Idő 
Értékelés 
Értékelés Fehér avar lesz a hópelyhekből szőtt terítő,
r>Én, majd, ha járok a puha hó selymen,
r>Lépésem zajtalan, puha, nesztelen.
r>Hópehelyből az avaron lesz fehér terítő.
r>
r>Apró dombokat, torlaszokat épít szellő,
r>Hallgasd a végtelen, nem semmi üzenetét,
r>Milliónyi lélek várja, minden betűjét.
r>Fentről meg csak zúdul le a sötét hófelhő…
r>
r>Kerti asztalunkon, hófehér a terítő,
r>Éjjel van, már fehér dunna borítja kertet,
r>A kemény hidegben látni a leheletet.
r>Fehér a föld, a rét, a csalitos, az erdő.
r>
r>A tél jeges lehelete most a kertész,
r>Feltámad a szél, de ezt el nem fújja,
r>Házunk fala a hótorlaszt felfogja.
r>Nyáron erre gondolva, legott megáll ész.
r>
r>Lassan úgy érzem, megállt a fehér idő,
r>Csillagok messze a felhők fölött ragyognak,
r>Lehet, erőlködnek, de minket nem láthatnak.
r>Talán, lesz még tavasz és jön a langy szellő…
r>
r>Vecsés, 2013. január 13. – Kustra Ferenc József - Landi Krisztián „Havazás” c. verse ihletésével.
r>
Eredeti Basho féle haikuban és senrjúban
r>
r>Vetkőzteti a
r>Mindenséget, pörére.
r>Kopaszodó ág…
r>*
r>Hideg lombhullás,
r>Búcsúzás a zöld nyártól.
r>Nap langyosan int…
r>*
r>Mezőség gubbaszt,
r>Jövőre újraéled.
r>Már nincs jó idő.
r>*
r>Szénakazal az
r>Ifjaké. Búvóhelyük.
r>Őszi kaszálás.
r>*
r>Ősz bolyong utcán,
r>Hajnalban, dérkabátban.
r>Fázósan toporog.
r>*
r>Erdő, már színes,
r>Sok levél, sárgán hullik.
r>Daruék, úton…
r>*
r>Ködhomályba vész,
r>A múlt minden melege.
r>Hideg eső hull.
r>*
r>Köd borította
r>A reggel ébredő fényt.
r>Sötét homálya.
r>•
r>Borult ég alatt,
r>Ködön kéne átlátni.
r>Gátló sűrűség.
r>*
r>Csak reménysugár,
r>Hogy napsugár még meleg.
r>Hűtő fergeteg.
r>*
r>Nyár elszökött.
r>Sunnyogott a hó elől.
r>Hideg büntetés.
r>*
r>Fagyottság érzés,
r>A szétszaggatott ruha.
r>Hideg fagyhalál.
r>
r>Vecsés. 2015. május 3. - Kustra Ferenc József
r>
Nem kell neked a jövő, éljünk akkor mának?
r>Nem röhögcsés az, ha nekimegyünk a fának?
r>A jövőnek nem is lehet élni, mert az nincs!
r>Rögvest éljünk pillanatot, az maga a kincs…
r>
r>Vecsés, 2014. szeptember 7. – Kustra Ferenc József
r>
A szomszéd háború mellett, kialakult a Közel-Keleten egy nagyon is véresebb háború…
r>
r>(senrjon csokor, fél-haikulánc formátumban írva)
r>Háborúban is vannak
r>Nagyon jól fizetett ügynökök.
r>Harc fönntartása…
r>
r>A beszervező ügynök
r>Ha ügyes, érti munkáját… győz!
r>Harc fönntartása…
r>
r>Beszervezéskor nem kell
r>Grófi sarj, vagy királyfi… lejjebb.
r>Harc fönntartása…
r>
r>A célszemély kis stílű?
r>Lehet… az tán’ már fél győzelem.
r>Harc fönntartása…
r>
r>A célszemély senki se?
r>Piti, anyagias, tán’ ’sötét’?
r>Harc fönntartása…
r>
r>A célnak megfeleljen,
r>Legjobban erre kell figyelem.
r>Harc fönntartása…
r>
r>Egy biztos! Ami biztos!
r>Milyen a tét? Olyan apanázs…
r>Harc fönntartása…
r>
r>Ha kap havi apanázst
r>És a lelke elég gödrös már…
r>Harc fönntartása…
r>
r>Ha színpadi ember az
r>Illető, beszervező… Bingó!
r>Harc fönntartása…
r>*
r>
r>(3 soros-zárttükrös)
r>Magas beosztáshoz föl kell ajánlani,
r>Ő lesz ország helytartója… az isteni…
r>Magas beosztáshoz föl kell ajánlani.
r>*
r>
r>Nagyon meg kell nyugtatni,
r>Ő adja majd a parancsokat!
r>Harc fönntartása…
r>
r>De, ha itt a tél első…
r>Embernek lenni államfőként?
r>Harc fönntartása…
r>
r>Ügynök, ne legyen smucig!
r>Bért fizetni… milliók, havi!
r>Harc fönntartása…
r>
r>Óperencián túli
r>Üveghegy bank, egyszámlájára!
r>Harc fönntartása…
r>*
r>
r>(3 soros zárt-tükrös)
r>Fekete kosok, büszkék vagytok? Működik a második, Közel-keleti háborútok,
r>Már sok ezrek haltak meg… nem is kell már utána számolnotok, naponta több ezer... sok…
r>Fekete kosok, büszkék vagytok? Működik a második, Közel-keleti háborútok.
