Nyártól perzselt kiszikkadt földek<br>Fulladoznak, hullnak a könnyek<br>Felhők bánatától, most nyögnek.<br><br>Vadul tombol az ár, kíméletlen<br>Zúdul, ömlik hegyekből féktelen.<br>Lapos völgy, és sík vidék védtelen.<br><br>Megduzzadt folyók rekordokat döntnek,<br>Viharos széllökések fákat törnek,<br>Pusztító vésztől élők menekülnek.<br><br>Ősznek nyitánya haragosan érkezett,<br>Erejét büszkén fitogtatva kérkedett.<br>Menetrendjét felrúgta- ezzel vétkezett!?<br><br>A természet pusztítása embert bosszul,<br>Mert fölényesen támad, károsít orvul.<br>Késő bánat fenyeget...a világ torzul!<br><br>Klíma változást emberöltő tapasztalja!<br>Földön az egyensúlyt gőgös ember bomlasztja!<br>Tempót ember szabja...a gyors iramot hajtja!
Ősz-paplan alól<br>Kacéran kikandikál...<br>Narancs-nyár mosoly.<br>Kacsintgatva hívogat,<br>Randevúra csalogat.<br><br>Indián nyár leng,<br>Színkavalkád elbódít.<br>Aranyló lombok.<br>Avar dunna szétterül,<br>Lassan a föld szenderül.<br><br>Derűs melegség<br>Udvarol a léleknek...<br>Egy cseppnyi esély.<br>Mély álom ha beköszönt,<br>Tavaszig zord szelet önt.
Lövegnek hangja<br>Lelkeket sebesít meg...<br>Könnycseppből vérzik.<br><br>Hasadt életek<br>Résén keser szivárog...<br>Fájó valóság.<br><br>Zuhan az álom<br>Sötét világnak mélyén...<br>Foszlott biztonság.<br><br>Népnek hangja nincs.<br>Ágyú harsogva üvölt...<br>Profit-piacon.<br><br>Bús gyászindulót<br>Fronton sosem skáláznak...<br>Érdek-dalolók.
Dermed az idő,<br>Huhog a sötét éjfél.<br>Jeges vész oson.<br>Minden mi Van mulandó,<br>A szerencse forgandó.
Minden reggelkor, új nap! Panni.
<br>Szeretnék veled együtt lenni…
<br>Társas kör lehetnénk,
<br>Egymásból ehetnénk.
<br>Vágy! Veled együtt lenni, Panni.
<br>
<br>Új nap hajnalkor, veled együtt,
<br>Létet élveznénk, nagyon együtt.
<br>Ölelnélek hosszan,
<br>Míg lélek is dobban.
<br>Ó, édes Panni, ketten együtt…
<br>
<br>Szerelmesek voltunk, elhagytál,
<br>Közös vonatról leugrottál.
<br>Én még mindig vágylak,
<br>Sőt, vissza is várlak.
<br>Mondhatnád… újra, jól elkaptál.
<br>
<br>Vecsés, 2021. október 6. – Kustra Ferenc József. – íródott: romantikus LIMERIK csokorban.
<br>

Értékelés 

