r>r>Őszirózsás szombat délelőttönr>Vásárlás után hazavetődöm.r>Felkészülve egy újabb csatára.r>Nyerni fogok végre-valahára.r>r>Most is a konyha küzdelmem tere,r>Ma azért is megbirkózom vele. r>Magad uram, ha már nincsen párod.r>Valami egyszerűt kitalálok.r>r>Ha jubilálnám remekeimet,r>Amit jó ha a kutyám megevett,r>Gyásznapom lehetne minden napom,r>De nem az vagyok, aki feladom.r>r>Egyszerű legyen! - Van is ötletem.r>Ma lecsót főzök, úgyis szeretem.r>Egyébként is most van szezonja.r>Ez győztes harc lesz. Irány a konyha.r>r>Már serceg is a zsír a fazékban. r>Eddig stimm. Lámpalázam azért van.r>Belekerül a lelke, a hagyma.r>Abálódik kétséget sem hagyva.r>r>Amíg puhul, kolbászt szeletelek,r>Hogy szaporább legyen, tojást verek.r>Kutyámon látszik, nem bízik bennem.r>Ő sem tudja elvenni jó kedvem.r>r>Sót szórok az üveges hagymára,r>Jöhet a paprika, az van hátra,r>Na meg pár darab szép paradicsom.r>Ezeket a hagymára aprítom.r>r>Félig-meddig már kész az ebédem,r>És ehető is,- végre megérem.r>Isteni az illata, ahogy fő.r>De jajj! Egyszer csak becsap a mennykő.r>r>Az utolsó paprikát metélem.r>Amikor belehatol a késem,r>Egy rút hernyó fordul ki belőle.r>Majdnem elrókáztam magam tőle.r>r>Belepottyan a félkész kajámba,r>Fakanál elő,- nyúlok utána.r>Kavargatom, de nem tűnik elő.r>Beledinsztelődik, biztosan szétfő.r>r>Nem hagymától könnyes már a szemem.r>Lecsót ennék, de ideget eszem.r>Kutyám pislog, ő előre tudta,r>Hogy ma újra kárba megy a munka.r>r>Megmaradt a szeletelt kolbászom,r>Bevetésre készen pár tojásom,r>Belekerülnek egy serpenyőbe,r>Onnan pedig korgó bendőmbe.r>r>A kolbászos tojást lapátolom,r>A lecsót meg kutyám elé tolom.r>Megterítve a kis konyhaasztal,r>Volt már ennél rosszabb,- ez vigasztal.r>r>r>r>r>
Amit a szív kalitba zár, mégsem rab:r> r>r>r>Szabadabb Ő minden madárnál,r>Mégis veled van míg maradnál.r>r>Ha alszol ledönti gátjaid, sr>Az éj fátylára vetíti álmaid.r>Néha furcsa tájakra kisér, sr>Ha ébredsz, róla álmod mesél.r>r>Békét hoz ha jó, s te is jó vagy,r>Féltőn tanít, de kétséget hagy.r>r>Szilaj ifjuságod élteti,r>Érett éned vágyát fékezi.r>Ám midőn az alkony megérintr>Érzed az időt mi megrémít.r>r>Tudja az órát mit nem mond el,r>De ha lejár, már úgy sem kell.r>r>Persze félsz, mert a tested gyenge,r>Nélküle csak por vagy és pernye.r>Elhozza gyermekét a reményt, sr>Te görcsösen fogod a kezét.r>r>Ha rájössz, hogy mindez sevégre,r>Emelt fővel nézhetsz elébe.r>r>Lám, lelked az mi tenmagad,r>Testünk csak eszköz és elhervad.r>Megírja s rendezi sorsodat,r>Így lesz az életed sorozat!?r>r>r>r> Zárszó: Lelkünk az mi szeret, testünk csak közvetít. r>
r>r>r>Kétségekkel teli, halk pillanat, r>amikor már szeretni félekr>kizáródnak a vágyak és remények!r>Te mégis közelebb lépsz...r>S bennem rebben a lélek!r>r>Bűvös láng lobban a csendbenr>bekerit, vonz, melegit,r>fényörvényként elnyelr>érintesz....s engedek.r>Túl időn és térenr>valami ősi szenvedéllyelr>csókolunk.r>S a pillanat varázsánakr>fogságábanr>Te és Én r>eggyek vagyunk!r>r>
r>Álmaim emlékét élemr>Ősi vadrózsa titkod kutatom.r>Elmerülve állok ékkő tükör árnyékodtólr>Amely teljesen a szívemig csordult.r>-Mond,ki vagy te drága?r>r>Arany lábad nyomán liliomr>Illata fénylik-látod! Rád találtamr>Mégis,itt e szomorú földön.r>Mert te vagy erkölcsnek,tűznek,r>vágynak,kéjnek eredője.r>r>Gyötrelem nélküled az életemr>Félelmeim márvány oszloppá magasodnak.r>Felhőkben sebzett angyalokr>Zuhannak lelkem elé.r>r>Szempillám elé festettékr>Istenek az arcod,r>Szerelmes esőcseppekr>Ölelkeznek pici melleden.r>Viharban hajladozó fákr>Érzéki csípőd báját idézik.r>r>Magamban űzlek folytonr>Ébredéstől az elmúlásigr>Kínoktól a boldogságig.r>Mert asszonyom,társam vagy márr>az asszonyok között.r>r>Menedéket adsz, nekem az elveszettnekr>Mint egy szétdúlt elhagyott,elfeledettr>Öreg temetőben a meg sárgult mészkőr>Erezeten, Krisztus teste a kereszten.r>Mint Krisztus teste a kereszten. r>r>

Értékelés 

