A föld oly békés ti veletek,<br>Óh, gyönyörű szép fenyvesek,<br>Kik védtek esőtől, melegtől,<br>Télen az erdő csak tőletek zöldül.<br><br>Ti otthont adtok vándoroknak,<br>Szép énekű madaraknak,<br>Édes illat szerte széjjel száll,<br>Szélben szívvel táncoló, szép daliák.<br><br>Suttogva álmodó fenyvesek,<br>Nyugalmat hozó értékek,<br>A nap is mosolyog rátok már,<br>Odakint az élet vidáman ránk vár.

Szép keleti napsugár,<br>A vadon ébresztője,<br>Természet éled, ha fényed elér már,<br>Hegyek fagyos tetejére.<br><br>Te vagyon e szülője,<br>Szép fenyvesek gyöngyszeme,<br>A fényed, mely ránk talál, szívünk ügye,<br>Óh, viharok üldözője.<br><br>Ha egyedül lennénk itt,<br>Te ránk ragyogsz fényeddel,<br>Te vagy éltetőnk, mely sokszor tovább vitt,<br>Bajtársunk leszel örökre.

Esős novemberi délután,<br>Több órás szenvedés után,<br>Sírva léptem be a műtő ajtán.<br><br>Nap, nap után, hallgattam,<br>Ez a könnyebbik út, hallgattam,<br>Nem is tudod milyen fájdalom, hallgattam.<br><br>Te nem is szültél igazán, hallgattam,<br>Megint a könnyebbik út? Hallgattam,<br>Na és megint? Hallgattam.<br><br>Éveken át hallgattam,<br>Hallgattam a megalázást,<br>Mintha nem is lennék anya, hallgattam.<br><br>Hidd el tudom milyen a fájdalom,<br>Testem rétegei mellett<br>Lelkemben is csalódottság, fájdalom.<br><br>De már nem hallgatok,<br>Büszke vagyok,<br>ANYA vagyok.

Mi ez világ?<br>Mit hajszolunk nap nap után?<br>Ó mond hova tűnt szép, a jó?<br>Mivé lett a világ?<br><br>Háború? Válság?<br>Hol az emberség?<br>Hol a szeretet?<br>Mivé lett a világ?<br><br>Gyorsétterem? Mozi?<br>Hol a szakadó esőben lopott csók?<br>Hol a padon ülő szerelmes pár?<br>Mivé lett a világ?<br><br>Tévé, tablet, telefon?<br>Hol az önfeledten játszó gyermek?<br>Hol a mese és az álomvilág?<br>Mivé lett a világ?<br><br>Problémás gyermek? <br>Hol a szülő? Mond hol a szülő?<br>Hol a kirándulás? Társasjáték?<br>Mivé lett a világ?<br><br>Ó mi ez világ?<br>Mit hajszolunk nap nap után?<br>Ó mond hova tűnt szép, a jó?<br>Ó mivé lett a világ?

Aj, aj, aj… <br>Élet nem szeret! <br>Nagy genyó… <br>Na, na, na... <br>Ki mondta neked, <br>Nem szeret? <br>Júj, júj, júj… <br>Élet nem szeret. <br>Mily’ genyó… <br>Hopp, hopp, hopp... <br>Néha csak néz rád. <br>Az sem rossz! <br>Jaj, jaj, jaj… <br>Élet nem szeret. <br>Oly’ genyó… <br>Csitt, csitt, csitt... <br>Élet nem genyó. <br>Szenvtelen. <br>Ej, ej, ej… <br>Miért is genyó? <br>Mé’ genyó... <br>Ó, ó, ó... <br>Szeret, csak máshogy, <br>Mint vártad. <br>Azta’… mért? <br>Élet nem szeret. <br>Mért’ ilyen… <br>Hé, hé, hé... <br>Ha már itt vagyunk... <br>Nevessünk! <br>Hmm, hmm, hmm… <br>Élet nem szeret. <br>Micsoda? <br>Hah, hah, hah... <br>Ez mind játék, nem? <br>Túléljük! <br> <br>Gyál, 2025. április 4. – Siófok, 2025. április 7. -Kustra Ferenc József – írtuk: HIQ csokorban Gránicz Éva szerző-, és poétatársammal, Renga láncvers-szerűen. A páratlanokat én, a párosakat ő írta. <br>