Időt kért a haláltól egy lődörgő agy,<br>és lázasan kutatta a Világ létét,<br>tudva, hogy jövőnk nem csupán a Földön van,<br>hanem valahol, kívül öle rezgésén.<br>Gondolatában suhant mindenekfelett,<br>merre színjátszó gázfelhők kőröztek,<br>s távol, míg az Űr csendjében révedezett,<br>gömbhalmazok csillámai sűrűsödtek.<br>Majd a sötét anyag, opálos mezsgyéjén<br>az elhajlott tér örvényén át áramlott,<br>túlon a fekete lyuk megdermedt fényén,<br>hol az élet show-ja már láthatatlan pont.<br><br>2018

JÉZUS IFJÚ KORA<br>India<br><br>India királyi hercege Ravanna,<br>Részt vett a zsidók egyik ünnepségén,<br>A bölcsességet kutatva érkezett,<br>Ám, Jézus szavain elálmélkodott.<br><br>Felajánlotta, hogy pártfogója lesz,<br>Elviszi keletre megismerkedni,<br>Az ő bráhminok bölcsességeivel.<br>Jézus elfogadta, hogy tanulhasson.<br><br>Bejárta Gangesz völgyét és Indiát,<br>A szent irataikból tanult sokat,<br>Megismerte a hinduk orvoslását,<br>Vének elismerésével haladt tovább.<br><br>E közben több városban is tanított,<br>Az emberek bűvöletben hallgatták,<br>Ezrek követték, Istenként imádták,<br>Híre messze földre is eljutott.<br><br>Egy Isten létezik, benne minden egy,<br>Édes lehelete okán, minden él.<br>Mindenütt jelen van, egyetemes Úr,<br>De, nem mindenki láthatja az Atyát.<br><br>Nem kíván véráldozatot Isten,<br>Csak annyit kér a földi emberektől,<br>Önfeláldozóan, együtt érzően,<br>És, hogy éljenek könyörületesen.<br><br>Ha ezt teszik az Úr elégedett lesz,<br>A fény mindenkire egyformán ragyog,<br>Így tanította Isten szavát Jézus.<br>Kis idő múlva elhagyta Indiát.<br><br><br>Himalája<br><br>Északnak ment, elérte Himaláját,<br>A Buddha papjai szélesre tárták,<br>Előtte a templomuknak kapuját.<br>Itt is bölcsektől tanult és tanított.<br><br>Tibetben ős régi írást őriztek,<br>És sok titkos tanításról beszéltek.<br>Jézus, azonban a saját szemével,<br>Szerette volna olvasni ezeket.<br><br>Valamennyi íráshoz, hozzá férhetett,<br>Papokkal sokat beszélgethetett,<br>Ahogy befejezte kutatásait,<br>Nyugatnak indult, tanított, gyógyított.<br><br><br>Perzsia<br><br>Hazatartva érkezett Perzsiába,<br>Megállt minden faluba és városba,<br>Mindenhol, Úr igéjét prófétálta,<br>Huszonnégy esztendős volt ekkor Jézus.<br><br>Eljutott Perszepolisz városába,<br>Három bölcs, Hor, Lun, és Mer mágusokhoz,<br>Akik meglátták a remény csillagát,<br>Ők keresték fel, újszülött Messiást.<br><br>Most is elsőként üdvözölték Jézust,<br>Ismét előre tudták érkezését.<br>Éppen nagy ünnepséget rendeztek,<br>Jézus pedig szólásra emelkedett.<br><br><br>Mindenki megtalálja Isten házát,<br>Méghozzá csendben, a saját lelkében,<br>Ha az élet súlya elviselhetetlen,<br>Imádkozva eljut, birodalmába.<br><br>Csak a tiszta szívűek léphetnek be,<br>Így az ember érzékelheti Istent.<br>E szent helyen láthatja az Úr gyertyáját,<br>Lelkében felfedezheti, láng párját.<br><br>Megláthatja a többit is, mely arra vár,<br>Meggyújtsák, szeretet fáklya tüzével.<br>Így megtalálja, bölcsesség forrását,<br>Szétnyíló függöny mögött, Úr trónusát.