Hős voltál nekem.<br>Frontot, fogságot jártál.<br>Becsület-lovag!<br><br>Tisztesség példa,<br>Család mindenekelőtt.<br>Rendíthetetlen.<br><br>Rég mentél...jöttem.<br>Lelked kezembe tetted.<br>Szívembe zártam!<br><br>Utad már égi,<br>Árnyékod mellettem jár.<br>Áldott légy apám.<br><br>Istenhez szólok...<br>Anyámmal ott vártok rám.<br>Mind otthon leszünk.<br><br>(Emlékezés - apák napjára)

Szökkenő őzek,<br>A rétet járják éppen,<br>Terített asztal.<br>Határnak éke csordák,<br>A látványt így fokozzák.<br><br>Kis gidák nőnek,<br>Legelők bőségesek.<br>Édeni vidék.<br>Őzcsemeték vígságban,<br>Biztonság a csordában.<br><br>Őz sereg inal,<br>Zajra megiramodott. <br>Fedő erdő véd.<br>Kecses és félénk állat,<br>Veszélyessé is válhat.<br><br>Elegancia,<br>Báj minden mozdulatban.<br>Mezei balett.<br>Ingyen műsort figyeltem,<br>Szép látványnak örültem.<br><br>Dunatőkés, 2024. június 22.

Hétköznapi pszichológia… <br> <br>Ismeretlen árnyak téli estén rohannak felém, <br>S mikor ideérnek legott le is borulnak mellém… <br>Ismeretlen árnyak téli estén rohannak felém. <br> <br>Mind úgy csinált, (Mintha), hogy ők szeretettel jöttek <br>De a testbeszédjük mutatta, mindjárt ellöknek… <br>Mind úgy csinált, (Mintha), hogy ők szeretettel jöttek. <br> <br>Újabb árnyak jönnek, mint halál hírnökei, <br>Hallom suttogásukat, most… most adjál neki… <br>Újabb árnyak jönnek, mint halál hírnökei. <br> <br>Halál árnyai mintha magukkal rántanának, <br>És ezen mozdulattal fájdalmas meghágnának… <br>Halál árnyai mintha magukkal rántanának. <br> <br>Nem csodálkozom, hogy a haláltól fél a nép, <br>Halál utánra senkinek nem maradt fénykép… <br>Nem csodálkozom, hogy a haláltól fél a nép, <br> <br>Hitelen meghallottam a pityegést, de olyan hosszasan. <br>Kapálóztam, hogy leljem órát, nyomjam aztat hosszasabban… <br>Hitelen meghallottam a pityegést, de olyan hosszasan… <br> <br>Fel is ébredtem, <br>Érdekes álmom: vége! <br>Reggeli nap süt… <br> <br>Vecsés, 2005. október 25 – Kustra Ferenc József <br>

Fény és a sötét, találkozott, összeölelkezett, <br>Aztán a sötét orvul, fényeket durván felöklelt. <br>Pendültek fény húrok, szóltak lélek dallamok, <br>Mint tiszta szűz hó… olyan tiszták a szólamok. <br> <br>Hullhat ónos eső, vagy fehéres hó, fájhat a fej, mégis leszáll az est <br>És a sötétség a maga feketeségével, mindent éjszínűre fest. <br>Óh, éjszaka, ha eljössz közénk, a szívünket eluralja a félsz… <br>Akkor majd remegve, tátva maradt szájjal hallgatjuk, miket mesélsz. <br> <br>Szemem, lelkem fürkészi a fönti eget, <br>Még kutatom, e szépségben mit ihletett… <br>Gyönyörű, vizuális élmény kiváló, <br>Szépségével a természet oly' pazarló. <br> <br>Vecsés, 2015. március 14. – Kustra Ferenc József <br>

Est azúrkékre <br>Vált, csillagfény remegős. <br>Aranykalász ring. <br>* <br>Bágyadt madárraj <br>Búzában, szemet keres. <br>Aratás, közel. <br>* <br>Perzselő hőség, <br>Friss levegő elakadt… <br>Aratás idő. <br>* <br>Zöld hegyek alatt, <br>Barna gabonamezők. <br>Aratáskezdés. <br>* <br>Hajnal fényében <br>Fürdik a búzamező. <br>Aratás kezdet. <br>* <br>Dühöng a meleg… <br>Nap gyilkos lehelete. <br>Reggel, aratás. <br>* <br>Az este lomhán <br>Toporog, éjjelt terít… <br>Reggel, aratás. <br>* <br>Hömpölygő felhő, <br>Néha kis árnyékot ad. <br>Izzadós kaszás. <br>* <br>Mező hóhéra <br>Kaszás képében arat. <br>Kaszák, jól fentek. <br>* <br>Érlelt gabona. <br>Cséplőgépet etetik. <br>Kenyér és tarló. <br>* <br>A búzamező <br>Terem, Nap kalászt érlel. <br>Új kenyér ünnep. <br>* <br>Határ, sárgulós. <br>Gabonacsonk teríték. <br>Termés honbárban. <br> <br>Vecsés, 2018. július 27. – Kustra Ferenc József– íródott: haiku csokorban. <br>