Idő 
Értékelés 
Értékelés Macskaköveken sétálva<br>kismadárka rám kacsint.<br>Kérdem én:- Te flörtölsz velem?<br>Ugrik egyet, s rám legyint.<br><br>-Dehogy komám, hogy gondolod?<br>Van nekem egy hű párom.<br>Kacsintásom azt jelenti<br>tele lett a nadrágom.<br><br>Megijedtem lépteidtől.<br>Félek eljön az idő,<br>amikor a koppanásból<br>macskakövön macska nő.
A háborodott
<br>Tegnap holnapja, ma van!
<br>Múló pillanat!
<br>*
<br>Mindennap árnyat vet a múlt a mai napra,
<br>Ez bizony lelkembe ivódott, meg az agyba…
<br>Nem tudok ettől szabadulni... gondolatba.
<br>*
<br>Múlt történések…
<br>Sírva fakadó mosoly!
<br>Átélt pillanat.
<br>*
<br>Minden gondolatnak vannak árnyoldalai,
<br>És ezek belőlünk folyvást csak tolulnak ki.
<br>*
<br>Az idő csendje,
<br>Görnyedve elmenetel.
<br>Múltba masíroz!
<br>*
<br>Múltnak a csendje,
<br>Lélekemelő remény.
<br>Bizalom! Mégis?
<br>*
<br>Fakó a világ,
<br>Jönnek, mennek a napok.
<br>Múltban végződik…
<br>*
<br>Messze utazok én az időtengereken át.
<br>Benne átölelnek hullámok a habokon át.
<br>Rohanvást kéne sietni, mert elfogy az életutam,
<br>De, ha meggondolom, nem csökken a múltbéli fájdalmam…
<br>
<br>Visszanézve múltba, hány élettel jöttél a világra?
<br>Van-e valaki, aki figyelmeztet bajra, hibára?
<br>*
<br>Fáradtan ballag,
<br>A jövő a múltunkba.
<br>Napi lét, enyész!
<br>*
<br>Ha elszáll az élet, majd egy kicsinyke fénysugárka hív,
<br>Múltad véglegesen beszippant, utolsót dobban a szív.
<br>Akkor már csak a múltad leszel… milyen kék lesz az ég, hív…
<br>
<br>Az utad végén, bármi van is, visszafordulni nem lehet,
<br>Ha van még erős gondolatod, az már csak káprázat lehet…
<br>Ha még alkotnál, késő itt már neked, semmi nem segíthet.
<br>*
<br>Emlék integet,
<br>Volt árnyjáték rám feszül.
<br>Emlékkutatás…
<br>
<br>Vecsés, 2015. november 9. – Kustra Ferenc József – íródott: Meditáció versben és európai stílusú haikuban…
<br>
Hideg csendjében
<br>Hallgatni hópelyheket…
<br>Szellem melegség.
<br>*
<br>A napsugárzás
<br>Ványadt szegény, nincs meleg.
<br>Hajnal oly’ jeges.
<br>*
<br>Már a tavaszt vártuk majd' ingujjban, de újra becsapott!
<br>Szibéria ideküldte a hidegét, az lecsapott!
<br>Már a tavaszt vártuk majd' ingujjban, de újra becsapott!
<br>*
<br>Némán ideér
<br>A szárnyaló hidegség.
<br>Havat is meghoz.
<br>*
<br>Két napja, hirtelen, erős hóeséssel elkezdte,
<br>Meg még elővett egy kis hófúvást is ez a beste.
<br>Utakat, kerteket, háztetőket mind jól befedte.
<br>*
<br>A háztetők már,
<br>Fehér hósapkát húztak.
<br>Kémény, füstölög.
<br>*
<br>Mélabús dallam
<br>Hallik a szélhárfából.
<br>Hó, meg csak esik.
<br>*
<br>Kékbe derült ég,
<br>Felhőtlen, tiszta égalj.
<br>Havas forgószél.
<br>*
<br>Hideg, északi
<br>Szél, porhókavarást kezd.
<br>Sarki a hideg.
<br>*
<br>Süvítve járkál
<br>A forgószél. Havat hord.
<br>Ítéletidő.
<br>*
<br>Vártuk a meleget,
<br>De kiszakadt hideg zsákja.
<br>Ez jött, tavasz helyett!
