Hétköznapi pszichológia…
<br>
<br>Sokszor azért, nehogy higgy a mosolyoknak,
<br>Talán álcái a takart problémának,
<br>Bár létezik a mosoly, ami őszinte,
<br>Annak örülhet az ember szíve, lelke.
<br>
<br>A hamiskás mosolyt oly' nehéz felismerni...
<br>Szívdöglesztő mosolynak, nehéz ellenállni...
<br>Gondolkozz! Jobb mielőbb a földre leszállni...
<br>
<br>Vecsés, 2014. április 25. - Kustra Ferenc József
<br>
Az élet harcra tanítva rettegtet,
<br>A félelem vaksötétben remegtet.
<br>A szeretet föltehetően egy angyaltól ered,
<br>A gyűlölet meg a démonból dühödten rád mered?!
<br>Ha holdfény süt reád, és a nyugalom örvényin baktatsz,
<br>Nézelődsz, sötétben nem látsz, jobb híján felhőket vallatsz…
<br>
<br>Boszorkányokat, a gonoszokat, hogy lehet elgáncsolni?
<br>A meghalt, eltűnt hősöket hogyan lehet felmagasztalni?
<br>Pedig ez benne van az új, a modern jövőképbe,
<br>Nem bánnád tudni, mi várható még a modern létbe?
<br>A mai lét szinte könnybe fulladt mosoly…
<br>Közben azt sulykolják neked, ez nem komoly.
<br>
<br>Ha mögötted elhagyva, elárvult a kárhozat,
<br>Előtted meg, csodás lesz a nyílt jövő varázslat,
<br>Akkor az életed még rendes kerékvágásba is kerülhet,
<br>Élted a nagy boldogságban, mint a nagy Alföld, úgy elterülhet!
<br>
<br>Töredezett jövőképnek balsors a látnoka,
<br>Balszerencse a tűzetlenség hűlt zsarátnoka…
<br>Értékelted már, hogy mi az, mi lehet, mi jövőben elveszhet?
<br>Már a közömbösség a vigaszod? Lehet, hogy a lét megveszhet?
<br>
<br>Vecsés, 2014. május 28. – Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként.
<br>
Hétköznapi pszichológia…
<br>
<br>Ki mindig kimondja igazat, nem a jogával él,
<br>Viselkedésétől magának szabadságot remél.
<br>Szabadság azonban nem, „majd én igazat megmondom” függő,
<br>Így rosszul van értelmezve… legott lesz forró a levegő.
<br>
<br>Van, ki mindig igazat mond, de ő kellemetlen ember,
<br>Vele együttműködni nem lehet, és nem is tud ember.
<br>Igazság, egyébként is relatív, eseményfüggő,
<br>Meg a befogadónál érzelem, értelem függő.
<br>
<br>Van, aki az igazságot, nehezen viseli,
<br>Mást, mint saját gondolatatát... csak nem szíveli.
<br>Ilyen emberrel is együtt kell működni,
<br>Sőt, tetszik vagy nem, eszerint kell tisztelni.
<br>
<br>Ne hidd, hogy mindig megmondani az igazat dicsőség…
<br>Ezzel csak más lelkébe gyalogolsz, mi bizony dőreség.
<br>Még azt sem tudhatod, hogy neked, akkor igazad van-e…
<br>Helyesebb, ha előbb gondolkozol, hogy most jól szólhatsz-e?
<br>
<br>Vecsés, 2013. június 24. - Kustra Ferenc József
<br>
Az öregségről, apeva csokorban…
<br>
<br>Ép,
<br>Kerek
<br>Lelkekben,
<br>Ember retteg,
<br>Szövődményekben.
<br>*
<br>Ég
<br>Pokol
<br>Kénköves
<br>Örök tüze!
<br>Szövődményekben.
<br>*
<br>Ha
<br>Mernék
<br>Rettegnék…
<br>De, a cél nem!
<br>Szövődményekben.
<br>*
<br>Én
<br>Nehogy
<br>Remegjek.
<br>Már nem leszek,
<br>Szövődményekben.
<br>*
<br>Csak,
<br>Nagyon
<br>Zeng a csönd!
<br>Öregségem,
<br>Szövődményekben.
<br>*
<br>Jő
<br>Halál,
<br>Holtra vált.
<br>Szövődmények…
<br>Már, semmi se nincs!
<br>
<br>
<br>Vecsés, 2017. június 19. – Kustra Ferenc József - Pályázatra készült művem. (Irodalmi Rádió)
<br>
Hétköznapi pszichológia…
<br>
<br>A múltba nincsen semmilyen út, a múltból vissza nincsen -várhatjuk- semmilyen út!
<br>Azt tán’ intézik, hogy kiapadt kút adjon vizet, de nincs ott egy csipet víz tünet…
<br>Elsőre igen abszurdnak tűnik, mert káván átnézve napfény nem tükröződik.
<br>
<br>Temetőben sem volt soha semmilyen találkozó, halottaink léte maradó!
<br>Persze vizionálom, határokon kéne egy állomás és ott átkiabálás…
<br>Hah! Lehet, hogy véglegesen megbolondultam? Bízok, hogy ennyire tán' nem romlottam…
<br>
<br>Ott vannak nagyszüleim, a szüleim, velük kellene találkozni élő hadnak.
<br>Annyira hiányoznak, hogy élem a szenvedésem, ezt elbírni van tehetségem.
<br>Ha legalább kísértetként kicsit visszajönnének, úgy örülnék lehetőségnek…
<br>
<br>Ki tudhatja, hogy ki és mikor kerül át, én is igy várom a megváltást…
<br>Megváltóm, ha legalább integetne… de bizony még nincs meg sírom helye.
<br>Már tudom, nincs árva találkozási pont sem… vágyam a lehetetlenem.
<br>*
<br>(HIQ)
<br>Cím kéne,
<br>Találkozáshoz!
<br>Régi vágy.
<br>
<br>Erdős út
<br>Ősvényként is jó!
<br>Régi vágy.
<br>
<br>Betonút
<br>Nem volna sáros…
<br>Régi vágy.
<br>*
<br>(senrjon)
<br>Krisztusi határoknál
<br>Kellen már egy határállomás…
<br>Ölelkezés nincs!
<br>
<br>Temetőben találka,
<br>Nem létezik, Teremtő útján.
<br>Sírokra gyertya…
<br>
<br>Úgy tudom, sokak vágya,
<br>Kik a találkozót hajszolnák…
<br>Kövezett út? Jaj!
<br>*
<br>(Tízszavas)
<br>Vágyhatunk mi botor módon,
<br>Ebből mi sem lesz… horkolós álmodón…
<br>
<br>Vecsés, 2024. szeptember 7. -Kustra Ferenc József- Önéletrajzi írás.
<br>