Hála a FÉNYNEK, mely bennem lángra gyúl,<br>a szívem melegíti, sohasem halványul.<br>Glóriát emel a fejem fölé,<br>áttetsző FÉNYBE öltözök én.<br><br>Hála a FÉNYNEK, mellyel szerethetek,<br>lelkemben nyugalom, békében élhetek.<br>Szeretek szeretettel, szeretek szerelemmel,<br>beragyogom a világot az aurám FÉNYÉVEL.<br><br>Hála a FÉNYNEK, hogy Vele élhetek,<br>Vele fekszem le és Vele ébredek.<br>A FÉNY tisztasága hatja át a lelkemet,<br>sohasem fázom, melegíti testemet.<br><br>Hála a FÉNYNEK, én boldog vagyok,<br>szeretetet mindenkitől egyformán kapok.<br>Az összes sejtemet feltöltöm Vele,<br>gyere bújj hozzám, Neked is jut belőle.<br><br>Hála a FÉNYNEK, én szabad vagyok,<br>szabad, mint a madár és a fénylő csillagok.<br>Örömkönnyek áztatják és tisztítják lelkemet,<br>hála Neked FÉNY, tisztelet és köszönet.

Tudsz szeretni? Hogyan kell azt?<br>Szeretet az, amelyet adsz?<br>Kapsz szeretetet? El tudod fogadni?<br>Ki adja és mikor? Mit kell érte tenni?<br><br>Mit kaptál? Fülbevalót, nyakláncot?<br>S ezzel az arcodra egy ráncot?<br>Mit adtál? Egy inget, egy nyakkendőt?<br>Vettél már Neki vagy tizenkettőt!<br><br>Mit kaptál? Egy csodálatos utazást?<br>Készülődést, idegzsábát, egy jó adag rohanást?<br>Mit adtál? Egy szép cipőt, olyan divatosat?<br>Vedd végre le az arcodról az álarcodat!<br><br>Mit kaptál? Jegygyűrűt, házasságot?<br>Nem kapod meg ezzel a boldogságot!<br><br>Állj meg és gondolkodj, mit is kéne adni?<br>Adj valami olyat, mivel nem akarsz birtokolni!<br>Állj meg és gondolkodj, mit is kéne kapni?<br>Kapj valami olyat, amiért semmit nem kell adni!<br><br>Állj meg és gondolkodj, csak fogd meg a kezét,<br>öleld át és szeresd, érezd teste melegét!<br>Állj meg és gondolkodj, engedd szabadon repülni,<br>ne hagyd Őt egy kalitkában évekig szenvedni!<br><br>Állj meg és gondolkodj, mit szeretne kapni?<br>Csak szeresd és szeresd, s ezt őszintén tudd adni!<br>

Tudod mi a bánat?<br>ELMONDOM HÁT NEKED.<br>SZERETNI VALAKIT KI NEM SZERET TÉGED.<br>MEGALÁZVA ÍRNI KÖNYÖRGŐ LEVELET. SZÍVDOBOGVA VÁRNI S NEM JÖN RÁ FELELET. <br>HIDEG BÚCSÚZÁSKOR EGY CSÓKOT KÓDULNI, MÁSSAL LÁTNI MEG ŐT. S UTÁNA FORDULNI. KACAGNI VIDÁMAN HAZUG LEMONDÁSAL ÉS HAZAMENNI SÍRVA KÖNNYES ZOKOGÁSSAL!

<br><br>Én úgy szeretnék elmenni a földről<br>mint a villám a kerti fák között,<br>mely hirtelen lecsapva villanásra készül,<br>és egy mozdulattal mindent elsöpör. <br><br>Én úgy szeretnék elmenni a földről<br>ahogy a szél sóhajt halkan,csendesen,<br>s egy sóhaj mögött mindent eltemetve<br>ne legyen idő még visszanézni sem.<br><br>Én úgy szeretnék elmenni a földről<br>hogy ne sajnálkozzon rajtam senki sem,<br>akiket szeretek ne lássanak sírni,<br>s akik gyűlölnek ,ne örvendjenek.<br><br>Én úgy szeretnék elmenni a földről,<br>hogy ne okozzak fájdalmat neked,<br>ne ússzon miattam könnyektől a párnád,<br>hisz álmaidban melletted leszek.<br><br>S én úgy szeretnék elmenni e földről,<br>hogy odaföntről melletted legyek,<br>ha bánatod van ne maradj magadra,<br>s még akkor is,ott is foghassam kezed!<br><br>

<br>Ha azt kérem hogy úgy szeress,<br>kétségek nélkül csöndesen,<br>hát úgy szeress.<br><br>Ne kérdezd minden percemet,<br>ne zárd börtönbe lelkemet,<br>csak úgy szeress.<br><br>Ne kísérd minden léptemet<br>adj nekem kérlek légteret,<br>mert szenvedek.<br><br>Engedj szárnyalni szabadon,<br>s örülj ha hozzád rohanok,<br>csak úgy szeress.<br><br>S én megcsitulnék boldogan<br>karjaid között kócosan <br>ha úgy szeretsz.<br><br>