r>r>Új tavasz köszönt most a földre,r>bár sokunknak nem lesz ez tavasz,r>kiket tönkretettek, százszor meggyaláztakr>azoknak vajon lesz e még tavasz?r>r>r>Kiktől elvettek mindent ami szép volt,r>miért egész életükben dolgoztak talán,r>most porba sújtják, semmibe taszítják,r>s többre néznek tőlük egy kóbor kutyát.r>r>Ki munkában megfáradt ,alig tud már élni,r>s annak jár kenyér, ki sosem dolgozott,r>s ki belerokkant a robotmunkábar>szegényebb talán, mint a koldusok.r>r>Hány ember dőzsöl?És hány család ment tönkre?r>Hisz romba döntötték legszebb álmaik,r>Hány ember, kinek nincs többé jövője,r>s nyomorba döntve éli napjait.r>r>Ne vessétek meg! Álljatok melléje!r>Űzzétek el a gonosz zsarnokot!r>Gondoljatok a gyermekeitekre,r>most , míg nem lesznek ők is koldusok!r>
r>r>Kegyetlen sors jutott e gonosz világbanr>oly sok embernek ,ki nem szolgált reá,r>Kit szeretni kéne folyton meggyaláznak,r>míg a gonosznak minden jó kijár.r>r>Oly sok a szenvedés ebben a világbanr>hol a jók kárának örvend a gonosz,r>rút, romlott lelkéből sötétség sugárzik,r>s amerre jár csak szenvedést okoz .r>r>Istenem ne tűrd ezt!Tisztítsd meg tőlükr>a haldokló földet amíg még lehet,r>ne vedd el tőlünk utolsó reményünkr>arra tégy béklyót ,ki téged sem szeret !r>r>
r>r>Istenem!Mért büntetsz minket?r>Mért adtad őt ha elveszed?r>Miért adsz gyermeket nékünk, r>hogy aztán újra visszavedd?r>r>Mért nem nézel le ránk a földrer>amikor szenvedést hozol reánk?r>Mért engeded hogy elveszítsükr>akit legjobban szeretünk talán?r>r>Mondd ! Neked mért csak a jó kell?r>Hisz rosszakkal teli a világ!r>Ha szeretsz,nézz le a földre,r>hol szenvedő arcokat találsz!r>r>Ha szeretsz , mért büntetsz minket?r>Ne hozz több gyötrelmet reánk!r>Nem bírunk többet elviselni!r>Csordultig teli a pohár!
r>r>Mama szeress !Akkor is ,kérlekr>amikor rossz vagyok talán,r>amikor füllentek néha,r>vagy elszakítom a ruhám.r>r>Mama szeress!Akkor is,kérlekr>amikor senki sem szeret,r>ne tégy mást csak ölelj át engem,r>s ne engedd el a két kezem!r>r>Mama szeress ! Akkor is, kérlekr>ha nem hallgatok mindig reád,r>mikor a fénylő napsütéstőlr>nem látom a fellegek hadát.r>r>Mama szeress !Maradj mellettem!r>Most oly nagy szükségem van reád!r>Mint azon az édes őszi esténr>mikor először néztél reám!
r>Más lettél te is, és oly más lett minden,r>alig hallom már néha hangodat,r>pedig tegnap még oly forrón szerettél,r>s most homály takarja már az arcodat.r>r>Más lettél! Pedig úgy akartál engem,r>mint a szomjas föld a frissítő esőt,r>melynek cseppjeiben lágyan megfürödver>magába szívja az éltető erőt.r>r>Más lettél! Pedig úgy akartál tegnapr>karjaidba zárni szüntelen!r>Más lettél!S mi tegnap valóság volt,r>mára már minden kínzó gyötrelem.r>r>Más lettél!Pedig úgy vágytam rád én is,r>mint a napfényt a zöldellő mezők,r>de ha te nem jössz , nem foglak keresni!r>Feladtam mindent! Nincs már több erőm.!

Értékelés 

