban lehet
<br>Fürdeni, víz jó meleg.
<br>Fürdés, mindenhol.
<br>*
<br>Tomboló nyárban
<br>Fények villannak, tavon.
<br>Kék ég a sátor!
<br>*
<br>Ó, az indiai hőség fárasztó és mindent kiszárít,
<br>De, ott bizony az a szokás, nem lehet levenni a szárit.
<br>Elefánt is keres egy pocsolyát és bőrét, sárral kábít.
<br>*
<br>Hőség rekkenő,
<br>Szomjas kiáltás hallik.
<br>Berepedt szájpír.
<br>*
<br>Hab-fodor díszek
<br>Leülnek, tó partjára.
<br>Hullám, langymeleg.
<br>*
<br>Mesevilág az
<br>Erdő, bozótos árnyak.
<br>Meleg az árnyék.
<br>*
<br>Napközben a tigrisek is hűsbe bújnak,
<br>A riksa kulik, nagyokat fújva futnak.
<br>Hőségben nincs keletje az ópiumnak.
<br>*
<br>Délben a vad szél,
<br>Homok-porfelhőt kavar.
<br>Izzasztó meleg.
<br>*
<br>Pokoli hőség
<br>Nem viselhető… izzaszt.
<br>Árnyékban enyhül.
<br>*
<br>Napnak melege,
<br>Fa árnyékában is tűz.
<br>Szárazságtűrés.
<br>*
<br>Indiában, bizony tűz a nap, mint a megveszekedett,
<br>Tömegek a Gangeszben hűsölnek, de túlmelegedett...
<br>Motoros taxi sofőrje kiosztja a legyezőket.
<br>*
<br>Eső, hűs szél nincs.
<br>Enyhülés nem várható.
<br>Izzó napkorong!
<br>*
<br>Délben a vad szél,
<br>Homok-porfelhőt kavar.
<br>Izzasztó meleg.
<br>*
<br>Hétágra süt nap,
<br>Látóhatár kitágult.
<br>Szem messzire lát.
<br>*
<br>Magas itt a hőmérséklet és a páratartalom,
<br>E fizikai környezet, nem vágyemelő álom.
<br>A még élő maharadzsát, tán' élteti az álom…
<br>*
<br>Árnyak torzulnak,
<br>Az est közeledtével.
<br>Este is hőség.
<br>*
<br>Izzasztó meleg,
<br>Este is él a hőség.
<br>Semmi sem hűl le.
<br>*
<br>Horizonton lóg
<br>Az utolsó napsugár.
<br>Hold, erőlködik.
<br>
<br>Vecsés, 2017. június 14. – Kustra Ferenc József
<br>
Általam hiányolt Beatrix,
<br>Hová lettél? Volt ez… egy anzix?
<br>Belőled villanás
<br>Kevés volt… [lázongás!]
<br>Honnan tudjam van-e még combfix?
<br>
<br>Mi lesz serkenő vágyaiddal?
<br>Mi lesz így, sok közös álmunkkal?
<br>Mi lesz öleléssel?
<br>Mi lesz csókcserével?
<br>Mi lesz a szeretve… álommal?
<br>
<br>Lett gyorsan más partnered, Bea?
<br>Vagy csapodárság? Vágyad álma…
<br>Villanásba tűntél,
<br>Szó nélkül elmentél…
<br>Került gyorsan partnered… Bea?
<br>
<br>Vecsés, 2023. január 28. – Kustra Ferenc József – íródott: romantikus LIMERIKBEN.
<br>
(3 soros oximoronok 3 soros-zárttükrös csokorban)
<br>Jó mulatság lenne, kisbaltával pucolni az ablakot!
<br>Okos ember nem bolond, csak nem öli meg házi kilátót…
<br>Jó mulatság lenne, kisbaltával pucolni az ablakot!
<br>
<br>Öregszek, múlnak a napok, az időm érték,
<br>Hogy majd mikor halok, várt ez az időmérték…
<br>Öregszek, múlnak a napok, az időm érték.
<br>
<br>Micsoda álmodozó nyilatkozatok születnek mérnöki rajzlapokon,
<br>Micsoda találmányok lehetnének, ha nem aludnának a rajzlapokon…
<br>Micsoda álmodozó nyilatkozatok születnek mérnöki rajzlapokon.
<br>
<br>A pók, a méh, a hangya nem feltaláló, de hagyományőrző építészek,
<br>Az ember bizony naponta újat ötöl, hagyomány nélkül… ó, építészek…
<br>A pók, a méh, a hangya nem feltaláló, de hagyományőrző építészek.
<br>
<br>Szabadban télen, meleg sapkában sem lehet verset írni, egy hideg márványasztalon,
<br>Szabadban trópusi hőségben, sortban sem lehet verset írni, forró márványasztalon…
<br>Szabadban télen, meleg sapkában sem lehet verset írni, egy hideg márványasztalon.
