Fekete éj fénytől mentes,<br>Sűrű pára nagyon testes.<br>Baglyok hangja repeszt csendet,<br>Huhogják a sötétséget.<br><br>Szitál a köd, nedve cseppen,<br>Remeg az ág, néha reccsen;<br>Szellő surran a fák között,<br>Vagy egy szellem sürgönyözött.<br><br>Alig szuszog a föld teste,<br>Holdtalan ég - balszerencse;<br>Baglyok hangja repeszt csendet,<br>Felkísérik szálló lelket.

Kering a Föld, s vele a kor,<br>De az idő nem forog;<br>Messze visz az égi vándor,<br>Csöpp létünkkel elrobog.<br> <br>Fátyolos lesz kedves emlék,<br>Fotókon egy pillanat.<br>Élet adta lelki-termék,<br>Amíg őrzi a tudat.

Szegycsont mögött sikít a kín,<br>Magányban nincs csak szürke szín.<br>Pang a hit, keser a lélek,<br>Torzultak a valós képek.<br><br>Mint pókhálós, ódon kongó terem,<br>Olyan a szellem, bent sötét verem.<br>A didergő szív már alig dobban,<br>Nincs benne láng mi hevesen lobban.<br><br>Napnak sugara ráncokba szárad,<br>Hűvös szürkeség közönnyel árad.<br>Ködös napokon rothad az avar;<br>Mállott a mosoly, a lét oly fanyar.<br><br>Szegycsont mögött üvölt a kín,<br>Magányban nincs csak szürke szín.<br>Pang a hit, keser a lélek,<br>Torzultak a valós képek.

Hétköznapi pszichológia… <br> <br>(Tíz szavas) <br>Az étek ugyan az a testnek, <br>Mint szerelem a léleknek! <br> <br>Vecsés, 2024. december 30. -Kustra Ferenc József <br>

(3 soros-zárttükrös) <br>A múltam, maga az életem és folyton belemerülésre hívogat, <br>Én máris ugrok és megyek, közben előveszem az árny-emlék arcodat… <br>A múltam, maga az életem és folyton belemerülésre hívogat. <br> <br>Voltál, mint boldog szellő az életrengető életviharom előtt, <br>Fényedben sütkéreztem és rád gondolva vágytalak mindenekelőtt… <br>Voltál, mint boldog szellő az életrengető életviharom előtt. <br> <br>(Septolet csokor) <br>Arcoddal feküdtem, <br>Keltem, <br>Ettől ébredtem… <br> <br>Az egyetlen ölelésünk <br>Akkor még békességünk… <br>Elromlott életünk, <br>Szerelmünk… <br> <br>(anaforás, 10 szavas duó, mondat önrímes) <br>Látom, Te már nem kerülsz közelebb hozzám, <br>Elfelejtettél, Te hozzám… <br> <br>Látom, Te már soha nem fogsz tartozni hozzám, <br>Elfelejtettél hozzám… <br> <br>(Bokorrímes) <br>Sors ellen úgy sem lehet erőlködni… <br>Neked mondjam, hogy sors könyve csak közli… <br>Érzelem nem számít, mit lehet tenni? <br> <br>(dupla anaforás Senrjon csokor) <br>Sorsban, egyéni érdek <br>Bizony, nem is befolyásoló! <br>Éli, mi rárótt! <br>* <br>Sorsban szerelem, <br>Írva, vagy íratlanul nincs is. <br>Éli, ha van ily'. <br>* <br>Sorsban kapcsolat <br>Nem játszik, sors vak-érdektelen. <br>Éli kiróttat. <br>* <br> <br>(bokorrímes) <br>De tudd Babám, hogy én - hiányban - azért sem feledlek, <br>Még az emlékemben is szívvel-lélekkel szeretlek. <br>Hiányod folyvást fönnáll, így aztán el nem feledlek, <br>Hiányomban állandóan eszembe vagy, kereslek... <br> <br>Vecsés, 2021. október 1. – Kustra Ferenc József –íródott: romantikus, alloiostrofikus versformában. <br>