<br>*
<br>Zsákba hozta ide hideg magát, de az kiszakadt,
<br>Mi így pár napja, megint élvezzük a mínuszokat.
<br>A hajnali tíz fok mínusz majdnem elkábít,
<br>Az a nappali mínusz három fok, nem ámít.
<br>*
<br>Jégpáncél borul
<br>Lelkekre és mindenre…
<br>Minden jéghideg.
<br>*
<br>Nekünk szokatlanul hideg ez az időjárás,
<br>Most mondták be, ideér óriási havazás.
<br>*
<br>Fenyőerdők és
<br>Ligetek, hó kabátban.
<br>Még esik is rá.
<br>*
<br>A felhő hajók,
<br>Tenger égbolton úsznak.
<br>Erős havazás.
<br>*
<br>Nem jeltelen a
<br>Hideg, mindenhol jegek.
<br>Korcsolya idő!
<br>*
<br>Bimbók még: hátra arc!
<br>Kutyák: kezdjék enni telet…
<br>Korisok: sorakozz!
<br>*
<br>Én már bebugyolálva támaszkodok a lapátomon,
<br>De, hogy messzebbre lássak, állok egy jeges hókupacon…
<br>Már bele is mart arcomba az erős északias szél,
<br>Közben éhes medvékről, éhes fehér rókákról mesél…
<br>
<br>Vecsés, 2018. február 25. – Kustra Ferenc József – íródott: 3 soros-zárttükrös -ben, versben, haikuban, senrjú -ban és HIAQ –ban.
<br>
Megjött az ősz, már esik az eső,
<br>Sőt, téliesre fordult az idő.
<br>Este korán elülnek a tyúkok,
<br>Fázósan kongatnak a harangok.
<br>
<br>A szánkók, már lassan ébredeznek,
<br>A hóemberek meg éledeznek.
<br>Igaz, még hó nem esett piheként,
<br>De répa már várja, az orraként.
<br>
<br>Télnek főleg gyerekek örülnek,
<br>Sofőrök többnyire mérgelődnek.
<br>Reggelente köd van és túl vastag,
<br>A kedvünk ettől olyan hervatag.
<br>
<br>Pedig a tél szép s nem csak csúnya,
<br>Van benne báj, nem csak kardfoga.
<br>Minden felöltözik fehér hóval,
<br>Illessük néha, talán jó szóval.
<br>
<br>Budapest, 1997. december l. - Kustra Ferenc József
<br>
Lágy kéz-érintés,
<br>Az lélekközvetítő!
<br>Szeretet jele.
<br>*
<br>Lágy kézérintés.
<br>Virágzó cseresznyefa.
<br>Simogató perc.
<br>*
<br>Durva érintés
<br>A lelket lerombolja.
<br>Sok hámhorzsolás.
<br>*
<br>Lélek simítás?
<br>Összetartozást hozhat…
<br>Bőr, libabőrös.
<br>*
<br>Érzékiségből
<br>Simít, köröm lassan szánt.
<br>Semmi durvaság.
<br>*
<br>Lágy részeken, kéz
<br>Simogatva birtokol.
<br>Lélekperzselő.
<br>*
<br>Simogatással,
<br>Nő lelkébe hatolhatsz.
<br>Vágy, szeretetre.
<br>*
<br>Érzéki simi,
<br>Vágyra, mint, tűzélesztés.
<br>Bőr összerándul.
<br>*
<br>Bőr libabőrös,
<br>Ha simogatás, emlék.
<br>Múlt felidézés.
<br>*
<br>Finom érintés,
<br>Nagy odafigyeléssel.
<br>Szeretet közlés.
<br>*
<br>A simogatás
<br>Vágysugallat közlése.
<br>Szerelmes nézés.
<br>*
<br>Ha simogatás
<br>Célt ér, ez a térnyerés.
<br>Boldog is e perc.
<br>*
<br>Az érzékiség
<br>Simító fokozása!
<br>Lélekrobbanás…
<br>*
<br>Finom simítás
<br>Érzés, bőrirritáló.
<br>Bőr-lélek egység.
<br>*
<br>Lélekrezdülés
<br>Lassú kisimítása.
<br>Csendes simítás.
<br>
<br>Vecsés, 2015. március 30. – Kustra Ferenc József – íródott senrjúban.
<br>
