A furfang biz’ az a fegyver <br>Mely azé, ki szólni nem mer <br>Vagy szólnia nem célszerű, <br>Mert ellenfél nagyérdemű. <br> <br>Létezik furfang a női, <br>Ezt férfiaknál beveti <br>Ki kellőn okos, nőies. <br>Az eredmény nem kétséges. <br> <br>Ravasz fő sajátossága <br>Furfangos gondolkodása, <br>Melyet, ha kell, jól kihasznál, <br>Gondolatban messzire száll. <br> <br>A másik eszén túljárni, <br>Gondolatai közt játsz’ni <br>Őt több ésszel manipulálni, <br>Furfangosnak kell erre vágyni. <br> <br>A furfang kevesek sajátja, <br>Mert rögzült a gondolkodása <br>A sok emberek… többségének. <br>Kevesek örülnek sok észnek. <br> <br>A furfangosok előnye, <br>Hogy messze látnak előre, <br>Tudják, mit gondol a másik <br>Mire többség foga fájik. <br> <br>Vecsés, 1999. január 9. – Kustra Ferenc József <br>

(Bokorrímes) <br>Száraz leveleket fú a vehemens szél, <br>Azok mindegyike a halálról beszél <br>Vagy az elmúlt jó múltról csak mesél, mesél. <br> <br>(Senrjú) <br>Az elmúlt múltban <br>Benne van a szélfúvás. <br>Mesék ideje. <br> <br>(Senrjon) <br>Kóborló Marci gyerek… <br>Temető út! Rúg leveleket. <br>Őt nem szeretik… <br> <br>(Bokorrímes) <br>Száraz levelek rúgva emelkednek, Marci arcába csapnak, <br>Ez bizonyítja neki, még a halálba menők se szerették… <br>Száraz levelek rúgva emelkednek, Marci arcába csapnak. <br> <br>(Senrjon) <br>Bánatában indult el, <br>Szeretne egy pónit, de nem kap… <br>Ki is gondozná? <br> <br>(Septolet) <br>Éhes! <br>Türelme véges! <br>Gyomra mérges… <br>Lelke kérges. <br> <br>Haza menne, <br>Ablakon belesne, <br>Nem kapna{?}, esdene… <br> <br>(Anaforás) <br>Így elindult, mert a szülei sem tudták, hová lett, <br>Így azon is járt az esze, hogy ez volt a helyes tett? <br>Így gondolva a szüleinek igazuk van, hogy a pónit ki gondozná, <br>Így szegény állatot a mély, talán halálos veszedelembe sodorná. <br> <br>(Anaforás, önrímes) <br>Hazaérve anyja csak szelíden megkérdezte, hogy éhes vagy-e, ennél kisfiam… <br>Hazaérve anyja megjegyezte, hogy ha már felnőttél, újra beszélünk kisfiam. <br>Hazaérve kiderült, nagyon szeretik őt otthon, anyja simogatta… kisfiam… <br> <br>Vecsés, 2022. március 17. – Kustra Ferenc József - Íródott: az elcsatangolt kisfiúról, alloiostrofikus versformában. <br>

Ásatag, cudar élet. Biz’ nincs jó sors… <br>Irányít is mindent, nálam a balsors. <br>Út, ver, gyilkol, mintha megérdemelném, <br>De miért? Ez egyet tudni szeretném… <br> <br>Vecsés, 2004. március 12. – Kustra Ferenc József <br>

Hazánk ékköve vagy! <br> <br>A víz felől rám telepszik a pajkos esti szellő, <br>És imádni való a vízszaga, jó, hogy erre jő. <br>Bajuszomat kócoló <br>És arcomat csókoló, <br>Hűvösödő fuvallat <br>Langymelegen simogat. <br> <br>Van a Balatonnak partján sok porszem és még több, sok kőszikla, <br>Én az egyikre ültem, szeretem, ha a víz lábamat mossa… <br>Nincs messze tőlem a nádas, hallom benne neszez a vadkacsa, <br>Én drukkolok, jól bújjon el, nehogy belőle legyen vacsora… <br> <br>Bokáig áztatom lábamat, <br>Ezzel döntöm mai falakat… <br>Idejöttem haza, pihenni, <br>Fülledt levegőt, itt cserélni… <br> <br>A víz oly’ mintha tükör sima lenne, <br>Néha kiugranak… hal is van benne. <br>Horgászcsónakban a horgász biztos elfáradt, <br>Látszik, hogy elbóbiskol, víz csónakot ringat. <br> <br>Nézem, csak gyönyörködve nagy vizedet, <br>Mélyen beszívom az illatfelhődet, <br>Most élvezem a partodat, szerelemmel <br>Csak nézek jobb-balra, tágra nyitott szemmel <br> <br>Balatonunk, te magad a varázs vagy, <br>Míg élek, jövők… hazánk ékköve vagy. <br> <br>Vecsés, 2015. július 21. – Kustra Ferenc József <br>

Poéta-csalogány… <br> <br>Csalogányszóval énekelgetek nektek, <br>Mint a vágómarhák, ha halálba mentek… <br>De utoljára legalább hallotok valamit tőlem, <br>Ez utoljára marhabőgésként tör elő... belőlem. <br> <br>A költő dala maga a kinyilatkoztatás, <br>De már kopott a ruhája a szakadt sorsomnak. <br>A költő, ha maga írja énekét, ez önlélek mutatás, <br>De más önlelkébe hatolna… kérdés, van jövője sorsomnak? <br> <br>Életem férce folyvást tovább szakadozik, <br>Megfigyeltem az élet magától is vásik… <br>Életem férce folyvást tovább szakadozik. <br> <br>A költő dala szétteríti a jót és a sok szépet, <br>Remélve, hogy növeli a be-fogadó képességet… <br>Csalogánydalom át is gázol az utcán, <br>Meg a játszótéren, az út túloldalán. <br> <br>Dalom legtöbbet használ, ha látod a beköszöntött tavaszt, <br>Akkor van ideje, hogy mindenhol új rügyéletet fakaszt… <br>Dalom legtöbbet használ, ha látod a beköszöntött tavaszt. <br> <br>A költő feladata, hogy mindenki szívében új mámort fakaszt, <br>Meg új rügyeket is, mert épp’ nincs itt ideje, hogy zörögjön haraszt… <br>A költő feladata, hogy mindenki szívében új mámort fakaszt. <br> <br>Vecsés, 2022. február 2. – Kustra Ferenc József – íródott: Szamolányi Gyula, 1932 -ben íródott &bdquo;A dal” c verse átirataként. <br>