Szépnek tűnő dallamok,<br>Tisztán zengő hangok.<br>Valami becsaphatott,<br>Meghajolt árnyékok.<br><br>S te mégsem adtad fel,<br>Tömted magad hittel.<br>Valaki dúdolt neked,<br>Szíved tiszta meleg.<br><br>Ablakod zárva, csukva,<br>Nincs ki, bújjon oda.<br>Csillámló éjszakákon,<br>Most csak hozzád vágyom.<br><br>Hangtalan suttogását,<br>Hangos muzsikáját,<br>Én hallgattam hajnalban<br>Létem volt hangtalan.<br><br>S olyan halkan jöttem,<br>Léptedet követtem.<br>Hadd haljam énekedet,<br>Csak ennyit kérhetek.

Nem tudsz eltagadni, <br>árnyékként követelek<br>megvert- megáldott képzeletemmel<br>mely őrzi a csodákat,<br>lábad ívét , csípőd hajlatát, a vállad<br>bódító illatát az ölednek<br>s szép csókra-nyíló szádat<br>Mindig ,mindig téged várlak !<br>S éjszakáimon visszatérsz te<br>vágyammá és kínommá felépítve<br>S újra látlak ! Látom a csodádat<br>zuhog az igézet,<br>kitakart testtel virrasztok érted<br>kitakart, feszülő idegekkel<br>lélegzetem<br>lázasan zihál<br>Nincsen előled menedékem<br>az ősanyag vagy bennem<br>a paráznaság <br>egy ölelés égető hiánya <br>titok vagy<br>kőteher<br>kárhozat<br>van-e legalább részvéted irántam?

Látnom kellene <br>megérinteni,mint csodatévőt<br>s hűs tenyeredbe rejteni<br>lázas arcom<br><br>így várni a végsőt !<br>a feloldozást !<br>hogy a perc örökké tartson<br>s maradjon velünk<br><br>csillag lánggal lobogjon felettünk<br>míg tékozló varázsát <br>kibontja szerelmünk <br>s egy könnycseppet a szemeden

Két vers<br><br>1.<br><br>Füvekkel, fákkal mérem magam<br>Csak ezért nem vagyok hontalan<br>Csak ezért nem vagyok árva <br>Majd angyalok visznek a másvilágra<br><br>2.<br>Kellene már egy új szerelem<br>lánggal lobogó, fényes !<br>Bolond az aki hisz nekem<br>Vígyázz ! Meg ne égess !

Ha megérkezel egy állomásra,<br>érdemes kicsinykét megpihenni.<br>Beletekinteni hátizsákba,<br>tettekről mérleget készíteni.<br><br>Számvetésed jót, rosszat egyaránt<br>tartalmaz. Nem mindegy, többet latban<br>melyik mennyit nyom; milyen az arány.<br>Nézd át alaposan leltáradat.<br><br>Mérleg nyelve jobbra, balra billen.<br>Rajtad múlik, élted, hogy telik el,<br>miként látod azt visszatekintve,<br><br>Lemenő Nap vöröslő fényében.<br>Döntést hozva, időd ne fecséreld!<br>Új lépéshez, írd meg számvetésed!<br><br><br>Budapest, 2015-07-03.<br>/írta: Bánlakyné Moravetz Edit/