<br><br>Trónus előtt a törvények tábláit,<br>A táblák mellett, lévő fényes ládát.<br>Abban, a jövendölés varázspálcát,<br>Ez a kulcsa, múltnak, jelennek, jövőnek.<br><br>A láda mellett, manna, az élet kenyere,<br>Aki, ebből eszik nem hal meg sohasem.<br>Ezen fényes ládát, kerubok őrzik,<br>Mindenki, csak sajátját nyithatja fel.<br><br>Szavait, nagy ámulattal hallgatták,<br>Dicsőítették és szerették Jézust,<br>Bár beszédét, néha meg nem értették,<br>Mégis rajongtak tanításaiért.<br><br><br>Káldea<br><br>Jézus Perzsiában befejezte munkáját,<br>Ezután tovább indult, Káldeába.<br>Izrael népének bölcsőjében járt,<br>Tanított és szenvedőket gyógyított.<br><br>Beszélt életről, testvéri szeretetről,<br>Emberrel született képességekről,<br>Lélek királyságáról és békéről,<br>Jó szándékról, igazságról, Istenről.<br><br>Néhány nappal később tovább ment,<br>Jordán folyón átkelt s visszaérkezett,<br>Gyermeki otthonába, Názáretbe.<br>Mária, nagy ünnepséget rendezett.<br><br><br>Athén<br><br>Jézus meg szerette volna ismerni,<br>Hellének iskoláit, mestereit,<br>Sok gondolkodót adott a világnak,<br>Tudományban és filozófiában.<br><br>Ezért, tovább utazott Athénba,<br>Mesterektől, tanaikat tanulta.<br>Majd beszédet mondott a Szentlélekről,<br>Aki, kopogtat minden lélek ajtaján.<br><br>De, ő csak akkor léphet be oda,<br>Ha kitárják előtte ajtaját.<br>Ez imádkozással tisztított élet,<br>Az Úr pedig ezért, megáld titeket.<br><br><br>Egyiptom<br><br>Rövid idő után elhagyta Athént,<br>És megérkezett Egyiptom földjére.<br>Elihut és Salmét kereste fel,<br>Édesanyját tanították ők ketten.<br><br>Nagy volt a viszont látás öröme,<br>Jézus vele történteket elmesélte.<br>Megismerte Egyiptom titkait,<br>Napon túli világot, halál relytéjeit.<br><br>Keresztülment sok próbatételen,<br>Őszinteség, igazság, emberszeretet,<br>Hit, bátorság és Isteni szeretet,<br>Ezek csiszolják lelket és jellemet.<br><br><br>Isten egy emberben testesítette meg,<br>Bölcsességét, szeretetét és fényét,<br>A hajnal kapuit nyitó kulcsokat,<br>Aki megkapta, Jézus Krisztus.<br><br>Végezetül Jézus szólt a bölcsekhez;<br>?Elvállaltam a rám bízott feladatot,<br>Tisztában vagyok a veszélyekkel,<br>Amelyek, az úton rám leselkednek.?<br><br>?Tudom keserű az ital, mit meg kell innom,<br>De az akaratomnál, erősebb az Úr akarata.<br>Így elindulok, azt teszem, amit Ő parancsol,<br>Szavak, melyet majd mondok, Isten szavai lesznek.?<br><br>?Az a munkám, hogy elkészítsem az egyház,<br>Mintáját, melyet az ember is megért az idők során,<br>Feladatomat, hazámban kell elvégeznem,<br>Nem vagyok más, mint a szeretet megtestesülése.?<br><br>?Júdás háza kevésbé fogja érteni,<br>Mi a küldetésem ebben a világban,<br>Hamis vádakkal illetnek, akadályoznak,<br>Emberek bírája elé állítanak.?<br><br>?Elítélnek engem, megölnek kereszten,<br>De soha sem pusztítják el az igazságot,<br>Az igazság át fogja itatni a világot.<br>Az egyetemes egyház mindig állni fog.?<br><br>Beszéde után Jézus haza indult,<br>Jeruzsálembe, majd Galileába,<br>Názáretbe felkereste otthonát,<br>S indult, beteljesítse feladatát.

