Idő 
Értékelés 
Értékelés A sorsunkat sűrű ködfátyol lepi,
<br>Így szerencsére, senki nem ismeri.
<br>Mindig várjuk, hogy a fátyol fellebben,
<br>És megtudjuk sorsunk tovább, hogy lészen.
<br>
<br>Jó momentumokat jó volna tudni,
<br>A rosszat meg előre kitörölni.
<br>Persze szerencsére nem megy egyik se,
<br>Mindenki várja be, mi a végzete.
<br>
<br>Vecsés, 1998. december 12. – Kustra Ferenc József
<br>
Rájöttem, nem tudom hogyan tovább,
<br>Egyet előre, kettőt meg hátrább?
<br>Valaki fogja meg a kezemet!
<br>Kérem, vezessen, mint vak gyermeket.
<br>
<br>Jó lenne már előre haladni,
<br>Sikerrel nem hadilábon állni.
<br>Valaki fogja meg a kezemet!
<br>Kérem, vezessen, mint vak gyermeket.
<br>
<br>Borzalmas látnom nálam hülyébbek,
<br>Bőven gazdagok, sikeresebbek.
<br>Valaki fogja meg a kezemet!
<br>Kérem, vezessen, mint vak gyermeket.
<br>
<br>Megtennék mindent, mit Siker kíván,
<br>Gyerünk! Éltem, már túl a derekán.
<br>Valaki fogja meg a kezemet!
<br>Kérem, vezessen, mint vak gyermeket.
<br>
<br>Hőn áhítom, hálás leszek érte,
<br>Hogy azt mondhassák, ezt is megérte.
<br>Valaki fogja meg a kezemet!
<br>Kérem, vezessen, mint vak gyermeket.
<br>
<br>Budapest, 1997. december 1. – Kustra Ferenc József- Önéletrajzi írás.
<br>
Az élet olyan, mint egy rossz zongora,
<br>Törött a billentyű, szakadt a húrja.
<br>Monoton zenét játszik, sőt kornyikál,
<br>Sőt, rossz mellett végleg, bőszen kiáll.
<br>
<br>Javítani, hangolni ezt nem lehet,
<br>Csak ütni c-t, halkan, mint a lehelet.
<br>Billentyűk közé szorult az ujjam is,
<br>Jó fals hangokat ad ki, csak azért is.
<br>
<br>Monoton hangok kavalkádját zengi,
<br>Hogy én dallamra vágytam, nem érdekli.
<br>Lehet, hogy a csellistáknak jobb jutott,
<br>De nekem úgy tűnik, ilyenre futott…
<br>
<br>Vecsés, 2006. július 17. –Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként.
<br>
Neki kéne veselkednem elénekelni az utolsó dalt…
<br>A legszebben hangzót, a zengőt, vagy a végtelenült falst.
<br>De, hah! Most eszmélek, a sorsom nem áldott énekhanggal,
<br>Sem sok földi jóval, sem zenészséggel vagy ékes pazarsággal.
<br>
<br>Zenekarom nincsen, zenélni nem tudok, minek akkor énekelnem?
<br>Tán már énekes sztár sem leszek, sőt már az életem javát leéltem…
<br>
<br>Vecsés, 2014. szeptember 28. –Kustra Ferenc József- önéletrajzi írás.
<br>
{Septolet}
<br>Lélek,
<br>Érzelem,
<br>Nem félek,
<br>Nem félem…
<br>
<br>Lelkem kitárom,
<br>Nézek körül ködben, nem bánom…
<br>Vágyom…
<br>*
<br>{apeva csokor}
<br>Ó,
<br>Álmom
<br>Számlálom,
<br>Mert köd vakít,
<br>Mint egy véres tőr.
<br>**
<br>
<br>{Keresztrím}
<br>Az emberi lélek épp' olyan, hogy nem árt neki,
<br>Ha néhanapján, de kissé meghunyászkodik.
<br>Olyankor jó, ha keresi a fényt távol, messzi…
<br>Mert bebetonozódott, ködben nem látszódik.
<br>
<br>*
<br>Vak!
<br>Immár
<br>A szempár
<br>Halott sirály.
<br>Csak száll, tovaszáll.
<br>**
<br>
<br>{Kínai versforma; "Shiliuziling" Szótagszám=1, 7, 3, 5 Rímképlet = aaxa- (x=szabad)}
<br>Nem
<br> Lelkemben az énem…
<br>Sorsom üt!
<br>Jobb lesz? Nem félem…
<br>*
<br>
<br>Hát
<br>Minek
<br>Féljek én?
<br>Hisz itt a fény,
<br>Mely csillagösvény.
<br>
<br>Vecsés, 2019. április 3. – Paks, 2022. június 23.- Kustra Ferenc József – íródott: alloiostrofikus versformában. A versszakokat én írtam, az apevákat: szerző-, és poétatársam; Bauman Beatrix Bianka.
<br>
