Idő 
Értékelés 
Értékelés Az őrültként tomboló vihar, TANQ csokorban
r>
r>Hirtelen lett vihar,
r>Vad, cikázó villámokkal…
r>Még, föld is belereng.
r>Ég zeng, felhők terhe súlyos,
r>Fény siklik, mosolya gúnyos.
r>*
r>Kemény szélkorbácsok
r>Jól végigvágnak mindenen.
r>Dühödt ez a szél-tánc.
r>Pokoli szél kerekedik,
r>Minden összekeveredik.
r>*
r>Szarkák csak cserregnek,
r>Varjú meg, ordítva károg.
r>Félnek a villámtól.
r>Villám, kardját hegyezgeti,
r>Áldozatát célba veszi.
r>*
r>Száradó fába a
r>Villám becsapott, porrá lett.
r>Fészek, végleg eltűnt.
r>Száraz ágat tűzre lobbant,
r>Sűrű eső tüzet olthat.
r>*
r>Vad kutyaugatás,
r>Nyugtalan, a ló horkantás.
r>Villám, nagyot csattan.
r>Durrog, csattog, fél mind ki él,
r>Titkon menedéket remél.
r>*
r>Felhő, kacarászva
r>Özönvizet csak úgy, zúdít.
r>Kutya fél, ólból néz…
r>Sötét felhők egymást tolják,
r>Terhüket útra bocsájtják.
r>*
r>Zivatar! Csattogás!
r>Nagy szemű eső lezúdul.
r>Szélrohamok vadak.
r>Megnyílnak az égi csapok,
r>Vízzel telik minden sarok.
r>*
r>Esőző viharsáv
r>Üvölt, mint akit bántanak.
r>Kispatak kiárad.
r>A folyó medre is megtelt,
r>Hömpölyögve visz szemetet.
r>*
r>Szél megtámadja a
r>Nagy víztározó gátakat.
r>Nagy betonkolosszus.
r>A vihar dühösen tombol,
r>Amit elér le is rombol.
r>*
r>A hírhedt szélerők
r>Vágtatgatnak mindenfelé.
r>Szövetséges itt nincs.
r>Nincs vége a rém időnek,
r>Fák, szépen sorba kidőlnek.
r>*
r>Törött villanófény
r>Vadra kavarja a vihart.
r>„Bűbáj” a mutatvány!
r>Nem kicsike mennykő dühe,
r>Lassan elenyészik éhe.
r>*
r>Eső, már lelassult.
r>Felhő lassan messzire száll.
r>Vakítón szép égbolt.
r>Sötét felhők elvonulnak.
r>Végre vége a viharnak.
r>
r>Vecsés-Szabadka, 2017. május 27. - Kustra Ferenc -- A HIAQ -kat én írtam, alá a verset, szerző- és poétatársam Jurisin (Szőke) Margit. A versrész címe: „Tomboló vihar".
r>
Versben, HIAQ –ban, apevában, 10 szavasban meditált a szerzőpáros.
r>(HIAQ)
r>Marcangol fájdalom,
r>Csatát vív, szív és értelem.
r>Egál! Győztes nincsen.
r>*
r>Magamba roskadva... vívom,
r>Magamba vívódva... vívom.
r>Harcom, mi eredménytelen...
r>Harc és olyan reménytelen!
r>*
r>(apeva)
r>Nem
r>Bírom
r>Tovább már!
r>Feladom! Nincs
r>Kiért, nincs miért.
r>*
r>Magamat emésztve... vívom
r>Harcom, de nem irányítom...
r>
r>(10 szavas)
r>Vágytól sorvad testem…
r>Könnyeim nyelem.
r>Fordulnék széllel szembe...
r>Mi értelme?
r>
r>Vecsés, 2013. augusztus 8. – Szabadka, 2017. május 7. – Kustra Ferenc József - A verset én írtam, hozzájuk a HIAQ –t, az apevát és a 10 szavast, szerző- és poétatársam Jurisin (Szőke) Margit. A kiegészítők ugyanarról szólnak, csak más megvilágításban és beleolvadtak a verscímbe.
r>
A villámlást, Basó féle stílusú Tankában örökítette a meg a szerzőpáros.