Nem tudom, miért érdekel<br>Sok lángelme, mit énekel.<br>Bolond ember, akiben nincsen kétely,<br>Bolondabb az, ki nem ismer félelmet!<br>Én tudom ez a hazugság!<br>Egy valami jellemez: kíváncsiság.<br><br>Nem tudom, mi is vár énrám,<br>Ott, hol ember sohasem járt.<br>Eljön az áhított Paradicsom, oly<br>Melyről mindenki csakis csodát papol?<br>S az ki romlott, embertelen,<br>Vajon könyörtelenül tipródik el?<br><br>Nem tudom. Mégis úgy érzem,<br>Elveszett magányos lényem.<br>S félelem uralkodik elmém felett,<br>Majd acél dogmám szép lassan öli meg.<br>Emiatt keresem helyem.<br>Miért tátong lyuk szerető szívemen?<br><br>Nem tudom, hallja imáim...<br>Bárki... S figyeli álmaim?<br>Lesz-e, aki segítő kezét nyújtja,<br>S felemel magasra, újra meg újra?<br>Ha kell mindig fogja kezem.<br>A végsőkig, s még tovább marad velem.<br><br>Nem tudom, meddig ver szívem,<br>És meddig kell hogy elhiggyem...<br>Van Isten? Oly sok szenvedés, Hiába!?<br>És lesz-e ki megbocsátja hibámat,<br>Mikor lehunyom a szemem...<br>Mikor örökre lehunyom a szemem.

JÉZUS SZÜLETÉSE<br><br><br>Augusztustól, a római császártól,<br>Rendelet jött ki, a nép számlálására,<br>Jelenjen meg ki-ki maga városában,<br>Születési hely szerint, összeírásra.<br><br>József és Mária is, nagy útra keltek,<br>Messze, Dávid városába, Bethlehenbe.<br>Oda érkezve, már nem volt hely számukra,<br>A zsúfolásig telt vendégfogadóban.<br><br>Végül, csak egy rozzant istállót találtak,<br>Jobb megoldás nem kínálokozott számukra.<br>Hamarosan meg is született a gyermek,<br>Isten fiának jászol lett a bölcsője.<br><br>A közelben tűz körül pásztorok ültek,<br>Hirtelen, nagy fényességre felfigyeltek.<br>Az angyali hírnök, hozzájuk leszállott,<br>?Ne féljetek, örömhírt hozok hozzátok.?<br><br>?Bethlehenbe, ma született a megváltó,<br>Krisztus, bepólyálva fekszik jászolában.?<br>Megjelent, mennyei sereg sokasága,<br>Zengett az angyali sereg tiszta hangja.<br><br>?Dicsőség a magasságos mennyekben,<br>Az Istennek, és a földön békesség,<br>És az emberekhez jó akarat.?<br><br>Így a pásztorok, gyorsan felkerekedtek,<br>Hogy köszöntsék a Messiást, Bethlehenbe,<br>Nagy áhítattal nézték az új szülöttet,<br>És elmesélték a velük történteket.<br><br>Esti égboltot figyelte, távol messze,<br>Néhány bölcs, csillagtudós, férfi keleten.<br>Hirtelen, egy szép szokatlanul fényesen,<br>Ragyogó, nagy csillagot, fedeztek fel.<br><br>Új király született, állapították meg,<br>Uralkodik majd, az egész világ felett.<br>Elhatározták, megismerkednek vele,<br>Útjukon, őket e fényes csillag vezette.<br><br>Több nap után, Jeruzsálembe érkeztek,<br>A királyi palotánál érdeklődtek.