Idő 
Értékelés 
Értékelés Karmester beint...r>A kakas kukorékol,r>Indul a koncert!r>r>Tyúk kotkodácsol,r>Ritmust kapar körmével,r>Szünet-jel-nélkül.r>r>Gólya kelepel,r>Kerepel hozzá harkály. r>Daluk fahangú.r>r>Rigó jól fütyül, r>Fülemüle trillázik. r>Tavaszi zengés. r>r>Veréb csipogó, r>A csuszka vígan csacsog.r>Laza-csendélet. r>r>Fecske csivitel,r>A tengelic csattogó.r>Nyár-csilingelő.r>r>Cinke pistyogó, r>Rozsdafarkú csak csetteg. r>Sztereóhangzás.r>r>Vadkacsa giggant, r>Tó partján vadlúd sziszeg.r>Gágogó banda.r>r>Kukkant a kakukk, r>Reptében vércse vijjog, r>Figyelem-keltő. r>r>Kerregő szarkar>Tolvaj, károg a varjú. r>Csel-mesterek! r>r>A fogoly rikkant, r>Riadt fácán kerregő.r>Egérút-ütem. r>r>Galamb turbékol, r>Pacsirta dala csobog, r>Napfény-pianó. r>r>Sirály sipítoz,r>Csóka csattog ércesen.r>Rezesbanda klub.r>r>Krákogó hollók,r>És fémes pulyka ricsaj... r>Rekedt-kórus-hang.r>r>A bagoly huhog,r>Bíbic buggyant szaggatva.r>Dong, zúg-búg az est.r>r>Vidéki koncert,r>Nyitott fülnek csemege.r>Ingyenjegyes nap!r>r>Dunatőkés, 2024.március 2. -Ostrozánsky Gellért - íródott: senrju csokorban.
Öregszek?r>r>(Septolet csokor)r>Időben, hogyr>Ne maradjak le,r>Mert fogy,r>Üstöke kezembe!r>r>Nyeregbe, seregbe?r>Eszembe, fejembe?r>Egekbe?r>*r>r>Rokonnak hinni?r>Barátban bízni?r>Testvértől kérni?r>r>Munkahelyen komázni?r>Hazafele kocsmázni?r>Támadód anyázni?r>Idegent benyálazni?r>*r>r>Vénülés, szélütés, enyhülés,r>Repülés, fütyülés, meghűlés.r>r>Öldöklés, lincselés, büntetés.r>Sürgés,r>Nyüzsgés,r>Csipkés-ölelés,r>Nagy nyögés?r>*r>r>(Senrjon)r>Ezekre kén? felelet,r>Üstökét fogni meddig lehet?r>Nap felhő mögött.r>*r>r>(10 szavas)r>Öregember is csak keresi válaszokat,r>Vagy tudja, vagy hallat mordulásokat?r>*r>r>(3 soros-zárttükrös)r>Legnagyobb baj, hogy semmit nem tudunk, körülvevő időről,r>Ez ráadásul, nem egy rakás szén, amit gyorsan ki-köböl?r>Legnagyobb baj, hogy semmit nem tudunk, körülvevő időről.r>r>Időben lemaradni, akkor bizony sokból kimaradni,r>De itt is van baj, hogy ember nem évelő? újra fakadni?r>Visszakapni? Kitartani? Haladva, így-úgy megmaradni?r>r>Vecsés, 2019. május 4. ? Kustra Ferenc József ? íródott: Alloiostrofikus versformában, önéletrajzi írásként.r>
(Anaforás, 3 soros zártükrös, háromszoros belső rímes)
r>Nincs mese, már öregen tudom, hogy csak az életem koldusa vagyok,
r>Nincs mese, sokszor lejátszottam már fejben, de csak a koldusa vagyok…
r>Nincs mese, már öregen tudom, hogy csak az életem koldusa vagyok.
r>*
r>(Bokorrímes, belsőrímes)
r>Mivel öregszek, az életem kapui is lassan már záródnak,
r>Oly’ az egész, mintha a reménység alagútjai csukódnának…
r>Mivel öregszek, az életem kapui is lassan már záródnak.
r>*
r>(10 szavas)
r>Az alagút sötétje, milyen reményt adhat?
r>Lelkem, milyen reményt kaphat?
r>*
r>(Bokorrímes)
r>Alagút sötétjében ropognak lábam alatt, sóder-kavicsok,
r>Bár én inkább göröngyöt rugdosnák, de itt, ha vennék is nem kapok…
r>Bőszen taposom kavicsot, félek, hogy sötétben, pofont is kapok.
r>*
r>(3 soros-zárttükrös, önrímes.)
r>Sötétben hallom az életórát, hogy folyton-folyvást hevennyel ketyeg,
r>Hangja behatol az agyamba csak azért, mert egyedül benne hetyeg…
r>Sötétben hallom az életórát, hogy folyton-folyvást hevennyel ketyeg.
