Bárhová nézek, látok sok szomjúhozót...<br>Ők bizony mind vágynak egy korty víz után.<br>Látom szomjúhozókat, és ez után<br>Nem értem... állnak és várják a kútfúrót...<br><br>Vecsés, 2013. január 7. ? Kustra Ferenc<br>

Árnyék fekszik, alattomosan a fa tövében,<br>Jól lehűsölnék, ha lehetne, ebédidőben.<br>De mily? gonosz a Nap velem, odébb ment az égen<br>És mire feleszmélek, árnyék, már nincsen régen.<br><br>Vecsés, 2002. szeptember 21. ? Kustra Ferenc<br>

Sohaj<br><br><br>Könnyezik a szürke égbolt,<br>sóhajt és sziszeg a Sóhát.<br>Csend és némaság honol,<br>egy cinege hallatja hangját.<br><br>Jobbra a falum szendereg,<br>gyermekkorom álomvilága.<br>Templom és iskola mered,<br>házak közül e nagy világra.<br><br>Balra Parajdunk füstölög, <br>tornyok, otthonok, bánya.<br>Távolban fehér köd püfög,<br>ráborulva a fenyőfákra.<br><br>Sóvidéknek sóhaja leng,<br>nem várt ilyen csapásra.<br>Egyszer ennek is vége lesz, <br>Isten népe már alig várja.<br><br>Lesz még itt puha hótakaró,<br>változik minden kint-bent.<br>Vágtat az Újév is ,jót akaró<br>fehér és tiszta lesz minden!

Heveny hiányérzetem van, Zsu!<br>Ha így marad, kell már koszorú?<br>Oly? régen láttalak,<br>Régen pusziltalak.<br>Kellenél, de legyek szomorú?<br><br>Van még úgy, hogy eszedbe jutok?<br>Mert ha nem? arcomba karmolok!<br>Legalább ölelnél?<br>Szoba fele mennél?<br>Sors ellenzi, hogy hozzád jutok?<br><br>Rád gondolok, attak van bennem,<br>Imádlak, ó lehetetlenem.<br>Gyere vissza kedves!<br>Légy a párom, rendes?<br>Ne zárkózz el... elvesztem eszem!<br><br>Vecsés, 2019. augusztus 15. ? Kustra Ferenc ? romantikus LIMERIK csokor<br>