<br>
<br>(oximoron kétsorosban)
<br>Üldözőm a ’nyaram’, hogy le csípjek a végéből, mi csak egy apró falat,
<br>Hogy értelmet adjak az üldözésnek s tele tegyem, a lepkehálómat!
<br>
<br>Vecsés, 2023. április 19. – Kustra Ferenc József - Az oximoron (látszólag) egymásnak ellentmondó szókombináció. Többsége nem valódi ellentmondás. Inkább kihangsúlyozza a dolgoknak azt a részét, ami valamilyen humoros, jelentőségteljes konfliktusba kerül.
<br>
Filozofikus felfogásban…
<br>
<br>Kiléptél a kapun, megláttalak, gyönyörű vagy ma,
<br>Annyira szép, hogy nem való vagy e csúnya világra.
<br>*
<br>Körülöttem a nagy néma csend halkan ásítozik,
<br>De lehet, hogy éhes, gyomra hangosan áhítozik.
<br>*
<br>Terhem a máról a holnapba, görnyedten cipelem,
<br>Könnyen venni az akadályt, semmi súlyom nincs nekem
<br>*
<br>Érzem, hogy életemből elköltözött már a nyár,
<br>Igaz is, én is csak egy élőhalott vagyok már…
<br>*
<br>Az ég legalján, estefelé még vöröses a Nap,
<br>Fekete esőfelhőket lát, imádkozik a pap.
<br>*
<br>A nap sok-kévés sugara olyan jól melegít,
<br>Támadó hidegfront átka, kedvetlenre hűsít!
<br>*
<br>Gyenge embernek a fegyvere, lehet, csak a hazugság,
<br>Bár ezzel tűnik az igazság bajnokának, ez másság.
<br>*
<br>Púposra hajlik a végtelen tér íve,
<br>Hogyan igaz? Érzem, nincs eleje-vége?
<br>*
<br>Én becsületből, nevetve, mindig magam küldöm előre,
<br>De gyáván, sírva megyek magam mögött, nem vágyok előre…
<br>Csak élő-halott vagyok, nem létezőn várok, lehetőre…
<br>*
<br>Ostoba pletykát terjesztők áldozata vagyok,
<br>Innentől kezdve, örök bűnben élek és halok.
<br>*
<br>Érdekel, lesz majd még hozzám való társam egykoron?
<br>Ma megvolt, élvezem a válóperem, a balkonon.
<br>*
<br>Elhatároztam elmegyek, csapot-papot itt hagyok,
<br>De azért nem hagyok itt mindent, hülye tán' nem vagyok.
<br>
<br>Vecsés, 2016. július 16. –Kustra Ferenc József- Az oximoron (látszólag) egymásnak ellentmondó szavakat kombinál. Többsége nem valódi ellentmondás. Inkább kihangsúlyozza a dolgoknak azt a részét, ami valamilyen humoros, jelentőségteljes konfliktusba kerül.
<br>
Filozofikus felfogásban…
<br>
<br>Elfojtott vágyakban tobzódnak hevült testek,
<br>Simán megszűnnek, oly' nagy plátói szerelmek.
<br>
<br>Hajnali harmatban tárt karokkal futnék eléd,
<br>De még fekszem, és csak, egy álmot gondolok beléd.
<br>
<br>Megállítanám én a szerető, emésztően kedves képeket,
<br>De a harag nem engedi, betonba betapossa a lelkeket.
<br>
<br>Völgyecske ölében csobog egy apró patak,
<br>Vize mérgezett, már kipusztultak a halak.
<br>
<br>Nyugágyból nézni a bárányfelhőket, gyönyörűség.
<br>Felhőszakadásba berohanunk, ebben nincs szépség.
<br>
<br>Olyan napfényes vágy uralkodik a széplélekben...
<br>Az élet meg megy, a borús, fizikai tételben…
<br>
<br>Vágyunkból lesz meg a szép remény,
<br>Nem teljesül, csalódás kemény!
<br>
<br>Mikor tisztán, még boldogan törülközők,
<br>Konyhában szól telefon, én megőrülök.
<br>
<br>Hajnali, első pár napsugár, besurrant a tájra,
<br>De nem látják, nem nyílott még ki… állatok csipája.
<br>
<br>Lappangó, de elősettenkedő a kéjem,
<br>Éjjelre, kínos börtönbe löki a létem.
<br>
<br>Megütöttelek! Most már csak ülök egymagamba,
<br>Arra vágyva, Te tekints rám, mint igaz barátra!
<br>
<br>Van úgy, hogy én bizalmas titkot vetek papírra,
<br>De ügyetlen a sors, eltakarja egy nagy paca.
<br>
<br>Vecsés, 2016. július 15. –Kustra Ferenc József- Az oximoron (látszólag) egymásnak ellentmondó szavakat kombinál. Többsége nem valódi ellentmondás. Inkább kihangsúlyozza a dolgoknak azt a részét, ami valamilyen humoros, jelentőségteljes konfliktusba kerül.
<br>