Idő 
Értékelés 
Értékelés Csillagként rátok ragyogok,r>A világnak csak fényt adhatok,r>Óriás vagyok,de el nem érhettek,r>Életetek soha meg nem érthettem.r>r>Mesélhetnék sokat,figyellek titeket,r>Tűnődöm vajon mi lakik bennetek.r>Gonoszság,kapzsiság,egymásnak ártásr>Vagy türelem,szeretet és életre vágyás.r>r>Emberek!porszemek vagytok csupán,r>Nem hallanak titeket,nem is látnak tán.r>Egy napon magatokat teszitek a sírba,r>Meg is van ez már régóta írva.r>r>Egymás fájdalmát közönnyel nézitek,r>Kit megtört az élet ti töritek jobban meg.r>Nem zavar titeket hörögve haldokló,r>Nem hat meg titeket éjféli sirató.r>r>Pénz beszél,persze!A vagyon hatalom,r>A kapzsiság áttapad,mint aranyra a koromr>Zengve ünnepeltek legyőzött népeken,r>Halottak felett üvöltve az éneket!r>r>A jó nem győz,nem is létezett soha,r>Csak a bűn volt,s az ostoba tudatr>Mely befolyásolható,kárpótolható,r>A változás hangja így szépen elnyomható.r>r>Fényem tündököl,nem rejti el köd,r>Az élet egyetlen,mindenki maga dönt,r>Gondolatom soha el nem nyomhatjátok,r>Bár nem akarjátok,de vigyázok rátok!r>r>Fényem végtelen,nem fog elmúlni,r>Előbb fog az élet a Földön kimúlni.r>Ne nézzetek az égre,ne figyeljetek rám,r>Hagyjátok nyugodtan,hogy elnyeljen az ár!
Egy élet tovatűnt,nem zavarja már,r>Hideg téli fagy,forró meleg nyár.r>Langyos szép tavasz,hervadó borús ősz,r>Vidám kedv elillan,végül a fájdalom győz.r>r>Éltem eleget,tán többet,mint kellett volna,r>De egyszer csak elszállt,tovatűnt az óra.r>Emlékemben feltűnik messze a múlt,r>S koszos,sötét könnyem a porba lehull.r>r>Elgyötör az élet,milliónyi gond,r>Zúgó vízesésként elmédre ront.r>Hömpölygö áradat,elhagyja a medret,r>Egy jó dolgot mondj,csak egyetlen egyetr>r>Amiért élni érdemesebb volna,r>Vállamra a teher tovább nem omolna,r>Végzetes harc ez,dönteni neked kell:r>De vigyázz,döntésed súlyát cipelned kell!r>r>Túléled vagy sem,tőled függ igazánr>Egyetlen gondolat elég lehet csupán.r>Szép nap van ma,az újrakezdés napja,r>Az idő elszállt. De én életben maradtam!
A házak közt kóbor macska r>ténferegr>tarkómon hideg a lámpafényr>szeretnélek!r>r>der>gyorsuló idő hurcol szekerénr>r>fent r>július csillagai fénylenek r>s meleg éji szélben r>lélegzik a csöndr>r>a hiányodr>sustorog a fákon , r>átölel, mint az álom r>s hintázik odafönt.
Ha majdcsak az álmok r>maradnakr>s zörgő, rozsdabarna levelek r>a fák alattr>akkor idézlek , r>lobbanó őszutói fények r>sétányain r>amikor megismertelekr>már térdig jártunk r>az őszben ,r>mohó szám vágyott a szádrar>az érintésedre , r>egy zihálór>suttogó kiáltásra, hogy ...még,még ! r>akkor még r>testünk égett a forróságtólr>akkor kettéhasadt tőled még az ég isr>akkor még megolvadtak tőledr>a kövek , r>?elmentél mégis r>már csak öled göndör r>rőzselángját őrzömr>az idegeimben r>térj vissza !r>kiálts fel ! érints meg !r>kulcsolj gyönyörű tenyeredbe !
Nyár végén, - korai, langyos estékenr>Kiülnek a kapu elé idősek és vének.r>A lemenő napra oly bánatosan néznek,r>Mintha csak éreznék, rövid ez az élet.r>r>Hófehér hajukat olykor szellő fújja,r>Arcukon meglátszik a sok évnek súlya.r>Megtettek már mindent, amit tenni kellett,r>Az idő is... rég eljárt őszes fejük felett.r>r>Reszkető kéz nyúl mindenki fele,r>Cukorkát kínál az egyik öreg néne.r>A fogatlan ajkak csendesen mozognak,r>Már nekik az életből ennyi édes juthat.r>r>- Menjünk be! - szól a cukrot kínáló,r>Úgy érzem, egyre jobban fázom.r>Búcsúznak szótlan... egy fejbólintással,r>Kiül-e mind holnap is? - ezt a Jó ég tudja!
