Parton túl botlik,<br>Szétterül a vén folyó.<br>Elsodort idő.<br><br>Elúszott a nyár<br>Magas árral a Dunán.<br>Őszi sirató.<br><br>Könnyzápor tocsog,<br>Az angyalok is sírnak...<br>Áztatott ima.<br><br>Föld leve beteg,<br>Szennyet forral magából...<br>Gyulladt keservet.<br><br>Fekete levest<br>Szervíroz a természet.<br>Gőg-embert fenyít.

Öregszem! Most én még kirándulhatok. <br>Természet befogad, majd oda eltúrázok… <br>* <br>Egyszer én is felmegyek égbe! <br>Talán ott van totál béke? <br>* <br>Sírkertben jártam, felnéztem… égre, <br>Imát mormoltan magamért is! Mi végre? <br>* <br>Költőóriások, ragyogtok örökön csillagnál fényesebben, <br>Örök tisztelet él bennünk, belsőmben... <br>* <br>Legszebb szavakat, <br>Nagymenők írják, éj alatt. <br>Örömkönnyeim folynak, párnám alatt. <br>* <br>Az élet bakája vagyok, <br>Ha kell, rohamozok… <br>Életben nem maradok…? <br>* <br>Csend… maga semmi. <br>Ezt lehet élvezni… <br>Takaróként borít… jó aludni. <br>* <br>Sokszor, oly’ nehéz ébren lenni, <br>Sokszor, oly’ jó reményt álmodni. <br>* <br>Realista vagyok így pesszimista, <br>Különben elvész számomra az élet útja… <br>* <br>Magányos utamon végig fedett… ködtakaró. <br>Egyszer, árokparton majd befed… földtakaró. <br>* <br>Utamon, Isten hidege dermeszti testemet, <br>Napfény köd miatt… elhagyja lelkemet. <br>* <br>Ködben halovány holdfény csak gyászol, <br>Ha magányosan, magadnak sírt ásol… <br>* <br>Majd lefekszem árokparti zúgó csendbe, <br>Zizzenve befogad az örök este. <br>* <br>Majd, csivitelő madarak, nekem hallatják hangjukat… <br>Már nem érzem fájdalmukat… <br>* <br>Vakon simogató éjszaka reménybe ringat, <br>Remény reggeli ébredést, nem hozhat! <br> <br>Vecsés, 2015. március 20. – Kustra Ferenc József- Új szépirodalmi irányzat. Kritérium: a versszaknak 10 szóból kell állnia és a sorvég, rímeljen! Ha több mint 2 sor, akkor is a rímképlet = A <br>

Szél suhan lengetegen, <br>Réten… <br> <br>Nap süt. <br>Árnyéktól elüt. <br>Napfény, elüt. <br>Lángcsóva kiüt. <br>Hőség leüt. <br>* <br> <br>Sövény kiszáradóban, <br>Szinte alélóban. <br>Régen volt eső, <br>Meg keveslendő... <br> <br>Szemem mered, <br>Nézésem bennreked… <br>Benned-neked. <br>* <br> <br>Süttetvén adtad, <br>Árnyék nem akad… <br> <br>Széllel incselkedő <br>Nap lemenő. <br>Pillanat, <br>Izzadó akarat, <br>Élet… elhaladhat! <br> <br>Vecsés, 2019. augusztus 8. – Kustra Ferenc József – írtam: septolet csokorban a nyárról. <br>

Kedvesem hiánya… <br> <br>Magad vagy szenvedélyem, Ilon! <br>Jaj! Körömnyomaim a falon… <br>Kaparom a falat, <br>Csókolnék egy ajkat… <br>Veled lennék párban, ó, Ilon. <br>* <br> <br>Szabályos szenvedélyben élek, <br>Szenvedély segít, így túlélek. <br>Mehetnénk színházba, <br>Napoznánk gatyába… <br>Veled, jók lehetnek részletek. <br>* <br> <br>Gyere már, légy a párom, Ilon! <br>Úgy túl lennék már eme harcon… <br>Imádnálak, nagyon, <br>Nem hagynálak napon… <br>Szerelmed jöjjön, vágyom nagyon. <br> <br>Vecsés, 2019. augusztus 18. – Kustra Ferenc - Romantikus LIMERIK csokor, kedvesemnek! <br>

(Septolet) <br>Furfangom <br>Fölkavarom, <br>Nem gyónok, <br>Cicáskodok… <br> <br>Csavaros észjárással fejtegetek… <br>Józanul dülöngélve hergelgetek… <br>Jótékonyságból, keresztbe teszek… <br>* <br> <br>Érthető válasz adni, <br>Értelmet… választani. <br> <br>Gondolkozzon hallgató, <br>Csepeg csobolyó… <br>Haldoklik öreganyó. <br>Kinek furfangosodjak? <br>Majmoljak? <br>* <br> <br>Ördög nem alszik, <br>Nem hörcsög... antik. <br>Gyűlölet csöpög, <br>Zömöken röhög, <br>Röfög... <br> <br>Lét göcög, <br>Cöcög… <br> <br>(Bokorrímes) <br>Ördög nem alszik, még csak kicsit sem pihen, <br>Lazán gondol egyet és már odébb libben. <br>Van több szmötyim, benne is hagy mindegyikben... <br> <br>Vecsés, 2019. május 13. – Kustra Ferenc József – írtam; septolet csokorban és bokorrímesben, önéletrajzi írásként. <br>