r>*
r>(Septolet)
r>Hogy szemet ne nyissak,
r>Mit se lássak?
r>
r>Nyafogjak?
r>Sírjak?
r>Alagút… remény,
r>Te kemény
r>Eszmény…
r>*
r>Fényre sóvárgás értelemtelen,
r>Alagút kijárat? Értelmetlen.
r>Ha jól hallom a hegyoldalban röhögcsél a halál,
r>Ebből már tudom, hogy várja, mikor éltem már elmáll…
r>Reményalagút falán kitapogattam, ott olcsó képek…
r>Meg vannak giszszobrok is, mint sötétben nem is élő lények.
r>*
r>(Senrjon)
r>Kapuk nem nyílnak már meg,
r>De mögöttem, záródik élet!
r>Remény alagút?
r>*
r>(Senrjú)
r>Életem romlás,
r>Szürkeség és papolás.
r>Vaksötét egy lét…
r>*
r>KÍNAI= ’Vágyódás délre’: Tizenhat szótag "Shiliuziling"; 1, 7, 3, 5 Rímképlet = aaxa (x = végte-len)
r>Már
r>Én nem jutok ki hamar…
r>Vakablak,
r>Értelemzavar.
r>*
r>KÍNAI=’Vágyódás délre’: Huszonhét szótag "Yijiangnan" 3, 5, 7, 7, 5 Rímképlet = xaxaa (x = végtelen)
r>Mint, rideg
r>Sírban, nincs fényben…
r>Koldus vagyok, lepelben,
r>Morzsák! Vad könyörgésben…
r>Elfoszló ködben?
r>*
r>(Apeva)
r>A
r>Setét
r>Nem múlós!
r>Remény nyúlós…
r>Hitvány az éltem.
r>*
r>(HIAQ)
r>Pókhálós alagút
r>Szeretetet, nem-igen ad…
r>Remény is kifakad.
r>*
r>Ebbe a remény-sötétbe, sötét rongyba tekert, sötét létem van,
r>Azt persze nem tudom, hogy elmeséléssel, most akkor igazam van?
r>Ha-ha! És még mennyien vannak, akik errefelé kóricálnak,
r>Ők is az én sorosomat élik, hogy még kicsit éljenek mának…
r>Kilátástalan a remény labirintusa, sötétbe csak jobban belemerülők,
r>Itt kapálózok sok mássokkal együtt, de ez nem vigasz, én lassan beleőrülök…
r>
r>(Anaforás, önrímes)
r>Érzem már, hogy a remény a hitem meggyalázója, pedig én hű voltam,
r>Érzem, hogy zsibbadt szám tovább is csak imázik, pedig föltétlen hű voltam!
r>
r>Vecsés, 2016. szeptember 5. - Kustra Ferenc József – íródott: Alloiostrofikus versformában, önéletrajzi írásként.
r>
Vénségemre felismerést tettem,
r>És már talán, kicsit bölcs is lettem.
r>Emberek sem nem szépek, se nem jók,
r>De, ha kell bárkivel jó-pofizok.
r>
r>Minden nappal múlik az idő, életóra ketyeg,
r>Van homokórám is, abban a homok: pereg, pereg...
r>Már csak lassan zakatoló az életvonatom,
r>Az utazó homokóra... pereg monotonon.
r>*
r>Élet kezdődik,
r>Folytatódik, véget ér.
r>Sors? Élet maga!
r>*
r>Elindul élet,
r>És alakul valahogy.
r>Mindenható sors!
r>*
r>Élet megkezdve,
r>Folytatódik végéig…
r>Életünk… sorsunk!
r>
r>Vecsés, 2014. december 2. – Kustra Ferenc József- íródott: versben és senrjúban, önéletrajzi írásként
r>
Nem látszik semmi, vaksötét van,
r>Áll az óra az éjszakában.
r>Nincs, ki indítsa mutatókat,
r>Így aztán nem lesz már virradat.
r>
r>Tapogatódzok, nincs kijárat,
r>Csak fogdosom nedves falakat.
r>Pókháló terül az arcomra,
r>Denevér akad a hajamba.
r>
r>Megyek csak, mint vak ló a falnak,
r>Nem lelem helyét a jászolnak.
r>Megbotlottam, már térdre estem,
r>Falba marok! Így emelkedjem?
r>
r>Bugyutábbakat is pártolnak,
r>Sőt van gyökerük is a fáknak.
r>Gyökértelenül élni faként,
r>Nem megy. Vagy én nem tudom miként?
r>
r>Nincs támaszom és táptalajom,
r>Így hogyan küzdjem végig harcom?
r>Mind’ csatának vége van egyszer,
r>Küzdelmem is véget ér egyszer…
r>
r>Vecsés, 2000. március 14. – Kustra Ferenc József- önéletrajzi írás.
r>