r>
r>Villám szabdalja,
r>Földig lógó felhőket.
r>Szinte világít.
r>Vészjóslón fúj dühös szél,
r>Romboló vihar eszmél.
r>*
r>Már, tornyosulnak
r>A vastag esőfelhők.
r>Villámlik, dörög.
r>Sűrű felhők vonulnak,
r>Villám szárnyak villognak.
r>*
r>Vészterhes felhők,
r>Nagyon-nagy esőt hoznak.
r>Villám cikázás.
r>Ég dörög, nagy a robaj,
r>Nagy vészt jósol a moraj.
r>*
r>Villámot cserdít
r>Borús estén a vihar.
r>Csillagfény alszik.
r>Szelek felhőket űznek,
r>Csillagok égről tűnnek.
r>*
r>Mesebeli vár
r>Az égbolton, felhőkből.
r>Sokágú villám.
r>A felhőtorony dísze,
r>Mennykő fényes írisze.
r>*
r>Mohás várfalak
r>Sötét éjjel, csak áznak.
r>Villám világít.
r>Könyörtelenül esik
r>Sok érték kárba veszik.
r>*
r>Zuhatag indul
r>Sűrű, vastag felhőből.
r>Sokágú villám.
r>Felhőcsapok megnyílnak
r>Villám szikrák csillannak.
r>*
r>Villám, alászáll,
r>Üvöltve lesz zivatar!
r>Égzengés, morog.
r>Hideg, meleg összecsap,
r>Nagy dörgés, villám lecsap.
r>*
r>Hevesen zuhog
r>Viharfelhők jó része!
r>Füstölő villám.
r>Nagy lárma, eső szakad,
r>A fények kardja arat.
r>*
r>Villám, lecsapott,
r>Záporeső lezúdult.
r>Nyöszörgő fasor.
r>Zöld ágak töredeznek,
r>A száraz fák kidőlnek.
r>*
r>Áztató könnyek
r>Lehullanak az égből.
r>Sokágú villám.
r>Felhők terhe túl nehéz,
r>Köztük villám fényt recéz.
r>*
r>Villám csattan és
r>Üvöltve kel zivatar.
r>Felhők elfogynak.
r>Robaj, lárma elcsitul,
r>Égboltozat kitisztul.
r>
r>Vecsés, 2016. december 26. – Szabadka, 2017. május 29. – Kustra Ferenc – a haiku -kat én írtam, alá a verset, szerző- és poétatársam Jurisin (Szőke) Margit. A versrész címe:”Égiháború”.
r>
A holdfényt, TANQ –ban örökítette meg a szerzőpáros…
r>
r>Öreg Hold aluszik,
r>Napsütésben semmit sem lát.
r>Most még, napfény az úr!
r>Kedvesem a Nap, alant jár,
r>Ásítva szívem estre vár.
r>*
r>Este olyan derűs,
r>Felhő nincs, meleg még maradt.
r>De, már Hold is látszik.
r>Nyári est meleget áraszt,
r>Sarlóm ezüstös fényt fakaszt.
r>*
r>Jól beesteledett.
r>Tóban víz, kissé hullámzik.
r>Szép holdfényárnyékok.
r>Sugaram tó vizén siklik,
r>Árnyékom tovalopódzik.
r>*
r>Magányos és sötét
r>Az éjszaka, holdsugárral.
r>Izzadós lett… este.
r>Felhő eltakarja arcom,
r>Harcolok, izzok, nem hagyom.
r>*
r>Holdfény sugara, csak
r>Úgy befesti a kerteket.
r>Halk-halvány árnyékok.
r>Ezüstport szerteszét hintek,
r>Kertek ezüst-kékek lesznek.
r>*
r>Az éjjeli holdfény,
r>Az erdőbe bekukucskál.
r>Holdsütötte tájak.
r>Fénylábam erdőkig nyúlik,
r>Faágon bagoly ocsúdik.
r>*
r>Egy gyors hullócsillag
r>Nagy huncutul, csak elrohan.
r>Hold, meg ezüsttel fest…
r>Kishúgom mellettem suhan,
r>Csak tudhatnám hová rohan?
r>*
r>Fűtenger özöne,
r>A holdfényben úszó tájban.
r>Vaddisznó már fekszik.
