Mán’ én öregszek, megettem a kenyerem javát,
r>De öregségemben még jobban szeretem hazát.
r>Írok is én érte, mindent, amit csak tudok,
r>Én már nem megyek el, el sehova sem futok.
r>
r>Tollam is van nekem, golyós és töltőtoll is,
r>Fiatalon az dukált, volt még tollszáram is.
r>
r>Ha én a tollam, marokba fogom és csak írok,
r>Akkor ott papír nem marad üresen és bírok
r>A tintával, hogy pacanyomot ne hagyjon… írok.
r>
r>Tollnok vagyok én, poéta mind a létem,
r>Hogy egyszer nem írok többet, azt úgy félem…
r>Úgy reménykedek… soká lesz, hogy megélem.
r>
r>Vecsés, 2016. január 8. – Kustra Ferenc József
r>
Halk neszezés idáig el is hallik,
r>Közeledő gyertyafény körbe nyaklik.
r>
r>Jő a szeretet, terjesztése reményével,
r>Jő a szeretet, kiosztása reményében.
r>
r>Ez, bíz még csak az első gyertya,
r>De hosszú advent időszaka…
r>Lesz még itt kis gyertya több is,
r>Lesz itt még melegség több is…
r>
r>Messze még a január hatodika,
r>Bízzunk, szeretet addig uralkoda.
r>
r>Vecsés, 2021. november 22. – Kustra Ferenc József
r>
Az első gyertya…
r>
r>Igen ez is eljött, advent első vasárnapja
r>Már elő is került a múlt évi koszorúja…
r>Igen ez is eljött, advent első vasárnapja.
r>
r>Szívünkben fellobbant a csodavárás fénye,
r>Ezzel elébe is mentünk… a várt ünnep elébe.
r>Hét nap és már az első gyertya gyújtás vagyon,
r>Lila lesz az, mi melegfényű, nem marad parlagon.
r>
r>A másik három szál, kis lángnál melegedve úgy irigykedik,
r>De nincs okotok ilyenre, mert mindenki sorban következik…
r>A másik három szál, kis lángnál melegedve úgy irigykedik…
r>
r>Rohanvást közeledik szeretet várva óhajtott ünnepe,
r>Várja is apraja, nagyja meg meséli a szomszéd gyereke…
r>Rohanvást ide is ér és a szeretet minket beteríte…
r>
r>Vecsés, 2021. november 21. – Kustra Ferenc József
r>
Egy fa megrágta a korlátotr>vashiánya van szegénynek,r>ilyent öregapám sem látottr>mindenhol erről beszélnek.r>r>Csak egy dologra nagyon vigyázz,r>a favágó meg ne lásson,r>őelőtte ne komédiázzr>fűrésze vas, ki ne vágjon.
Tettem én egy ígéretet,r>mit ezennel megszegek.r>Eltépem a fényképedetr>ez így tovább nem mehet.r>r>Tudod, nem citrom a szívem,r>mit ki lehet facsarnir>megteszem, bár nagyon féltemr>szenvedésen kacagni.r>r>Azt hittem, hogy majd mi leszünkr>a világ legszebb párja,r>lesz nekünk közös gyermekünkr>és együtt bújunk ágyba.r>r>Megbántottál, csalfa lettélr>neked csak kaland kellett,r>ha neked ez kell, hát menjélr>légy boldog az új mellett.

Értékelés 

