Ötszáz évvel később vagyunk…
<br>
<br>Jött a török, csak jött, mint áradat,
<br>Fehér habbá hajszolták lovakat.
<br>Szpáhik, akindzsik, a janicsárok,
<br>Kezükben pajzsok és jatagánok.
<br>
<br>Országot foglalni nem hagyhatjuk,
<br>Sereggel hadba szállt: király urunk.
<br>Lovakat nyergelték, megitatták,
<br>Egész nemességet hadba hívták.
<br>
<br>A véres kard eredménye az lett,
<br>Mohácsnál véres, vesztett csata lett.
<br>Széthúzott a magyar, nem ment oda,
<br>Sereg másik része nem; nem, oda…
<br>
<br>Tizennégyben a főurak összefogtak, ez örömteli tény
<br>Lenne... de, azért, hogy Dózsát leverjék, mi volt nekik kelevény.
<br>Elit széthúzása megmaradt, ezen, Dózsa sem változtatott,
<br>Magyarság tele van, olyan tényekkel, mi minket lejáratott.
<br>
<br>A főurak, elit acsarkodott,
<br>A hatalomért csak viaskodott.
<br>Egy része tűrte, többi ölését,
<br>Nem akarta barát ölelését.
<br>
<br>Odaveszett jó királyunk, meghalt!
<br>Az ország ez után szinte elhalt…
<br>Patakba fulladt, mondták királyra,
<br>Ám orvul meggyilkolták csatában?!
<br>
<br>Elit dőzsölt, de ország szétesett,
<br>Senki nem figyelte magyar szívet.
<br>Úr, ránk is mérte a büntetését!
<br>In tolerálta uraink kedvét.
<br>
<br>Ország tönkrement, úgy van az óta?
<br>Ország sors tán’ változott, az óta?
<br>Vesztes ország lettünk, urak tették,
<br>Magyarok identitást vesztették.
<br>
<br>Ötszáz éve honunkat vesztettük,
<br>Akkor uraink alá rendeltük.
<br>Nem török a hibás, élet ilyen,
<br>Tudni kéne, igaz elit milyen.
<br>
<br>Itt a mi dolgaink, soha nem mentek úgy, ahogy kellett volna,
<br>Itt mindenki többség akadályozásával volt elfoglalva?!
<br>Vesztes csatánk van a történelmünkben jó bőven.
<br>Mi erre tanítjuk a nebulókat... veszően?
<br>
<br>Mutassuk fel most is, mint akkor rég' véres kardot?
<br>Átalakult a világ, csak arcodba kapsz karcot…
<br>Új világban azzal törődj, hogy megments sok arcot!
<br>
<br>Nagy bévőn mostanság elregéltem néktök, ezen krónikában,
<br>Szórjátok, mint magot, hírt, ha Ti nem valák restök meghallásban.
<br>Tisztes, nemes embereknél és a köznép tudomást tudjanak,
<br>Sarjaddzon a nagy hír, mint a vetés, hogy ne légyen, nem tudtanak…
<br>A háznépnek dobold, hírdösd ki!
<br>A famíliának kürtöld ki!
<br>
<br>Vecsés, 2014. május 12. – Kustra Ferenc József – íródott a történelmünkről...
<br>
Önbíztató kérdések… hozzád…
<br>
<br>Vagyok-e én kovácsmester, ki szívünket egybe kalapálná?
<br>Vagyok-e én mesterkovács, ki a csókunkat kikalapálná?
<br>Vagyok-e én poeta natus, ki szívét adja az íráshoz?
<br>Vagyok-e én poeta doktus, ki eszét adja újdonsághoz?
<br>Vagyok-e én novellaíró, aki ért az ilyen prózaíráshoz?
<br>Vagyok-e én íróember, ki ért a sok aforizma megíráshoz?
<br>Vagyok-e én fölavatott lovag, ki szegényeket is támogat?
<br>Vagyok-e én fölavatott lovag, ki lelkiséget is támogat?
<br>Vagyok-e én, ki majd megy örökön a világmindenségben?
<br>Vagyok-e én tehetség a nyomozói mesterségemben?
<br>Vagyok-e én tehetséges az autóvezetésben?
<br>Vagyok-e én tehetséges a csókod átélésében?
