Lebegő, vad álmok<br>vívódnak tépődve,<br>nyilvános hirdetők<br>ajzódnak vergődve.<br><br>Bájtok forgatagán<br>virtuális égben,<br>a kékhalál kiált<br>mennydörgő kétségben!<br><br>Önkéntes rabszolgák<br>tobzódnak feszengve,<br>örökbefogadót<br>kutatnak esengve.<br><br>Lázábrándok várnak<br>kéjre, szeretésre,<br>tébolyult pszichével<br>az újrakezdésre.<br><br>Téves illúziók<br>más dimenzióban,<br>s a maroknyi vétlen,<br>emésztő hálóban.<br><br>Szintetikus szívek,<br>lélektöredelmek,<br>külsőségek, álcák,<br>lefagyott érzelmek.<br><br>Mélyre zúdult morál<br>a végletek pontján,<br>s hamis fergeteg száll<br>a vágy horizontján.<br><br>2016.

Öröktől, örökké tartó változó Világ,<br>végtelen halmazban atomok, energiák,<br>szerte mágneses terek, s vegyületek kuszán,<br>a morajló Mindenség mélységes basszusán.<br>Törvényszerű keringés, kölcsönhatás, rendek,<br>hol nincsenek vágyak, sem álmok és érzelmek,<br>nincsenek lények kik a szépséget élvezzék,<br>értelmek sehol, hogy a titkokat megfejtsék.<br>Határtalan áradó örökkévalóság,<br>tökéletes egyensúly, lebomlás, fonódás,<br>tovatűnő fényörvény, tündöklő csillanás,<br>halott birodalomban megdermedt suhanás.<br>Az időtlen szerveződés céltalan menet,<br>de értelmét adta egy rezgés: a létezet.*<br>Mely ébredés, a véletlen folyamat része,<br>s az élet értelme, célja: minden, mi élet.<br><br>2014. <br>(* A szerző szóalkotása)

Minden reggeli ébredéssel,<br>Új élet kezdődik el.<br>Szívedet és lelkedet,<br>Reményteli várakozás tölti el.<br>Talán ma láthatom,<br>Szerelmemmel, találkozhatom.<br>Így telik el nap ? nap után,<br>Múlnak az évek egymás után.<br>Csak vársz és vársz,<br>Holnap talán rá találsz.<br>Eljön a szerencsés pillanat,<br>Őt, végre megláthatod,<br>Leírhatatlan boldogságod.<br>Előtted áll, s te csak csodálod,<br>Keresed a szavakat, de nem találod.<br>Mondanád mennyire szereted,<br>De most még nem teheted.<br>Földöntúli érzés járja át lelked,<br>Fáj, meg nem ölelheted.<br>Az idő meg nem áll,<br>Találkozásotok pillanata lejár.<br>A búcsúzás nehéz,<br>Hiszen újra csak remélsz.<br>S még nem tudhatod,<br>Majd újra, Őt mikor láthatod.<br>Szemének fényét,<br>Szívedben örökre megőrzöd.<br>Szavainak dallamát,<br>Míg élsz, lelkedben őrzöd.<br>Szeretnél vele boldog lenni,<br>Szeretnéd őt boldoggá tenni.<br>De várnod kell rá,<br>Amíg lelke, ezt megérzi.<br>Nem tehetsz mást,<br>Csak reményteli várakozást.<br>Talán majd egyszer,<br>Ő kezdeményezi a találkozást!

Míg két sóhajtásom<br>között visszhangoztál,<br>eleven vágyammal<br>a mélyedbe fontál,<br>most gyilkosom lennél,<br>a démonod gyötör, <br>lelked megdermedt fény,<br>sugara széttörött.<br>Fekete felhőből<br>dereng angyal arcod,<br>mélybíbor alkonyban<br>lángolsz és patakzol,<br>benned maradtam még<br>élve, avagy halva,<br>s börtönödben lettél<br>gyűlölt rabod rabja.<br><br>2014.

Megtaláltál meztelen éjszakában,<br>szűk sikátorban, lebegő homályban,<br>s fényedet hoztad nekem illatával,<br>vágyakozással.<br><br>Érzelemhalmazba sodort hatalmad,<br>s színe lettél színtelen árnyalatnak,<br>változott így minden, az éj, a nappal,<br>s ünnep a dallal.<br><br>Önmagad tártad ki felém, akarva,<br>ős-pogány esküt, fogadalmat adva,<br>s lüktető testünk heve múlhatatlan<br>összetapadva.<br><br>Megtaláltál meztelen éjszakában,<br>álmod űzött, hogy velem élj a mában,<br>végtelen tér egy lehelet zugában,<br>áradatában.<br><br>2016.