Szófelhő » R » 830. oldal
Idő    Értékelés
r>Elvonulunk csendben halnir>fáradt szívünk megnyugtatni,r>hogy nyugodjon,hogy ne verjenr>fájó időket feledjen.r>r>Elfeledjen minden bántástr>könnyet,csókot,hamis áldástr>S révedve a másodpercber>leltárt vonni,érdemes er>r>Érdemes e,számot vetnir>múlt időkbe temetkeznir>Feltépni sok izzó hegetr>lelket ölő emlékeket.r>r>Emlékeket,fájót,izzótr>visszakérném, nem is úgy voltr>De az ember lánggal égőr>Aki első, új utat tör.r>r>Új utat tör,törvényt nekedr>Iránytűt,hogy ember lehessr>Ember legyél, az is maradjr>Véred szavát sose tagadd!r>r>Sose tagadd bűneidetr>Fákra feszült könnycseppeketr>Fáklyás voltál,világítór>Tiszta lelkű,mint a friss hó.r>r>Elfáradtunk,hát meghalunkr>Sérült szívvel elbujdosunk.r>Nyugodjon meg,már,ne verjenr>Uram.Kérlek áldj meg engem.r>
Beküldő: Korponai István
Olvasták: 2939
r>r>Valahol lenn délen, távoli vidéken szörnyű szél tombolt.r>Mocsaras lápvidék,- szárította vizét. Jó kis tájfun volt.r>Végezte a dolgát, azután odébbállt. Elhaladt tova.r>Őhozzá hasonló erejű pusztító nem volt még soha.r>Irányt váltott néha, bement sok hajlékba. Kavarta a port.r>Amit csak lehetett, lapátra tehetett, magával sodort.r>Lápvidék gyümölcse, a mocsár szülötte apró barna mag.r>Felkapta az örvény, a fizikatörvény. Sebesen haladt.r>Ha a földbe hullna, virágba borulna, mi lenne vajon?r>(Tessék kicsit várni, nincs esély leszállni. Innen folytatom.)r>Sodródott hát tovább, messze hagyta honát- szél játékszere.r>Légy tanúja annak: véletlenek vannak- épp házad fele.r>Valahára végre a portád végébe becsapódhatott.r>Gyökeret eresztett, növekedni kezdett, virágként hatott.r>Létezni óhajtott, pár bimbót kihajtott. Hozott néhányat.r>Mondom már fajtáját. A teremburáját, ne nyisd ki szádat.r>A portád végében, trágyadomb szélében húsevő virág.r>Ki ne menj a kertbe, ne jusson eszedbe, mert még nekedlát.r>Husira éhesen nyújtózik kéjesen.- Oszt most mit egyek?r>Hála ott a trágya, az enyészet ágya. Dőlnek a legyek.r>A szirmai között hamar döglik a dög, sok felszívódik.r>Hatékonyan bírja, több elpusztul mintha kend légyirtózik.r>Nem maradt más hátra végre valahára; Kikeveredjek.r>Valami csattanót, vers végére valót még rímbe szedjek.r>Hopp! ott van egy birka, friss fazonra nyírva. Te műved, tudod.r>Ez meg az én művem. Elolvastad hűen? Ugye lájkolod?r>Közös birkánk éhes, fűlne az evéshez, és nem tagadja.r>Előtte a virág, nyújtja felé szirmát. Jöhet! Bekapja.r>(nem marad írmagja)r>
Beküldő: Kocsis Antal
Olvasták: 3804
Milyen szép lenne ez az este!r>Göncölszekér, nyáréji fuvalom, r>Egymásba boruló két szerelmes teste.r>Gyémántgyökér burj?nzik utadon.r>r>Olyan szép lehetne ez az éj...r>Útj?ra tér a gondolat...r>Halott fájáról hulló falavél r>A földre hull s a földön marad.r>r>Oly szép lenne ez az éjjel!r>Kár, hogy messze vagy nagyon.r>Egymásba szóródhatn?nk széjjel, r>Mint vércseppek a fehér havon.
Beküldő: Szini Anita
Olvasták: 1670
r>Én vagyok a hőse ennek a mesének.r>Rólam fog hát szólni az alanti ének.r>Rég volt, de él bennem,- vigye el a csuda.r>Mivel én voltam a negatív figura.r>r>Épp úgy mint most, nyár volt. Szépen felöltöztem.r>Sötét öltöny rajtam, nyakkendőt kötöttem.r>Hivatalos voltam már nem tudom hova.r>Nincs jelentősége, mert nem értem oda.r>r>Indulásom előtt gyorsan kitalálom,r>Miképpen essek túl a rám váró távon.r>Gyalog lusta vagyok. Taxizzon a bánat.r>Előgurítottam a monten-bringámat.r>r>Rémlik: fütyörésztem. Szellő játszott velem.r>Utam enyhe lejtő, alig is tekertem.r>Erőlködés nélkül fele távhoz értem.r>Nyakkendőm, füleim lobogtak a szélben.r>r>Aztán váltott az út elkenődésemre.r>Emelkedni kezdett. Tekertem lihegve.r>Nem fütyörésztem már, nyomtam ráhajolva.r>Néha szép az élet, néha meg otromba.r>r>Ekkor következett az elkerülhető:r>Lobogó nyakkendőm elkapta a küllő.r>Orrom gőzerővel a kormányba vágott,r>Levizitelhettem az út menti árkot.r>r>Fájdalmas bódulat után észre tértem.r>Nyakkendőm csücskével letöröltem vérem.r>Elővonszolódtam bringámmal karöltve.r>Én is, utóbbi is le és összetörve.r>r>Vissza vettem utam, bicaj volt a mankóm.r>Lényegében ennyi volt most a mondandóm.r>Tanulság leszűrve. Nem vagyok én lökött.r>Kétkerekűzéshez nyakkendőt nem kötök.r>
Beküldő: Kocsis Antal
Olvasták: 4138
Ölbe tett karral nézem, hogyr>Eldobod az életed,r>Ölbe tett karral érzem, hogyr>Közel a végzeted.r>r>Ki vagy Te? Honnan s hová mész?r>Ki vagyok én? Mikor kérdeznéd?r>r>Tudunk-e egymásról mélyebbet, mint a felső rétegek?r>Kérdeztünk-e valaha többet, mint, hogy vannak a fellegek?r>r>r>Egy másik síkon bár sokszor, őszintén öleltük egymástr>Itthon mégsem leltük soha a másik karját.r>r>Fájnak a szavak, fáj a múltr>Lehetett-e volna másképp? r>Haragom már rég elmúlt. r>r>Talán eljön a perc, mikor kitisztul minden,r>Leülünk egymással, tiszta vérrel.r>r>Akkor kinyílik a kapu egy új léttelr>Addig pedig szüntelen kérdem:r>Miért mész el?
Beküldő: Batki Dániel
Olvasták: 2315

info Az oldalon történő látogatása során cookie-kat (“sütiket”) használunk. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Az oldal használatával elfogadja a cookie-k használatát. Elfogadom