(3 soros zárttükrös)
r>Tavasz, ha nehezen is, de végre föltápászkodik,
r>Lelkem már előre, e szépbe-jóba kapaszkodik…
r>Tavasz, ha nehezen is, de végre föltápászkodik.
r>*
r>
r>(Septolet)
r>Tavaszt ámulom,
r>Napjait
r>Várom…
r>
r>Idő melegszik,
r>Napmeleg itt lakik,
r>Újhodás!
r>Minden tavasszal, nagy újdonságozás…
r>*
r>
r>Két gólya, már egy új család magja,
r>Sürgeti tavasz is, elhadarja.
r>A pár rá is lelt a tavalyi fészkére,
r>Kicsinosítják… a sajátjuk végtére…
r>*
r>
r>(Septolet)
r>Vaddisznók születnek.
r>Megjönnek
r>Fecskék, legyek.
r>Friss eső fellegek.
r>
r>Csodálom, tavasz szépségét,
r>Lényegét,
r>Szerethető újszerűségét.
r>*
r>
r>(3 soros-zárttükrös)
r>Álmomban segítettem új fecskéknek falazni,
r>Nem lett volna jó nekik, tavaszról lemaradni…
r>Álmomban segítettem új fecskéknek falazni.
r>*
r>
r>(Septolet)
r>Tavasz hoz húsvétot,
r>Erdei lombkoronázatot…
r>Lecseréli borongót!
r>
r>Télikabát sutba,
r>Szekrényben alulra.
r>Kincs,
r>Hó nincs!
r>*
r>
r>(Haiku duó)
r>Tavasz... újhodás.
r>Kifakadása rügynek.
r>Újdonság-hegyek.
r>*
r>
r>Szúnyog, poloska
r>Sok bambino őzike.
r>Újra csobogás.
r>
r>Vecsés, 2019. március 13. – Kustra Ferenc – íródott: Alloiostrofikus versformában
r>
Művészkém lett a tavasz…
r>
r>Felhőtlen égről, az első pirkadati fénysugár,
r>Lenyúlva a földre, absztrakton megnyúlt árnyakat fest.
r>At árnyrajzok olyanok, mint egy részegen elnyúlt test.
r>Felhőtlen égről, támadólag lehullik sok sugár…
r>*
r>Árnyak is rügyeznek,
r>Körvonal... mint ikonikus.
r>Fekete-fehérben.
r>*
r>Reggeli színjáték…
r>Tavaszi árnyjáték…
r>Fényrajzolt parádék…
r>
r>A nap meg közben, csak mászik föl a szolgálati létrán,
r>Miközben nem sután ontja sugarát, nem fukarkodván.
r>*
r>Jő a kikelet,
r>Ágon, cinege ugrál.
r>Jó idő: kipp-kopp...
r>*
r>Békét sugárzó,
r>Kéklő az ég. Boldogság.
r>Búgó vadgerlék.
r>*
r>Napfelkeltekor,
r>Rigó dalol, dallamot.
r>Korai virág.
r>*
r>Jön a melegség,
r>Madarak is dalolnak.
r>Új idő… hirdet!
r>*
r>Vibráló fények…
r>Oly’ zöldek a hajnalok…
r>Nap, álmosan kel…
r>*
r>Fényes napsugár,
r>Megjött már, bimbót fakaszt.
r>Szép virágoskert.
r>*
r>Hajnalhasadás
r>Meghozza új napkeltét.
r>Fűcsomó sarjad.
r>*
r>Beszélgetnek fák,
r>Várják a rügyfakadást.
r>Daloló szelek!
r>*
r>Pattanó rüggyel
r>Kel a hajnali remény.
r>Remény, állandó!
r>*
r>Réteken mállik
r>Szét, reggel pirkadata.
r>Nem harmatos fű.
r>
r>***
r>
r>Máskor reggeli esőben mosakszik a napnak sugára,
r>Mert ad magára!
r>
r>Vecsés, 2018. február 15. – Kustra Ferenc József – íródott: versben, HIAQ –ban, eredeti Baso féle haikukban, 10 szavasban.
r>
{Kínai versformában: „bambuszköltészet”: „zhuzchici” 4x7 szótag. Rímképlet: aaxa (x = végtelen)}
r>
r>Tavasz, pirkadatot hoz,
r>Csatlakozik a nyárhoz,
r>Ami már készülődik.
r>Levél ment, napsugárhoz.
r>*
r>Rügy, fakadni készül már,
r>Tavasz és nyár, álompár!
r>Szél hoz esőfelhőket,
r>Tavaszi szél, csapodár.
r>*
r>Már rét is színesedik!
r>A lápos, vizesedik,
r>Gólya megjön éhesen,
r>Baj lesz, ha szikesedik!
r>*
r>Erdőnek, sok a fája,
r>Sarjad, új lombozata.
r>Fenyő, ettől mentesül,
r>Akácos, új kabátba...
