Versben és HIAQ – ban… <br> <br>A búsuló este vállrojtokként lóg már a vállamon, <br>Látom, legott beborítja a virágdíszes udvarom. <br>A napfénypászták már csak olyan bénán botladoznak, <br>Mennek aludni, de majd reggel életrevalóak. <br>* <br>Fény, maga az élet, <br>De vajon a sötét is fény? <br>Első a napsugár. <br>* <br>Déli nap aztán, süt biza hét ágra, <br>Akkor van nagy szükségünk az árnyékra. <br>Fényre, melegre, és a választékra... <br> <br>Télen is kell a meleg, kell az a nulla fok, <br>Jó, ha kint fagyoskodva, mínusz tízben álltok? <br>És nem utolsók a napsugárról szőtt álmok. <br> <br>Ősszel még be kell zsebelni, kevéske, utolsó napfény pásztákat, <br>Tedd ki az arcodat és gyűjtsd be az utolsó napfénysugarakat… <br>* <br>Hol csökken éltető <br>Nap, hol meg megjön a tavasz! <br>Szedd össze, mit elérsz. <br>* <br>Tavasszal már oly' nagy a hiány a napfénypásztában… <br>Ülj ki, hallgasd a madarakat és napozz a tájban. <br> <br>Estére, ha kezdenek lelógni a sötétes vállrojtok, <br>Ne búslakodj, reggelente mindig jönnek új, napos napok… <br> <br>Vecsés, 2016. április 2. - Kustra Ferenc József <br>

(3 soros zárttükrös) <br>Vasárnap reggel, személyes jelenlétű tájszemlére indultunk. <br>Ahogy caplattunk a locspocs sárban, látványtól majd’, hogy elaléltunk… <br>Vasárnap reggel, személyes jelenlétű tájszemlére indultunk. <br>* <br>(Anaforás, 3 soros-zárttükrös) <br>Cipőnkkel volt, amikor bokáig süllyedtünk, <br>Csak araszoltunk tovább, nem sírt föl a lelkünk… <br>Cipőnkkel, volt, amikor bokáig süllyedtünk. <br>* <br>(Senrjon) <br>Néztük a színes tájat, <br>Színkavalkád folyvást csak mesélt. <br>Volt mit… javából. <br>* <br>(Apeva) <br>A <br>Színes <br>Táj, mint egy <br>Kidőlt színség, <br>Jelmezszerűség. <br>* <br>(Bokorrímes) <br>Már csak kevéske fű maradt meg zöldnek, ami már fakó és eldőlt, <br>Én még emlékezek, a nyári sétacsapat egytől-egyik ledőlt… <br>Még horkolás is hallatszott, így a nagy séta délutánra bedőlt. <br>* <br>(15 szavas, 6 sorban) <br>Sárban battyogunk <br>Landolunk, <br>Tüzet raktunk! <br>Kis dombon száraz rész, <br>Szalonna sebész… <br>Megsütöttük, megettük, jóllaktunk, kész. <br>* <br>(Senrjú) <br>Úti célunkat <br>Elértük, sőt, jóléltünk… <br>Telihas böffent. <br>* <br>(Anaforás, önrímes) <br>Lesből, monotonul zúgva-zokogó estfelé tört ránk, <br>Lesből, inspirálni kezdett, egy sáros hazaút vár ránk… <br>Lesből leste az inspirálása hogyan hatott miránk. <br>* <br>(Haiku csokor) <br>Árnyék lopakszik <br>És sötétbe borít mindent. <br>Elbújt csillagok. <br> <br>Hűlt a levegő, <br>Élőlény fagyoskodott. <br>Sötét vaksizás. <br> <br>Majd’ kopott színek <br>Éj paraván mögülre… <br>Hűvöske szélcsend. <br> <br>Sötét, nap vége. <br>A táj éj alá bukik, <br>Felhők, Hold sincsen. <br> <br>Úton régi sár, <br>Mélye, állaga maradt… <br>Cipőkben pocs’ lé. <br> <br>Kopaszos ősvény, <br>Vaddisznócsapat vonul. <br>Csapat amarra… <br> <br>Vecsés, 2021. szeptember 22. – Kustra Ferenc József – íródott: alloiostrofikus versformában. <br>