r>
r>Itt már vannak nagy túszejtések,
r>Öreg nénék, meg kisgyermekek…
r>Itt már vannak nagy túszejtések.
r>
r>Mindjárt odaér a parthoz a harmadik anyahajó meg a kisérő egységek,
r>Az első kettő már lövöldöz, betegítenek, pedig nem is harcoló egységek…
r>Mindjárt odaér a parthoz a harmadik anyahajó meg a kisérő egységek.
r>
r>Pár nap múlva millióknak elfogy majd a víz, az élelem, az üzemanyag,
r>Nemzetközi béketárgyalók nem haladnak előre… halál, futószalag…
r>Pár nap múlva millióknak elfogy majd a víz, az élelem, az üzemanyag.
r>
r>Ennél a közelinél meg pár hét és beáll a szokásos jég, hó és tél,
r>Így aztán itt az emberek imádkoznak, senki semmit ekkor-sem remél…
r>Ennél a közelinél meg pár hét és beáll a szokásos jég, hó és tél,
r>
r>Vecsés, 2023. október 13. – Kustra Ferenc József- íródott: a világ, az emberiség jelen történelmi, már eszkalálódott háborús és nagy világkatasztrófára mutató helyzetéről. A TV. híradókban egész nap mutatják a valóságot…
r>
A torpedós orvlövész - a II. Világháborúban, az Atlanti óceáni, tengeralattjáró háborúban…
r>
r>A konvojtól lemaradókra, halál bőszen leselkedett,
r>Ki lemaradt, azoknál a hangulat nem volt emelkedett…
r>A szürke, néma és rozsdafoltos hajótest,
r>Csendesen állt a víz felszínén, mint aki rest.
r>
r>A periszkóp kiálló fémoszlopáról
r>És a fedélzeti biztonsági láncról,
r>A közeledő hajó motorjai zakatolása ütemére,
r>Csöpögött a víz folyamatosan, a búvárhajó fedélzetére!
r>
r>Lent a torpedóvetőnél némán álltak, néztek emberek,
r>Ez volt az utolsó torpedójuk, amit most betöltöttek…
r>
r>Hidrofon-kezelő figyelt, fejhallgatóval a fején megadta
r>Hogy halálraítélt kereskedelmi hajónak mi az adata,
r>Hogy a torpedó, kilövés után, el, hol és mikor találhatja…
r>
r>A becsült sebesség, becsült távolság is megvolt,
r>A háta mögött álló ember a kapitány volt...
r>A kapott válaszokra, egyenként bólogatott.
r>
r>A parancsnok felmászott az acél létrán a támadó fülkébe,
r>Ott a helyiség megélénkült, elmúlt az emberek feszültsége.
r>Volt, kinek viccelésre támadt kedve hevesen, mint, menedéke...
r>
r>Az U-boot hídján, négy őr távcsővel pásztázta ködöt,
r>És semmit nem láttak, de a szabályszegés föl sem ötlött!
r>
r>Csak a hullámok miatt fedélzetről felcsapódó és becsorgó víz hangját
r>Lehetett hallani és érezni hajó, süllyedő, emelkedő ritmusát…
r>A kapitány odaért közéjük, csak nézett, de nem szólt, nem hallatta hangját.
r>
r>Mind az öten, egyszerre hallották meg hajóról, karácsony énekét,
r>És tudták, a hajón angolok ünnepelték a karácsony estéjét…
r>A kapitány felemelte a különleges Zeiss távcsövét, de semmit nem látott,
r>Bámult ködbe... a hajót akarta látni, vágyni szerette volna a valóságot!
r>Fogta a csőbeszélőt és halkan egy parancsot morgott bele,
r>Elektromos motorokkal indultak el, a hullámos csendbe…
r>
r>A Walwis Bay nem kapott semmilyen elő jelet vagy figyelmeztetést,
r>Egy pillanat alatt fordult át a fedélzete, élte rettenetét…
r>Ünneplő gyereket bontogatták a karácsonyi ajándékokat,
r>És aki élt, átélte halálos pusztulást meghozott rémálmokat.
r>A kabinpadló is megemelkedett és fel is szakadt,
r>Mint egy felhasított gyomor, ami a kardtól kiszakadt…
r>
r>A hajó megbillent és imbolyogni is kezdett,
r>Mint a bizonytalan, aki a ködben eltévedt…
r>Bal oldali motor kiszakadt masszív, szétzúzott talapzatáról,
r>És kiszakította a hajó oldalát, mintha... lenne papírból.
r>
r>A rémült rádiós tudta mi lett, a beállt sötétben asztalába kapaszkodott,
r>Hallotta a kinti pánikot, adásra tette rádiót, morzejeleket adott.
r>Tengeralattjáró! Tengeralattjárók megtámadtak! Közben, több imát mormogott!
r>
r>Többször leadta a hívójelet, de senki nem válaszolt,
r>A konvoj ötven mérföldre már régen el is távolodott…
r>Megpróbált egy közeli New-foulandi állomást is hívni ízibe…
r>De a hajó süllyedt, az antennavezeték már belelógott a vízbe…
r>
r>Vecsés, 2016. november 14. – Kustra Ferenc József – íródott: Földi Pál: „Konvoj csata az északi-tengeren” c. dokumentum regénye ihletésével.
r>