<br>Heródes királyban, félelmet keltettek,<br>Megrémült nagyon, hogy új király született.<br><br>Majd megkérte őket, a bölcs tudósokat,<br>Térjenek vissza a tapasztalatukkal.<br>Szeretné őt megismerni, felkeresni,<br>Bölcsek felé, magyarázatul, így szolgált.<br><br>Könnyen ráleltek Bethlehenbe Jézusra,<br>Előtte térdre borultak áhítattal,<br>Lábai elé tették ajándékukat,<br>Szép sorban, tömjént és mirhát, az aranyat.<br><br>Elmondtak mindet, útjukról beszámoltak,<br>Elfáradtak, éjszakára ott maradtak.<br>Figyelmeztették, a bölcseket álmukban,<br>Rosszat forral Heródes, ne térjenek vissza.<br><br>József is álmot látott ezen éjszakán,<br>Megjelent neki, istennek angyala,<br>?Kelj fel József, menekülj a gyermekkel,<br>És anyjával, Máriával Egyiptomba.?<br><br>Gyűlöletes haragra gerjedt Heródes,<br>Messiástól, királyságát féltette.<br>Minden két év alatti fiúgyermeket,<br>Parancsra a katonákkal megöletett.<br><br>Így József, a kis ded Jézus és Mária,<br>A figyelmeztető angyali szóra,<br>Még időben elhagyták Bethlehemet.<br>Heródes kezétől az Úr mentette meg.

NÁZÁRETI MÁRIA<br><br>Názáret városában élt egy leány,<br>Arcára ült, lelke ragyogó fénye,<br>Szilárd hitű, bátor, bölcs volt jelleme,<br>Szerényen, Mária nevet viselte.<br><br>Családjával, József az ács is itt élt,<br>Máriát, őszinte szívvel szerette,<br>Boldogan kérte meg, legyen jegyese,<br>Örömmel készültek, házasság kötésre.<br><br>Mária, egyedül tartózkodott otthon,<br>Nagy fényesség vette körül szobáját,<br>Gabriel szólt hozzá, az Úr angyala;<br>?Mária, ne félj, Úr tesz veled csodát ?<br><br>? Szentlélek által fiad születik,<br>Jézusnak, nevezd e szent gyermeket,<br>Az Atyja, maga az Úr Isten lesz,<br>Prófétálja majd, az örök életet.?<br><br>A fény eloszlott, Mária feleszmélt,<br>?Legyen meg az Úr akarata, mondta?<br>Erzsébethez, egyedül indult útnak,<br>Aki, már Jánost szíve alatt hordta.<br><br>Pár hónapot töltött náluk Mária,<br>János születését örömmel várta.<br>Erzsébet, amikor megszülte fiát,<br>Megoldódott nyelve Zakariásnak.<br><br>Szülői házhoz, visszatért Mária,<br>Láthatóan gömbölyödött pocakja.<br>Nagy harag öntötte el József szívét,<br>Gondolta, elbocsájtja jegyesét.<br><br>Kérte Máriát, a várost hagyja el,<br>Szép csendben ad, elbocsájtó levelet.<br>A nép azt követelte, kövezzék meg,<br>S Józsefnek az Úr angyala megjelent.<br><br>Így szólt Gabriel;<br>?Ne félj magadhoz venni Máriát,<br>Isten gyermekét hordja szíve alatt,<br>Aki, az Úr Szentlelke által fogant,<br>Ő Krisztus, a megjövendölt Messiás.?<br><br>Ezután, József lelke lecsendesült,<br>Védelme alá vette a jegyesét,<br>Hamarosan megtartották az esküvőt,<br>Így várták a csoda beteljesülését.