Versek » Természet versek » 5. oldal
Idő    Értékelés
Harkály fa törzsén,
Precizitás csőrében.
Féregkór fában.

Fáknak doktora,
Csőre kiváló műszer.
Gyógymód ismerő.

Hullámzó röptű,
Zöld külővel rokonok.
Törpék is vannak.

Csodás fakopács,
Dala kattogó fahang.
Téveszthetetlen.

Otthonához hű,
Télálló tollazatú.
Fagyban is dolgos.

Őshonos fajta,
Nemcsak erdőkben ismert.
Féregpusztító.

Oduban fészkel,
Szép piros búbja éke.
Zajt elkerülő.

Dunatőkés, 2024. március 26.
Beküldő: Ostrozánsky Gelért
Olvasták: 16
Füttyös brekegés
Estéli csendet rabol.
Tóparti koncert.

Kuruttyos vágyak
Csillagos lepel alatt...
Breki-szerelem.

Zsibongó éjjel,
Vízbe csobbant örömök.
Békák nász-tánca.

2024. május 4.
Beküldő: Ostrozánsky Gellért
Olvasták: 27
Virágzó repce
Tavasz-citrom üdeség.
Határnak éke.

Sárgálló földek
Tengere, távolba nyúl.
Igéző látvány.

Illata terjeng,
Estéli szellő hozza.
Bódító élmény.

2024. április 6.
Beküldő: Ostrozánsky Gellért
Olvasták: 20
Erdei tisztás,
Vadvirágok pompája.
Csábító látvány!

Óriás fák közt
Suttogva, jár-kel a szél.
Csendes ölelés.

Virág illat száll,
Langy levegő bársonyos.
Kikelet-puha.

A határ dús-zöld,
Finoman hullámzó rét.
Szellő cirógat.

Fák árnyéka ring,
Alatta avar zizeg.
Légi érintés.

Fodrot bont a víz,
Hullám taraja csillan.
Lágy simogatás.

Kócos sás legyint,
Fénnyel illan a szellő.
Bíbor pillanat.

Csend hasad este,
Mozdulatlan árny lapul.
Elalszik a táj.

Dunatőkés, 2024. március 24.
Beküldő: Ostrozánsky Gellért
Olvasták: 28
Somló Tamást én
Ismertem, teát főzött.
Japán szertartás!
*
Évszázadokat
Őriznek, hegyi sziklák.
Kiemelkedők.
*
Őserős erdő
A fenyők sokasága.
Rég’ örökzöldek.
*
Kezd meleg lenni...
Lélekből távozzon baj!
Kakaó készül?
*
Az esőfelhő
Lemossa a könnyeket!
Bánat, még maradt.
*
Tört szilánkokon
Ülni esőben… ázás.
Búbánat, marad…
*
Soraidon, jól
Szórakoztam! Nagy élmény.
Sírós mulatság…
*
Most már csönd legyen,
Vagy tovább, én hallgatok!
Bátorság nélkül?
*
Koldusélet jó?
"Emberi" társadalom?
Kutyájával él...
*
Didergő tegnap
Helyett, fűágyon alvás.
Lakhely nélküli…
*
Alak, árny nélkül…
Így nincs, ami rád vetül.
Mulasztott esély.
*
Madár, búgósan…
Vadgalamb, csicsergősen…
Bolondult világ!

Vecsés, 2013. május 5. – Kustra Ferenc József – íródott: senrjú csokorban.
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 25