r>*
r>Állatcsalád is újul,
r>Nőnek kölykök huncutul.
r>Nekik lét, még csak játék,
r>Állatvilág, így ujjul...
r>
r>Vecsés, 2018. február 10. – Kustra Ferenc József
r>
A tavaszi szél kergeti a vetésbe kószált bárányfelhőket,
r>Föltehetően, szeretné hátulról kicsit megrugdosni őket!
r>*
r>Tébolyult a szél
r>Új létnek, vadul örül.
r>Kék ibolya él.
r>*
r>Szél végigfut
r>Erdőn, barázdák során…
r>Friss illatot hord…
r>*
r>Szemenszedett az eső, mit összesöpörtem betonról,
r>Mert úgyis kevés… szárazságot nem veri le homokról.
r>*
r>Szakadó eső
r>Áztatja megújhodást.
r>Szomjas növények.
r>*
r>Utolsó vízcsepp
r>Is leesik, már vége.
r>Növényfejlődés.
r>*
r>Tavasz az, ha kigombolt ingnyakkal megyek a viharban?
r>A vad szél meg befúj hónomig, meleget pazarlóan?
r>*
r>A szél citeráz,
r>Felhőnyájat terelget.
r>Friss levegőt fúj.
r>*
r>Kikelet dühöng,
r>Minden megújul, frissül.
r>Szép az újhodás.
r>*
r>Aztán ha alsómig elázok a már langyos esőben,
r>Tavaszi szél megszárít? A dolga, ez eredendően?
r>*
r>Melegség tölti
r>Meg a tájat, szíveket.
r>Hideg feledés.
r>*
r>Már szép a tájék,
r>Szél meg melegen csókol.
r>Fűben mezítláb.
r>*
r>Te tavasz! Úgy látom, te vagy a megújhodás könnyű parafa kérge,
r>Biztos, hogy te vagy a megújhodás, szélfútta parafa medencéje…
r>
r>Vecsés, 2018. január 2. – Kustra Ferenc József – íródott: 2 soros versben és senrjú -ban.
r>
(Bokorrímes)
r>A pirkadat, már tavasz hevében fogan,
r>Már nem illan el, marad, állhatatosan...
r>Látom, még nagyon elővigyázatosan…
r>
r>(Senrjú)
r>Daltalan, borús
r>A táj, eső lába lóg!
r>Szomjas növények.
r>*
r>Borús ég alatt,
r>Esőfelhők táncolnak.
r>Rét füve vizes.
r>*
r>Eső, már esik,
r>Égi élet hírnöke.
r>Csendesen lehull.
r>*
r>Bárányfelhőknél
r>Elakadt, kis napsugár.
r>Pár szem, eső hull.
r>*
r>(3 soros-zárttükrös)
r>A téltábornok, talán még februárban,
r>Elmegy máshová, nem annyira vidáman…
r>A téltábornok, talán még februárban.
r>
r>Ború eltűnik,
r>Szép idő felvidító.
r>Pillangó röpte!
r>*
r>Már kizöldelltek
r>A fák, rétek, új fészkek.
r>Virító virág.
r>*
r>Réten, magányos
r>Virág áll, szór illatot.
r>Felette madár.
r>*
r>A füsti fecskék,
r>Tavasszal érkeznek meg.
r>Eresz alatt, lak.
r>*
r>Márciusban már melegszik az idő, melegszik a Nap arany-sütése,
r>Nappal egyre tovább világít, már sok fényt szór, földre és égre…
r>Márciusban már melegszik az idő, melegszik a Nap arany-sütése,
r>
r>Új lombok lágyan
r>Csendben mozdulnak szélben.
r>Kizöldülő fák.
r>*
r>Illatos virág
r>Csöndben hoz megújhodást.
r>Levél zöldülés.
r>*
r>Hideg álmából
r>Ébred fel zöld erdőség.
r>Nyújtózkodó ág.
r>*
r>Fűtakaróval
r>Alszik, sok apró bogár.
r>Zöldes napkelet.
r>*
r>Fecskecsapatok meg a gólyák hada már készülődik, hogy megjöjjenek,
r>Fecskék a sárlakásba költöznek, gólyák a kémény kávájára ülnek…
r>Fecskecsapatok meg a gólyák hada már készülődik, hogy megjöjjenek.
r>
r>Fűtakaróval
r>Alszik, sok apró bogár.
r>Zöldes napkelet.
r>*
r>Hideg álmából
r>Ébred fel zöld erdőség.
r>Nyújtózkodó ág.
r>*
r>Illatos virág
r>Csöndben hoz megújhodást.
r>Levél zöldülés.
r>*
r>Új lombok lágyan,
r>Csendben mozdulnak szélben.
r>Kizöldülő fák.
r>
r>Vecsés, 2016. február 18. – Kustra Ferenc József – 3 soros-zárttükrösben és senrjú -ban írva.
r>