Drágám, szívszerelmem, jó Blanka!
<br>Lelkem, emléked fölkavarja.
<br>Izzad tested nyaltam,
<br>Kéjedet úgy faltam.
<br>Benned… élvezetet harapva.
<br>
<br>Emlékszem, húztál oda Blanka,
<br>Vágyott engem finom husicska…
<br>Megkaptad adagod,
<br>Hiánya volt bajod.
<br>Hívsz, majd megint ha kell Blanka?
<br>
<br>Most is vágyad, hogy álljak mögéd?
<br>Hívj csak, már kerülök is beléd.
<br>Jól beléd hatolnék,
<br>Sokat nem vajúdnék!
<br>Mindent megtennék... nem kell beszéd!
<br>
<br>Vecsés, 2019. január 15. - Kustra Ferenc József – íródott; Erotikus LEMERIK csokorban.
<br>
Nézgelődők őszileg…
<br>
<br>Itt van nekünk a faluhatár béli kispatakunk, nem messze, ahol lakunk!
<br>A folyóparton mindkét oldalon, van egy ritkás fasor, olyan, mint alagsor.
<br>A híd magasabban ível, a bokroknál bizony magasabb egy kicsivel.
<br>A kis patakunk csak lassan folydogál, és láthatom benne sok levél mál.
<br>Elég sok a fűzünk lefelé is, meg fölfelé is, de mind kellőn szépség is!
<br>
<br>A bokrok már az ősz tiszteletére színes ruhát vettek, szépek vagytok gyerekek.
<br>A füzeknek nem sürgős itt semmi sem, ők még várnak, hogy lesz-e mi sem, vagy mire sem?
<br>
<br>Így késő délután, a nap süt, élvezetesen, de lassan indul is véglegesen.
<br>Akkor aztán világítani fog, ugyanúgy, mint nyáron, mi meg örülünk nyár várón.
<br>A mi kis patakunk szépen folydogál, parti köveket mossa… semmiér’ meg nem áll.
<br>
<br>Vecsés, 2023. október 7. – Kustra Ferenc József- íródott: leoninusban. (Ez egy ókori versforma. Itt a rím, soron belül van a sor közepe táján és a végén…)
<br>
(anaforás, 3 soros-zárttükrös trió)
<br>A Nap sugara, mint egy rám esett selymes tüllfüggöny, simogatja a bőröm,
<br>A nap sugarát szívből élvezem, fölöttébb jólesik… simogatja bőröm…
<br>A Nap sugara, mint egy rám esett selymes tüllfüggöny, simogatja a bőröm.
<br>
<br>Megérkezett a késői vénasszonyok nyara, kiknek ez éltető faktora,
<br>Megérkezett újra az innen számolt életév… egy, már megélt igy letelt újra…
<br>Megérkezett a késői vénasszonyok nyara, kiknek ez éltető faktora.
<br>
<br>Lehet, hogy a hölgyek, mától folyvást vágyakozva imát mormolnak,
<br>Lehet is majd, hogy ez segít, jövőre újra egy évet ugranak…
<br>Lehet, hogy a hölgyek, mától folyvást vágyakozva imát mormolnak.
<br>
<br>Vecsés, 2018. november 24. – Kustra Ferenc József- A 3 soros-zárttükrös versformát és szer-kesztettem véglegessé, használhatóvá. Olvasni úgy kell, hogy az első és a 2. el kell olvasni egy-ben. Utána a 2. és 3. sort kell olvasni egyben és a különbség, ekkor nyilvánul meg és adja ki a mondanivalót.
<br>
Előttem tán’ egy hegy, min át kéne kelni?
<br>Ehhez persze, felszerelést kéne venni.
<br>Nincsen olyan, ki ilyet eladna nekem,
<br>Így felszerelés nélkül, van saját hegyem.
<br>
<br>Nincsen gurum, vagy serpám, ki segítene,
<br>Akit megcsapna a bennem levő eszme.
<br>No, itt és most ez van, ilyennek születtem,
<br>Vegetálva élem, nyomorult életem.
<br>
<br>Vecsés, 2002. október 6. – Kustra Ferenc József
<br>
Mától már csípős a hideg, megérkezik a tél…
<br>Télikabát dukál, három nap és megéljük… tél.
<br>Mától már csípős a hideg, megérkezik a tél…
<br>
<br>Konvektorok már
<br>Fűtenek… jó meleget!
<br>Kinézni, fázós!
<br>
<br>Vasárnap megvolt
<br>És Advent első napja.
<br>Volt lila gyertya…
<br>
<br>Ilyenkor Advent
<br>Idején kell… gyertyafény.
<br>Jó, a szeretet.
<br>
<br>Hit és a remény
<br>Ami kell, az is meglesz!
<br>Karácsony itt lesz!
<br>
<br>Vecsés, 2023. november 28. –Kustra Ferenc József íródott: alloiostrofikus versformában.
<br>