r>A mezőt csillámmal hintem,
r>Füvét harmattal díszítem.
r>*
r>Fénylők a csillagok
r>És patakban türköződnek.
r>Holdsarló is látszik.
r>Ezer kistestvérem úszik
r>Tótükrén, árnyékuk látszik.
r>*
r>Ég türkizkékes volt…
r>Hold, ezüsttel átfestette.
r>Felhők, most nincsenek.
r>Derűs éjben hátam mögött
r>Végtelen kékkel, ügyködök.
r>*
r>Öreg Hold csak ballag,
r>Mint létnek harmóniája.
r>Sok-sok ezüst fényt szór.
r>Jó itt fenn, csak szépet tenni.
r>Késő, búcsút kel inteni.
r>*
r>Kezd már pironkodni
r>A hajnal, csendesen ébred.
r>Holdfátyol, eltűnik.
r>Elfáradtam, el kell mennem,
r>Ébred kedvesem... Reményem.
r>
r>Vecsés, 2016. december 26. – Szabadka, 2017. május 26. – Kustra Ferenc József - a HIAQ -kat én írtam, alá a verset, szerző- és poétatársam Jurisin (Szőke) Margit. A versrész címe:”Hold voltam egy nyári éjjen”
r>
Az életről, versben és apevában írt a szerzőpáros…
r>
r>Te nem érzed, amit én érzek, vagy tán' érezhetnék?
r>Hidegen, velem mindig, egyedül ezt éreztették.
r>Nem látod te azt, amit én látok az éjszakákban?
r>Szerelmet vizionálok magamnak, magányomban…
r>
r>Egy
r>Esélyt
r>Kaptunk rég.
r>Hagytam kárba
r>Veszni. Harc nélkül.
r>*
r>Az én keblem érzése érted állt ki mindig,
r>És volt, hogy eljutottunk a szerelmes szintig.
r>A szívem, nem felejt el semmit, mert akkor megfakulna,
r>És csak vágyamat ölelném magamhoz lélek-vakulva.
r>
r>Az
r>Élet
r>Értékes,
r>Későn vettük
r>Észre mennyit ér.
r>*
r>Az élet tengerén lehet haladni, nagyon kell evezni!
r>De szerelmi csalódások tengerében minek evezni?
r>Mondd, miért?
r>Mond, kiért?
r>
r>Hát
r>Vigyázz,
r>Hogyan élsz,
r>Gyorsan elmúlik.
r>Nem lesz több esély.
r>*
r>Lehetnék pára, vagy esőcsepped, de a hópelyhed vagyok,
r>Magadról lesöpörtél, rám hoztad… jönnek pusztító fagyok.
r>Amíg Te nekem voltál, az én lelkemben nyár volt.
r>A szerelem a lelkemben nyári aratás volt.
r>
r>Tedd,
r>Amit
r>Épp kívánsz,
r>Élj szabadon.
r>Boldog lehetsz még!
r>*
r>Aztán, csak úgy itt hagytál, el is mentél, régen nem vagy már.
r>Úgy csináltál, mint akinek a szárnya kinőtt, elszálltál.
r>Végtelen üresség a lelkemben, mi nekem, utánad maradt,
r>Közben én csak sirattalak, zokogtam, de az idő csak haladt.
r>Minden nap este, lefekvésem, a szerelmeddel, veled telik,
r>Reggel meg együtt ébredünk, de nappal bánatban bővelkedik.
r>
r>Rám,
r>Figyelj!
r>Csak egyszer
r>Mondom neked.
r>Élj, szeress, míg élsz!
r>*
r>Nincs már… de mit ér egyébként is a csók, hogyha nem szeretsz?
r>Mit ér ölelés, ha elmentél, közelemben nem lehetsz?
r>Én egyedül álmodok,
r>Csak utánad vágyódok…
r>
r>Nem
r>Bánod
r>Meg biztos.
r>Ígérem most.
r>Szeress mindvégig
r>
r>Vecsés, 2015. február 2. - Szabadka, 2017. május 4. - Kustra Ferenc József- A verset én írtam, közé az apevákat, szerző- és poétatársam Jurisin (Szőke) Margit. Az apevák összefoglaló címet kaptak: „Rövid az élet”.
r>