A múlt olyan, mint nézni és elmeditálni, egy villám zúzta fán,<br>Képzelegni, hosszan merengeni, mi minden volt a fakoronán?<br>Volt ott biztosan több madárfészek, kis családok nagy otthona,<br>Télen meg kopasz volt és a fázós varjú had, gallyat toporogta!<br><br>(Oximoron gondolatok 10 szavasban)<br>Monoton óraketyegés nyugalmat áraszt!<br>Az időm múlása, idegesít, sőt fáraszt!<br>*<br>Nagy élmény hallgatni regélőket,<br>Fele szavát se hidd, a mesélőknek.<br>*<br>Bús holnap kajánul vigyorgott rám, tegnap?<br>Megértem, megjött: mai nap.<br>*<br>(3 soros-zárttükrös)<br>A már múltunkba, anno beleszülettünk<br>Az óta meg gyűrjük oly? peches életünk?<br>A már múltunkba, anno beleszülettünk.<br>*<br>((Oximoron gondolatok 10 szavasban)<br>A zseniális kudarcokból levonható tanulságok<br>Lehetnek, az előrehaladást segítő okosságok.<br>*<br>A harc, néha a túlélés folyama,<br>Ha, tartalmazza ember sorsa!<br>*<br>A halál árnyékába,<br>Az ember képtelen a folyamatosan fenntartott színjátszásra.<br>*<br><br>(Haiku csokor az élet menetéről?)<br>Erősödő szél,<br>Vihar, már oly? közel.<br>Nyúló dübörgés.<br>*<br>Szél tépi rétek<br>Semmijét. Füvet kócol.<br>Kóró is hajlik.<br>*<br>Zúgó, kócos szél<br>Fésületlen lombok közt.<br>Erdei játék.<br>*<br>Elfeledkezés<br>Nincs, viharok idején.<br>Hűlt levegőben.<br>*<br>Sok kapaszkodó<br>Levél, már zsugorodik.<br>Szellő lefújja.<br>*<br>Villanydrót húrba<br>Szél beakadt, dühös lett.<br>Tomboló orkán.<br>*<br><br>(10 szavas)<br>A múltunk olyan nekünk a létünkben,<br>Mint házlét a malterben?<br><br>Tagadni lehet a múltat nyilvánosan, mindenki szíve-joga,<br>De a lelkéből kitépni nem lehet, mert ledől az életháza!<br>A múltat úgy ítéld, hogy még lélekben is nagyon temethetetlen,<br>Többet nem gondolni rá jó-nagy marhaság, mert ez így lehetetlen.<br><br>A múltunk olyan nekünk a megszületésben,<br>Mint alap? a házépítésben.<br><br>(3 soros-zárttükrös)<br>Az alapról is azt tudjuk, hogy van,<br>Nem látjuk, elbujt a föld-árokban?<br>Az alapról is azt tudjuk, hogy van.<br><br>Vajh? alapot ház alól ki lehet bontani?<br>Vajh? múltat életünkről le lehet csonkolni?<br>Vajh? ha nem lenne múlt, meg lehetne foganni?<br><br>(10 szavas)<br>A múltunk olyan nekünk a létünkben,<br>Mint házlét a malterben?<br><br>(3 soros-zárttükrös)<br>A malterról is, csak annyit tudunk, hogy van,<br>Nem látni ám, mert elbujt a téglasorban?<br>A malterról is, csak annyit tudunk, hogy van.<br><br>(Anaforás, belső rímes)<br>Vajon? a maltert onnan ki lehet szedni?<br>Vajon? ha megtennénk, összedőlne a ház?<br>Vajon? a múltat semmisé lehet tenni?<br>Vajon? ha lehetne, megszűnne életmáz?<br><br>Tagadni lehet a múltat nyilvánosan, mindenki szíve-joga,<br>De a lelkéből kitépni nem lehet, mert ledől az életháza!<br><br>(Bokorrímes)<br>A múltat úgy ítéld, hogy még lélekben is nagyon temethetetlen,<br>Többet nem gondolni rá jó-nagy marhaság, mert ez így lehetetlen.<br>Mégis nagyon sokan ?tagadják?, pedig ez kivitelezhetetlen.<br><br>A múltunk olyan nekünk a megszületésben,<br>Mint alap? a házépítésben.<br><br>(3 soros-zárttükrös)<br>Az alapról is azt tudjuk, hogy van,<br>Nem látjuk, elbujt a föld-árokban?<br>Az alapról is azt tudjuk, hogy van.<br><br>Vajh? alapot ház alól ki lehet bontani?<br>Vajh? múltat életünkről le lehet csonkolni?<br>Vajh? ha nem lenne múlt, meg lehetne foganni?<br><br>(10 szavas)<br>A múltunk olyan nekünk a létünkben,<br>Mint házlét a malterben?<br><br>(3 soros-zárttükrös)<br>A malterról is, csak annyit tudunk, hogy van,<br>Nem látni ám, mert elbujt a téglasorban?<br>A malterról is, csak annyit tudunk, hogy van.<br><br>(Anaforás, ötszörös belső rímes)<br>Vajon? a házfalból maltert csak úgy, ki lehet szedni?<br>Vajon? a múltat semmisnek csak úgy... ki lehet tenni?<br><br>Tagadni múltat nyilvánosan, mindenki szíve-joga,<br>De lélekből kitépni? Végül, ledől az életháza...<br><br>A múltat úgy ítéld, hogy még lélekben is nagyon temethetetlen,<br>Többet nem gondolni rá jó-nagy marhaság, mert ez így lehetetlen.<br>Mégis nagyon sokan ?tagadják?, pedig ez kivitelezhetetlen.<br><br>A múltat ó, ne feledjük!<br>A jelent, át is kell élnünk!<br>Jövőben lesz vajon részünk?<br><br>Vecsés, 2020. szeptember 12. ? Kustra Ferenc ? Alloiostrofikus versformában írva<br>