Nem tudom, miért érdekel<br>Sok lángelme, mit énekel.<br>Bolond ember, akiben nincsen kétely,<br>Bolondabb az, ki nem ismer félelmet!<br>Én tudom ez a hazugság!<br>Egy valami jellemez: kíváncsiság.<br><br>Nem tudom, mi is vár énrám,<br>Ott, hol ember sohasem járt.<br>Eljön az áhított Paradicsom, oly<br>Melyről mindenki csakis csodát papol?<br>S az ki romlott, embertelen,<br>Vajon könyörtelenül tipródik el?<br><br>Nem tudom. Mégis úgy érzem,<br>Elveszett magányos lényem.<br>S félelem uralkodik elmém felett,<br>Majd acél dogmám szép lassan öli meg.<br>Emiatt keresem helyem.<br>Miért tátong lyuk szerető szívemen?<br><br>Nem tudom, hallja imáim...<br>Bárki... S figyeli álmaim?<br>Lesz-e, aki segítő kezét nyújtja,<br>S felemel magasra, újra meg újra?<br>Ha kell mindig fogja kezem.<br>A végsőkig, s még tovább marad velem.<br><br>Nem tudom, meddig ver szívem,<br>És meddig kell hogy elhiggyem...<br>Van Isten? Oly sok szenvedés, Hiába!?<br>És lesz-e ki megbocsátja hibámat,<br>Mikor lehunyom a szemem...<br>Mikor örökre lehunyom a szemem.

JÉZUS SZÜLETÉSE<br><br><br>Augusztustól, a római császártól,<br>Rendelet jött ki, a nép számlálására,<br>Jelenjen meg ki-ki maga városában,<br>Születési hely szerint, összeírásra.<br><br>József és Mária is, nagy útra keltek,<br>Messze, Dávid városába, Bethlehenbe.<br>Oda érkezve, már nem volt hely számukra,<br>A zsúfolásig telt vendégfogadóban.<br><br>Végül, csak egy rozzant istállót találtak,<br>Jobb megoldás nem kínálokozott számukra.<br>Hamarosan meg is született a gyermek,<br>Isten fiának jászol lett a bölcsője.<br><br>A közelben tűz körül pásztorok ültek,<br>Hirtelen, nagy fényességre felfigyeltek.<br>Az angyali hírnök, hozzájuk leszállott,<br>?Ne féljetek, örömhírt hozok hozzátok.?<br><br>?Bethlehenbe, ma született a megváltó,<br>Krisztus, bepólyálva fekszik jászolában.?<br>Megjelent, mennyei sereg sokasága,<br>Zengett az angyali sereg tiszta hangja.<br><br>?Dicsőség a magasságos mennyekben,<br>Az Istennek, és a földön békesség,<br>És az emberekhez jó akarat.?<br><br>Így a pásztorok, gyorsan felkerekedtek,<br>Hogy köszöntsék a Messiást, Bethlehenbe,<br>Nagy áhítattal nézték az új szülöttet,<br>És elmesélték a velük történteket.<br><br>Esti égboltot figyelte, távol messze,<br>Néhány bölcs, csillagtudós, férfi keleten.<br>Hirtelen, egy szép szokatlanul fényesen,<br>Ragyogó, nagy csillagot, fedeztek fel.<br><br>Új király született, állapították meg,<br>Uralkodik majd, az egész világ felett.<br>Elhatározták, megismerkednek vele,<br>Útjukon, őket e fényes csillag vezette.<br><br>Több nap után, Jeruzsálembe érkeztek,<br>A királyi palotánál érdeklődtek.<br>Heródes királyban, félelmet keltettek,<br>Megrémült nagyon, hogy új király született.<br><br>Majd megkérte őket, a bölcs tudósokat,<br>Térjenek vissza a tapasztalatukkal.<br>Szeretné őt megismerni, felkeresni,<br>Bölcsek felé, magyarázatul, így szolgált.<br><br>Könnyen ráleltek Bethlehenbe Jézusra,<br>Előtte térdre borultak áhítattal,<br>Lábai elé tették ajándékukat,<br>Szép sorban, tömjént és mirhát, az aranyat.<br><br>Elmondtak mindet, útjukról beszámoltak,<br>Elfáradtak, éjszakára ott maradtak.<br>Figyelmeztették, a bölcseket álmukban,<br>Rosszat forral Heródes, ne térjenek vissza.<br><br>József is álmot látott ezen éjszakán,<br>Megjelent neki, istennek angyala,<br>?Kelj fel József, menekülj a gyermekkel,<br>És anyjával, Máriával Egyiptomba.?<br><br>Gyűlöletes haragra gerjedt Heródes,<br>Messiástól, királyságát féltette.<br>Minden két év alatti fiúgyermeket,<br>Parancsra a katonákkal megöletett.<br><br>Így József, a kis ded Jézus és Mária,<br>A figyelmeztető angyali szóra,<br>Még időben elhagyták Bethlehemet.<br>Heródes kezétől az Úr mentette meg.

