Elringat az élettenger, fennkölt nyugalmával, <br>Közben meg üt is és ver is, bőszült haragjával, <br>És még, folyton kínoz a gyötrő hullámzásával. <br> <br>Mindegy, hogy milyen az életutunk, hogy utazunk <br>Kínai dzsunkán, elegáns díszes, luxus hajón, <br>Rönkfaszállító tutajon, rajt' kalyiba lakón… <br>Foltokkal megtákolt lukas csónakon… utazzunk! <br> <br>Én csak a kezemmel evezek, talán haladok előre, <br>Látom a gőzös meg, a tengeri sebesség őrző őre. <br> <br>Voltam én már oly' sokszor árnyékba, <br>Hol nem zúgott lelkemnek egy hárfa… <br>Leszek-e még életem adósa? <br> <br>Létezik-e még nekem felhőtlen boldogság forrás? <br>Élek-e még hosszan, az lehet a boldogság forrás… <br>Létezik-e még nekem felhőtlen boldogság forrás? <br> <br>Vecsés, 2016. június 1. -Kustra Ferenc József– íródott: alloiostrofikus versformában – önéletraj-zi írásként. <br>

Kell-e most, valamit is tennem? <br>Kell-e most, valahová mennem? <br>Kell-e valamit, másképp tennem? <br>Kell-e máshová, másért mennem? <br> <br>Van-e még, mit meg is kell tennem? <br>Van-e még, hová el kell mennem? <br>Van-e még, mit másképp kell tennem? <br>Van-e még más? Hová kell mennem? <br> <br>Vecsés, 2002. szeptember 15. – Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként. <br>

Így éltem az életem… <br> <br>(3 soros-zárttükrös) <br>Nekem soha nem volt benne víz <br>Nem érezhettem, hogy mily' víz íz! <br>Nekem soha nem volt benne víz. <br> <br>(leoninus) <br>Parti nagyobb sziklákról, kisebb-apróbbak leestek, ami nem volt máshol. <br>Ezeket kellett nekem kerülgetnem, óvakodni, hogy lában ne sértsem. <br>Igy aztán soha nem tapasztaltam, egy sodrást sem, volt nagyon bíz' elegem... <br>Az én köveimet sem hullám, se vízsik nem mosta, mentem a kanyarba... <br> <br>Életemet sem algák, sem halak nem gátolták, bírók igy ezt nem számolták. <br>Víznek a sodrása nem lökött le lábamról, néha feküdtem álmosságtól... <br>Sok helyen a part magas volt és oly' meredek, életrészek lehetetlenek. <br>Kis sziklák, soha nem miért koptak, létembe kőkeményen fogva tartottak. <br> <br>Kerestem és szépséges tavirózsákat, de ó! Ha találtam volna morzsákat... <br>Bizony még nekem kellett félni, ha ár utolérne, ülök-e még karosszékbe? <br>A kietlenség, szárazság, a halmentesség, kisért az élet, mint közellenség... <br> <br>Vecsés, 2024. augusztus 9. -Kustra Ferenc József- íródott: önéletrajzi írásként, alloiostrofikus versformában. <br>

