Itt vagyok én, de senki nem lát,<br>lopva csendben, suttogom szavam,<br>holdsugár mögé titkon meg bújva,<br>mint sápadt-fényű elcseszett gondolat,<br><br>koldus lelkek szánják létemet,<br>hinni nem tudnak, már nincs miben,<br>megnyugvást sejt, de nem talál,<br>az aki lelkemben életet keres,<br><br>fájdalmam vérzik savas cseppekkel,<br>mert bűnös voltam, hiú és lázadó,<br>mégis itt vagyok, de senki nem lát,<br>lelkem csak rejtve... rejtve volna jó!

Ó, Te nagyon várt… <br> <br>Télapó az, kit várunk, <br>Ő sok kisgyereknek nagy eszmény. <br>Ez aztán élmény! <br> <br>Télapó ajándék... hoz, <br>Jobb esetben, térdig érő hót. <br>Ez aztán élmény! <br> <br>Puttonyában cipeli <br>Sok játékot, könyveket… Csokit! <br>Ez aztán élmény! <br> <br>Gyerekeket ismeri <br>Így virgácsot is hoz! Kicsiket… <br>Ez aztán élmény! <br> <br>December hatodikán <br>Gördül a ház, jó nagy szánon! <br>Ez aztán élmény! <br> <br>Van ki csendben imákat <br>Mond és fokozza a reményét! <br>Ez aztán élmény! <br> <br>Vecsés, 2023. december 2. - íródott: senrjon csokorban, félhaiku lánc szerűen. <br>

Télapó, te fehérszakállas, szavasszánon utazó! <br>Télapó, Te gyermeki öröm könnyet kicsalogató… <br> <br>Ha jönnél és meg is érkezel, akkor lesz itt sírás-rívás, <br>Aminek mindannyian örülnénk, mi öröm sírás-rívás… <br> <br>Télapó, ha beléptél már veheted is le a puttonyod, <br>Remélem, hogy a fájdalmas könnyeket látni nem akarod… <br>Tálapó, remélem lánykákat, fiúcskákat jutalmazod, <br>Remélem, hogy a vásárlásodnál, volt kellő akaratod… <br> <br>Ha mindent rendben elintéztél, akkor még majd én is örülök! <br>Ha gyerekek sírva mulatnak, akkor jók a téli örömök… <br> <br>Igyekezz kérlek, akár tekerd előre a naptárt, <br>Itt már mindenki rólad beszél, előre a naptárt… <br>Tudd, hogy van gyerek, aki már pityereg, hogy lehet, nem is jössz, <br>Tudd, hogy én nem győzőm vigasztalni, bízunk… jössz, vagy mi a szösz? <br> <br>Ha arcod nem is fog nagyon látszani a nagy bajusztól és szakálltól, <br>De szemedet mosolyogtasd lefele, ne ijedj a sok kis baráttól… <br> <br>Vecsés, 2022. december 1. – Kustra Ferenc József <br>

No, Télapó mikor… jössz-e már? <br>Hamar eltelik e pár nap már! <br> <br>Az unokáim már rakásnyi tűkön ülnek, <br>Akarod, hogy baja legyen kis feneküknek? <br>Az unokáim már rakásnyi tűkön ülnek. <br> <br>Nos Télapó mikor… jössz-e már? <br>Hamar eltelik e pár nap már! <br> <br>Időben indítsd a szánt és melegítsd a motorját, <br>A rénszarvas sírva nézi, hogy elvették munkáját… <br>Időben indítsd a szánt és melegítsd a motorját, <br> <br>Nos Télapó mikor… jössz-e már? <br>Hamar eltelik e pár nap már! <br>Kérünk, ne felejtsd az édességet, az ajándékot <br>És nehogy feledd a csomagon kénti új virgácsot… <br>Ajtók nyitva leszenek, ne is fáradj csöngetéssel, <br>Puttonnyal a hátadon, jőj be csak… meglepetéssel. <br> <br>Nos Télapó mikor… jössz-e már? <br>Hamar eltelik már! Ne késs már… <br> <br>Vecsés, 2022. november 17. - Kustra Ferenc József <br>

(3 soros-zártükrös) <br>Mikulás arca biztos pozsgás a hidegtől. <br>Szán menetszélben… nélkülöző szélvédőtől… <br>Mikulás arca biztos pozsgás a hidegtől. <br>* <br> <br>(Bokorrímes) <br>Úgy néz ki a szán sunnyog, (ajándék nincs meg?) mert nagyon csendben jön, <br>Valami azért zöröghetne rajta, mondom én ökörködőn… <br>A gyerek meg már ideges, lassan kész rá, hogy még egy sort bőgjön. <br>* <br> <br>(Senrjon csokor) <br>Lassan én is izgulok, <br>Fehér szakállú csak nem beteg? <br>Vigasztalandó… <br>* <br>Tényleg, mily’ csendes a szán. <br>Legalább kerék nyikorogna! <br>Jaj, Apu, hüppögi… <br>* <br>Meghallom, hogy valaki <br>Mászkál a tetőn, recseg a jég… <br>Gyermeki mosoly. <br>* <br>Magányos ló-nyerítés… <br>Jesszus! Rénszarvasnak mi baja? <br>Más nyelven beszél. <br>* <br>Látom, macska ablaknál <br>Éppen zuhan! De a télapó? <br>Már én is várom… <br>* <br>Gyerek nagyon kacarász, <br>Tetszik neki macska puffanás. <br>Lovaskocsi el… <br>* <br> <br>(10 szavas csokor) <br>Feleségem szól, telefonáltak, majd reggelre itt lesz, <br>Ajjaj, ez fönnforgás… <br> <br>Gyerek kérdezi, hogy ez biztos-e, <br>Mert neki még sírni kellene… <br> <br>Feleségem elparancsolja fürdeni, <br>De ezért meg kell küzdeni. <br>Nehezen fürdeti. <br> <br>Csomagfutár az árokban, ezt én tudtam meg. <br>Nekünk is hiányzik… <br> <br>Vecsés, 2020. december 1. – Kustra Ferenc József - íródott: alloiostrofikus versformában. <br>