Idő 
Értékelés 
Értékelés Nyár végén, - korai, langyos estékenr>Kiülnek a kapu elé idősek és vének.r>A lemenő napra oly bánatosan néznek,r>Mintha csak éreznék, rövid ez az élet.r>r>Hófehér hajukat olykor szellő fújja,r>Arcukon meglátszik a sok évnek súlya.r>Megtettek már mindent, amit tenni kellett,r>Az idő is... rég eljárt őszes fejük felett.r>r>Reszkető kéz nyúl mindenki fele,r>Cukorkát kínál az egyik öreg néne.r>A fogatlan ajkak csendesen mozognak,r>Már nekik az életből ennyi édes juthat.r>r>- Menjünk be! - szól a cukrot kínáló,r>Úgy érzem, egyre jobban fázom.r>Búcsúznak szótlan... egy fejbólintással,r>Kiül-e mind holnap is? - ezt a Jó ég tudja!
Sötét a felhős ég,r>mámoros buja fényr>villan az ég kékjén,r>jő az égi áldás,r>fújja szél szaporán,r>jöttének ad hangot,r>görget ő nagy hordót,r>a fénnyel cikázó,r>télben villámlór>égi áldás jő,r>égi tünemény,r>így tél közepén,r>borús estébenr>nyár jut eszembe,r>csodás évszakok,r>hova bújtatok,r>nem tudni, már mi van,r>tél-e, vagy már tavasz.
Még karjaiddal melegen átöleltél engem.r>Még emlőidből tápláltál édes anyatejjel,r>Még védelmet éreztem, jó anyám, öledben.r>Még a sors nem szúrt meg ezer tüskéjével,r>Addig volt jó nékem...r>r>Még esténként hallhattam altatódalodat,r>Még tanítottál engem a sok-sok szavakra,r>Még imáidban is az Istent kérted értem,r>Még álmodtál rólam minden egyes éjjel,r>Addig volt jó nékem...r>r>Még karácsony napján kalácsod ehettem,r>Még fekete kenyered jobban ízlett nékem,r>Még hazavártalak mindenhonnan téged,r>Még az élet vidám napokat hozott nékem,r>Addig volt jó nékem...r>r>Még Anyák napján, neked virágot vihettem,r>Még körülcsókoltál könnyekkel küszködve,r>Még szemeidből derű és egészség sugárzott,r>Még erőd mindent legyőzött ezen a világon,r>Addig volt jó nékem...r>r>Még zengő muzsikaszó felvidított engem,r>Még hangjától nem folyt könny szememben,r>Még hirtelen, tova nem szállott egészséged,r>Még halálod tőlem örökre el nem választott,r>Addig volt jó életem...
Oly gyorsan szállsz el fejem felett, könyörtelen vagy,r>Magaddal vittél mindent, mi történt, csak emlékeket hagysz.r>Elvitted magaddal, valaha fekete és dús, ragyogó hajamat,r>S mit hagytál azóta... fehéren csillogó, ezüstös szálakat.r>r>De sok örömet, bánatot és sírást cipelhetsz magaddal,r>Azért meg nem állsz egy pillanatra, semmikor és soha.r>Ó... te tovaszálló, könyörtelen, fukar, aljas és mostoha,r>Előbb-utóbb te leszel és voltál is mindenki gyilkosa.r>r>Néha, esténként, ha mégis felnézek a jó, öreg holdra,r>Kérdezgetném sok mindenről, ha ő válaszolna.r>Nem felelne semmire, noha a választ csak ő tudja,r>Hisz` fenn volt ő az égen a földnek születése óta.r>r>Hiába hát minden, sajnos, egyre csak öregszünk,r>Bizony, a szép nyár tovaszállt s elmúlott felettünk.r>Bele kell nyugodnunk abba, hogy már ősz van,r>És tudnunk kell, jő a tél, de nem tehetünk róla.
Elmegyek messzirer>s nem biztos hogy visszajövök r>ki látott, s lát r>remélem megjegyez egy életrer>r>Ha visszajövök fel ismersz e?r>elfelejtetted e arcom?r>sok időt voltam oda r>s már ismeretlen vagyokr>r>Mágváltozok s felnövök r>nem leszek már gyerekesr>s belsőleg se ismersz meg r>de bennem maradt akit ismertél.