(3 soros-zárttükrös duó) <br>Lassacskán, de minden nap közeledünk a saját halálhoz, <br>Mindennap egy reményt eltemetünk a majdani halálhoz… <br>Lassacskán, de minden nap közeledünk a saját halálhoz. <br> <br>Boldogságunk nagyságos vágyát, örömünk reményét sorsban temetgetjük, <br>Tehát ezek mulandók… gyötrelmes érzéseket halálhoz elkezdhetjük… <br>Boldogságunk nagyságos vágyát, örömünk reményét sorsban temetgetjük. <br>* <br>(anaforás, leoninus duó) <br>Múlandó a földön minden, szinte észrevétlen. <br>Múlandó eme földön minden, de csak lassan, csendben. <br>Múlandó a földön minden, sikamlósan észrevétlen. <br> <br>Aki szeretett, az nem hal meg soha(!), talán lesz neki még föltámadása… <br>Aki szeretett, azt is porába temették, bár lehet, hogy sivatag porába… <br>Aki szeretett, szerelem kincsei vannak porába, akár egy dűne porába… <br>* <br>(3 soros-zárttükrös) <br>Kinek szeretettel teljes a szíve, az bizony el nem porlik, <br>Megmarad a halálában mi közjóként a tömegre omlik… <br>Kinek szeretettel teljes a szíve, az bizony el nem porlik. <br>* <br>(senrjon csokor <br>Szerető szív emléke <br>Szerettei között megmarad <br>Örök emlékek! <br> <br>Az ismerősök között <br>Szerető szív, még erőt is ad. <br>Örök emlékek! <br> <br>Azonban nem az hal, kit <br>Eltemettek! Ki nem szeretett… <br>Szeretetlenség… <br> <br>Vecsés, 2021. szeptember 24. – Kustra Ferenc József – íródott; egy ismeretlen szerző azonos c. versének az átiratként. <br>

Hétköznapi pszichés tanulmány általánosságban… főleg manapság, lét-megmutató! <br> <br>(Halmazrímben) <br>A politikus oly' érdekes fajta, <br>Mindenhol terem, mint a sok-sok pelyva. <br>Akinek nem inge ne vegye magára, <br>De politikus van ki… nemzet csótánya. <br> <br>Van persze köztük értelmes, sőt, okos, <br>Mondjuk… az ő intézkedésük valós! <br>A többség azonban csak állásban van, <br>És rosszul dönt, ez a képessége van. <br> <br>Látjuk, a rossz döntéseket a népük ellen hozzák, <br>Nem érdekli őket… nem jönnek el tanácsért hozzánk. <br>Ők ide születtek… de "nem olyan nagyok”, <br>Nem olyanok, mint elődeik… a &bdquo;nagyok”. <br> <br>A politikusokat a nép szavazza meg, <br>Lapon; ikszével &bdquo;az ő népe” válassza meg. <br>Költői kérdés: kit, "ha nem népét" kellene képviselnie? <br>Ezt a hazafias terhet neki kellene elviselnie! <br> <br>Nem? Mert jó részük nem ilyen, csak van neki <br>Egy jól fizető állása, és bumm, neki <br>Olyan dolgoknak, mit nem is tud, nem tanulta, <br>Előtte állampolgár volt, nem gyakorolta. <br> <br>A pszichéje azonban, mint a saját kútfője <br>Diktál, eluralja így ez saját útvesztője. <br>Tárgyi tudástól kicsit sem zavartatja magát, <br>Intézkedik, nyilatkozik, dagassza számláját. <br> <br>Ők a nagyon szerencsés emberek, őket nem rúgják ki <br>Az ő lakásukat a végrehajtók, öngyilkossági <br>Rohamot okozva nem árverezik és adják el. <br>Gondtalanul élnek, a lelkükben ezen &bdquo;teherrel”?! <br> <br>A nép nagy része "lassan" éli sok gondokkal teli életét, <br>Politikust nem érdekli… növelhesse takarékbetétét. <br>Ő gyarló emberekkel és az életükkel nem foglalkozik, <br>Majd ő a bajokat megoldja… altat minket és fogadkozik. <br> <br>Fő baj azonban, hogy nem elég neki a hatalom, <br>Ha belekerült, eluralta lelkét a vígalom, <br>Akkor már ő akar a legokosabb is lenni, <br>És már nem kell neki gondolkozni, csak így tenni... <br> <br>(3 soros-zárttükrös) <br>Többet, nem is írok, mert akkor lehet, meglakolok <br>Előjönnek a mundérvédők, kik engem tarolók... <br>Többet, nem is írok, meg akkor lehet, meglakolok. <br> <br>Vecsés, 2012. április 21. -Kustra Ferenc József <br>