A nagyszülők álma<br>Mikor betoppan az unoka<br>A szempár ragyogása<br>Mint világítótorony<br>A háborgó tengerparton<br>Vagy telihold varázsa<br>Egy behavazott hegycsúcson<br>Szikra melyből izzó láng lobban<br>S a fagyos szív szelídebben dobban<br>Örömmosoly mely ragályos<br>Hogy ne legyen az öreg magányos

Lepkepár szállt magasan a légben<br>nászukat járták éppen<br>és a fülledt nyári éjben<br>az utcai lámpafényben<br>szárnyukon villogva csillogott<br>az ösztönös szerelem.

Fűszálak közt meglapul <br>a fény melege<br>Érződik lassú szuszogással <br>a föld lehellete<br>Csicsergő napsugár <br>vidítja a kedvet <br>Egy viruló csokor <br>ibolyaillat mellett<br>És az apróságoktól még <br>szép napunk is lehet.<br>Sok parányi hírnök<br>Már díszbe öltözöt<br>Haza tér lassan<br>Ki délre költözött<br>Fakad a zsenge rügy<br>Bár zuzmarás a reggel<br>Felfrissül a lelkünk<br>A varázs- kikelettel<br><br>Szélárnyékban a nap sugarai<br>Kigombolták kabátom<br>A sál lezseren lóg vállamon<br>Hol sosem volt vállapomon csillagom. <br><br>Már észrevehető<br>Pár ékesedő<br>Viruló korona. <br>Éledezik fű és fa<br>S az éj harmata<br>Még lebeg<br>Ízlelhető a táj zamata<br><br>Az idős fa bölcsen kivár<br>Bár a rügyekben mocorog a tavasz<br>A tapasztalat ravasz<br>Nem lesz koronája sivár<br>Mikor eljön a nyár

Tücsök ciripelte<br>Csermely partján<br>Langyos nyári este<br>A suttogó szonátát<br>Hangoddal fülembe<br><br>Jó éjt s álmokat<br>Csókoljon a pillanat<br>Meghitt nyugalmat<br>Lelkedre<br>S csaljon örömkönnyet<br>Szemedre<br>Frissítő fuvallat<br>Minden este<br>Álomba szenderegve.

A nagy vonat most<br>Rossz irányba halad<br>Mi csodás volt régen<br>Mind mögöttünk marad<br> Csak el ne fogyjon még<br>Alóla a sín<br>Ki ott lesz a peronon<br> Szívében zokogva sír<br><br>Nem tudni<br>Hogy megy vagy tolat<br> Melyik irányba<br>Zötyöghet a vonat<br>És odakintről<br>Nincs mi hívogat<br> Mert<br>A gaz - <br> tett zöldellő határt<br> sivárrá ölelő<br> Végtelen parlaggá <br> Néhol lakatlanná<br><br>Ide szól a jegyünk nekünk<br>Egyszer úgyis megérkezünk.<br>A végállomás köd-fátyolos peronján<br>Mindannyian majd leszállunk<br>S addigra megértjük <br> Talán<br> Mire volt jó az utunk.