Lábújhegyen jött át a hídon,<br>rám nézett színtelen szemével.<br>Hangtalan jöttek szavak számon,<br>csak felém biccentett fejével.<br><br>Hideg volt, mint fagyos téli szél,<br>halál vont köré bús aurát.<br>Éreztem, ha most hozzám beszél,<br>megnyitja túlvilág kapuját.<br><br>Hangtalanul ment el mellettem,<br>szó nem hagyta el merev száját,<br>tudtam, ha rám néz hát elvesztem,<br>de a halál nem küldött számlát.

Azt kérik, hogy másképp lássak mindet.<br>Hírcsatornák játszák itt az Istent.<br>A világ ilyent még sosem látott,<br>bunda helyett medvére kabátot.<br><br>Látunk felfelé hulló csillagot,<br>éhezőt, ki a fénytől jóllakott.<br>Acélba ütöttél faszöget,<br>azután kimerte a kád a vizet.<br><br>Élvezetté avanzsált a szenvedés,<br>tépőzárrá vált a nyomókötés.<br>Kitépte helyéről a fa a szelet,<br>ma vevőnek az eladó fizet.<br><br>Ne higgy el mindent, amit mondanak<br>nem fentről épülnek fel a falak.<br>Napszemüveg nem kell éj idején,<br>aki nem gazdag maradhat szegény.

Elnyomó ölelésben élni<br>sohasem tudott e büszke nép.<br>Gyáva a süllyesztőben végzi,<br>lebegett felette a jövő kép.<br><br>Ifjak serege erőt merít<br>szeretett haza sóhajából.<br>Szívet hazaszeretet hevít,<br>nem hajol meg gyávaságból,<br><br>Döngő léptű idegen sereg<br>tapossa hazánk dús földjeit.<br>Szemben velük hazafi tömeg<br>vívja élet – halál harcait.<br><br>Ha összefog az egész ország,<br>hazaszeretet húz rá vértet.<br>Megtanulja az egész világ,<br>nem igázhatja le e népet.

Árpád és Kurszán vezetésével, <br>Eddig nomád és vad törzsekkel, <br>Hazátlan és vágtázó Magyarok, <br>Immár a hont foglalt Magyarok! <br> <br>Voltak már téli- nyári szállásaik, <br>Lovaiknak, állatoknak istállóik. <br>Itt talált gyér lakóssággal keveredve, <br>Lassan egyesültek egy nemzetbe. <br> <br>Letelepedtek, de még kalandoztak, <br>Évszázadokon át, hadjáratoztak. <br>Atlanti óceánt is meglátták, <br>Ki szembe szegült, azt lenyilazták. <br> <br>Svájcot, Bajorországot feldúlták, <br>Észak Itáliát kifosztották. <br>Ezek úgymond rabló hadjáratok, <br>De igazán csak kalandozások. <br> <br>Szolgálták szomszéd felderítését, <br>Megismerését, megfélemlítését. <br>Kialakult a jó viszony hamar, <br>Rövid időkre a bajorokkal. <br> <br>Arnoulf a bajorok hercege, <br>Évekig fejedelmünk vendége. <br>Országhatár, Bécsen túl húzódott, <br>Bécs falu, az országhoz tartozott. <br> <br>Magyarország keleti fejedelme, <br>Kapcsolatot Bizánccal felvette. <br>Kereszténységi kapcsolat Bizánchoz, <br>Idejött püspökük, Hierotheosz. <br> <br>Kilencszázötvenötben a fordulat, <br>Sajna, tönkreverték a magyarokat. <br>Legyőzői Róma keresztényei, <br>Ottó, a német császár, seregei. <br> <br>Vesztes csata helye, Augsburg, <br>A bosszú helye, Regensburg. <br>Bulcsú vezért és a társakat, <br>Hurkos kötéllel fellógattak. <br> <br>Túléltük ezt a katasztrófát, <br>Nézzük ennek a jó oldalát. <br>Elindított új külpolitikát, <br>Újszerű, békésebb irányzatát. <br> <br>A kereszténység felvétele, <br>Jórészt Géza cselekedete. <br>Ebben is társa és segítette, <br>Gyula lánya Sarolt, a felesége. <br> <br>Kemény, kegyetlen volt övéivel, <br>Könyörületes idegenekkel. <br>Hozták Krisztust, a világosságot, <br>A sötétség megvilágosodott. <br> <br>Kereszténységet felvettek, <br>Államot alapítottak, letelepültek. <br>Alakult új feudális ország, <br>Megalakult Magyarország. <br> <br>Budapest, 1997. március 18. – Kustra Ferenc József <br>

Magyar vagyok, már azért is, mert régen… ide születtem. <br>Magyarul beszélek, anyám tanított… ez anyanyelvem. <br>Magyarul tanultam imádkozni és az iskolában! <br>Mindig magyar gondolataim fogantak a hazámban! <br> <br>A magyarokat és hazánkat áldja meg az Isten, <br>És tudjátok csak meg… magyarságnak még vége nincsen! <br> <br>Van a nagyon csúnya világnak sokkal nagyobb gazdagsága, <br>És elcsábít sokakat az idegen, más nyelvű országba. <br>Aki magyar, az ottan nem tud magyar lenni! <br>A hazát, ott nem pótolja semmi! És senki! <br> <br>Magyarként ide születtem, hatvanhét évesen az maradok, <br>A hazámért éltem, és ha kívánja, akkor érte itt... halok! <br> <br>Vecsés, 2015. június 4. - Kustra Ferenc József <br>