<br>
<br>Kérdésem, vagyok-e én neked lelkedből hiányzó?
<br>Kérdésem; vagyok-e én neked bíz’ szeretnivaló?
<br>
<br>Vecsés, 2023 július 1. – Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként.
<br>
Európa egyik nagy tava…
<br>
<br>Ring a csónak Balaton vízén szüntelen, utasa ő meg én a magyar tengeren.
<br>Nemrégen esett az eső, igy a szivárvány kialakult, látvány meg majd’ kicsordult!
<br>Csónakom csak visz, élvezem, hogy neki Balaton a neve, Meleg van, nő a heve…
<br>Csobbanva látom, hal a levegőbe, biztos meleg vízből ugrott a levegőbe.
<br>
<br>Több hal is felrepült, ha hozzám egy sem szólt, ez biz' nagyon hiányzott, szinte megkarmolt.
<br>A hullámok berepülnek csónakba, bevizezné naptól égő hátam… hólabda.
<br>Latom a sok hab is mutogatja nekem magát, de én meg tudom, nézik a hazát…
<br>Egyfolytában lesem, csónakomnak menyi habosult hullám jön… sokaság csak gyűjjön!
<br>
<br>Vecsés, 2024. augusztus 7. -Kustra Ferenc József- íródott: leoninus duóban a haza taváról…
<br>
Lett egy háború és azóta egy másik háborús világhelyzet… Lebeg az atomháború rémképe is.
<br>
<br>Van nekünk keleten is ősz, évszakváltozás közelében...meg van még keletebben...
<br>Ősz rafinált, mert sok esőt hoz magával, de a sárral nem ő birkózik, magával...
<br>Nyáron nagyon kiszáradt föld élvezettel iszik, mint függő... kezdi érzeni ki ő...
<br>
<br>Biztos vagyok benne, ősz meg akarja bosszulni múlt nyarat... SMS télnek: hozzon havat!
<br>A hadban álló felek a szomszédban, éppen erre készülnek, meg hidegre... jobban!
<br>Béke persze nincs még, reszket, mint a nyárfalevél... de ugyanez van az ellenségnél...
<br>
<br>Drón, az bizony naponta repül erre-arra s nem takarhatjuk le teáscsészével...
<br>Háború is tudja, mit tesz az évszak, de harcolók... felek, olyanok, mint félvakok...
<br>Tevekénység őszi esőben, nagyon lecsökken, katonák harci kedve nem csökken...
<br>
<br>Lövedék repül hidegbe is, bár katonáknak a sártocsogás igen nem jó is.
<br>Fecskék, gólyák, a ludak más hazába mentek, a katonák bunkerban fetrengenek.
<br>Sem egy méretes drón, sem nem egy méretes aknavető, ha jő... nem barát, álnok ő!
<br>
<br>Béke kendnek, esős időben nem jár erre... jóindulatú, nem front-fenegyerek...
<br>Tűzszünet, ha tán'-talán segítene... de manapság a frontok esküdt ellensége.
<br>Katonák naponta esdenek... de a latyakos, majd hideg bunkerban, létezzenek?
<br>
<br>Vecsés, 2024. október 1. – Kustra Ferenc József- íródott, leoninusban, mint a jövő vázlata… a szomszédban cca. 1000 napja kivitelében… Nyugaton a helyzet változatlan.
<br>
Időm megállt… rohantam Csinszka!
<br>Tudom menjek… de, mond, hogy hova!
<br>Kemény vagy mint sínszál,
<br>Szerelmünk… abordál.
<br>Merre vagy… én, hogy menjek oda?
<br>
<br>Időm megállt… rohannék Csinszka!
<br>Nézek életablakon… hova?
<br>Neked nem voltam jó,
<br>Panasz szava sem jó…
<br>Már nem lesz élet lakodalma…
<br>
<br>Időm megállt, rohanvást? Csinszka!
<br>Keresed élet boldogsága?
<br>Velem mér’ nem volt jó?
<br>Közbejött… apropó?
<br>Idő s tér nem fér láncolatba!
<br>
<br>Vecsés, 2023. február 17. – Kustra Ferenc József – íródott; romantikus LIMERIK csokorban.
<br>