(3 soros-zárttükrös) <br>Szemedben látszik, az emlékes egynyári-volt szín kavalkád, <br>Álmaim elhallnak az időben, a perceken… hallhatnád… <br>Szemedben látszik, az emlékes egynyári-volt szín kavalkád. <br>* <br>(Senrjon) <br>Támadnak a viharok, <br>Mint egy szabad… ó, ménlovagok. <br>Idő komorul! <br>* <br>(3 soros-zárttükrös duó) <br>Szemedben látszik már az egy őszi lesz… színkavalkád, <br>Álmaim élednek időben, percenként… láthatnád… <br>Szemedben látszik már az egy őszi lesz… színkavalkád. <br> <br>Szép, színes melankóliás levelek, csoportosan hullanak, <br>Belőlük, ha összejönnek, avar szőnyegek kialakulnak… <br>Szép, színes melankóliás levelek, csoportosan hullanak. <br>* <br>(Senrjon trió) <br>Megjött a legújabb ősz, <br>Beköszöntött, látszik a parton… <br>Volt már szüret is! <br>* <br>Megjött a legújabb ősz, <br>Beköszöntött őszülő parton. <br>Balcsinál vagyunk. <br>* <br>Megjött a legújabb ősz, <br>Beköszöntött, a víz is hideg. <br>Fürdés hiánya. <br>* <br>(HIAQ trió) <br>Marasztalnánk nyarat, <br>De nem lehet, őt már űzik! <br>Őszi színek vannak… <br> <br>Parton, sártocsogók <br>Lesznek. Cipőt beszippantja. <br>Lábmosás itt helyben. <br> <br>Parton már nincsenek <br>Gólyák. Nagyon messze járnak… <br>Békák árvák lettek. <br>* <br>Borzongó hajnalok lesznek a táj uralkodói, <br>Újféle jó nektár-zamat lesz, majd a borokban is! <br>Gyümölcsöket le kell szedni, mert nagy esőben gyorsan rothadnak, <br>Gyümölcsöket, egészségeset eltenni legjobb, ha aszalnak! <br>Szép, színes, de mentálisan beteg levelek, csoportosan hullanak, <br>Nap lézengve szambázik lekopaszodott ágak közt. Friss szél fuvalmak. <br>* <br>(Septolet) <br>Víz felől fúj ősz, <br>Még nősz, <br>Hátra dőlsz? <br>Képzelődsz… <br>Eltűnődsz? <br> <br>Sáros hajnalok… <br>Színkavalkádos szemgolyók… <br> <br>Vecsés, 2022. március 25. – Kustra Ferenc József – íródott; az évszakváltozásról alloiostrofikus versformában. <br>

Madár dalol a fán,<br>szeptember első napján.<br>Útnak indul a kis diák.<br>Lassan lépked előre,<br>az osztályba ő lép elsőre.<br>Utánna a kis csipet-csapat,<br>ki senki sem maradhat!<br>Legjobb dolgok várnak arra,<br>kik belépnek az iskolába!

Hétköznapi pszichológia? <br> <br>Lelkesen nyitottságra? <br>Újra, van benned lelkesedés? <br>Te vagy új-ember. <br> <br>Hittel mész áruházba? <br>Van annyi pénzed, hogy fizess is? <br>De vajon honnan? <br> <br>Orrod előtt elment busz, <br>Esőben még össze is fröcskölt? <br>Ennek is örülsz? <br> <br>Ha bezárt az új kisbolt, <br>Forgalom nélkül… táncba kezdesz? <br>Dögöljön éhen? <br> <br>Neked miért megy ilyen <br>Jól, nagy adóelkerülő vagy? <br>Ja! Milliárdok… <br> <br>Ittál Te már csapvizet? <br>Lelked folyvást harcol Teérted… <br>Vannak ilyenek… <br> <br>Vecsés, 2021. május 29. – Kustra Ferenc József – íródott: senrjon csokorban. <br>