NÁZÁRETI MÁRIA<br><br>Názáret városában élt egy leány,<br>Arcára ült, lelke ragyogó fénye,<br>Szilárd hitű, bátor, bölcs volt jelleme,<br>Szerényen, Mária nevet viselte.<br><br>Családjával, József az ács is itt élt,<br>Máriát, őszinte szívvel szerette,<br>Boldogan kérte meg, legyen jegyese,<br>Örömmel készültek, házasság kötésre.<br><br>Mária, egyedül tartózkodott otthon,<br>Nagy fényesség vette körül szobáját,<br>Gabriel szólt hozzá, az Úr angyala;<br>?Mária, ne félj, Úr tesz veled csodát ?<br><br>? Szentlélek által fiad születik,<br>Jézusnak, nevezd e szent gyermeket,<br>Az Atyja, maga az Úr Isten lesz,<br>Prófétálja majd, az örök életet.?<br><br>A fény eloszlott, Mária feleszmélt,<br>?Legyen meg az Úr akarata, mondta?<br>Erzsébethez, egyedül indult útnak,<br>Aki, már Jánost szíve alatt hordta.<br><br>Pár hónapot töltött náluk Mária,<br>János születését örömmel várta.<br>Erzsébet, amikor megszülte fiát,<br>Megoldódott nyelve Zakariásnak.<br><br>Szülői házhoz, visszatért Mária,<br>Láthatóan gömbölyödött pocakja.<br>Nagy harag öntötte el József szívét,<br>Gondolta, elbocsájtja jegyesét.<br><br>Kérte Máriát, a várost hagyja el,<br>Szép csendben ad, elbocsájtó levelet.<br>A nép azt követelte, kövezzék meg,<br>S Józsefnek az Úr angyala megjelent.<br><br>Így szólt Gabriel;<br>?Ne félj magadhoz venni Máriát,<br>Isten gyermekét hordja szíve alatt,<br>Aki, az Úr Szentlelke által fogant,<br>Ő Krisztus, a megjövendölt Messiás.?<br><br>Ezután, József lelke lecsendesült,<br>Védelme alá vette a jegyesét,<br>Hamarosan megtartották az esküvőt,<br>Így várták a csoda beteljesülését.

Becsapjuk magunkat<br>jónak hazudjuk a valót<br>és hallgatunk<br>nem könnyezünk<br>nem rikoltozunk<br>nem verjük magunkat a földre<br>és nincs se vihar se forrradalom<br>csak gyász és bánat<br>hogy itt maradtál ezen<br>szeglentén ennek a nyomororult<br>világnak és most tűrsz<br>és hallgatsz<br>egy göebbelsi paraszt turkál<br>piszkos kezével<br>tiszta dolgaidban és zörög a haraszt<br>mert fúj a szél <br>és Európa<br>hiába kiabál vagy hiába hallgat<br>Merkel bűne <br>a magyarokkal szemben<br>megbocsájthatatlan<br>mert a te életed már <br>semmit sem ér<br>ki tudja mennyi van még hátra<br>mennyi nyomor<br>lerövídítheted <br>ha felakasztod magad egy <br>lajtorjára <br>s mit ér az ?<br>Be vagy a kényszereid közé<br>zárva <br>és örülj ha van pénzed<br>a tüzelő fára <br>ha nem vagy <br>üldözendő hajléktalan<br><br>öleljen át mégis a hit<br>vígasztaljon Mária országa <br>és a Karácsony ünnepe<br> ami közeleg

KERESZTELŐ JÁNOS SZÜLETÉSE<br><br>Heródes idejében,<br>Élt egy pap Zakariás,<br>Felesége Erzsébet,<br>Koruk, előre haladt már.<br><br>Nem születet még gyermekük,<br>Ám, nagy volt Isten félelmük.<br>Egyik napon Zakariás,<br>Szolgálatra ment templomba.<br><br>Megjelent neki Gabriel,<br>Isten hírt hozó angyala,<br>Meghallgattatott kérésetek,<br>Erzsébet fiút szül neked.<br><br>Így szólt az Isteni üzenet,<br>Nevezzétek el őt Jánosnak.<br>Megtérít Istenhez sokakat,<br>Ő hordozza majd, a Szentlelket.<br><br>Zakariás hitetlenkedett,<br>Korukban elképzelhetetlen.<br>Hitetlenségének az lett ára,<br>Születésig elnémult szája.<br><br>Ahogy az Úr angyala mondta,<br>Idős felesége, Erzsébet,<br>Fiút szült kilenc hónapra,<br>Gyermeküket, Jánosnak nevezte.