A köd szűrte gázlámpa fényben,
r>Baktat a konflis ló serényen.
r>Fázós kocsis, összehúzza magát,
r>Hóna alá szorítja ustorát.
r>
r>Az ember és állat, együtt fázik,
r>Ha még esik is, akkor meg, ázik.
r>Ez az ő sorsuk, ebből élnek, esznek,
r>Bíznak; vége lesz a szűk esztendöknek.
r>
r>Vecsés, 1998. december 12. – Kustra Ferenc József
r>
(Tíz szavas)
r>Jól bekasztlizott a karmám
r>Bár jó lenne más… úgy ám!
r>
r>(Bokor rímes trió)
r>Sorsom megírva, azt el nem kerülhetem,
r>És hogy ez így van, az nem csak egy vélelem.
r>Hatvannégy év alatt oly’ sok mindent történt,
r>Mi tőlem függetlenül, kavarta örvényt.
r>
r>Visszagondolva rí, pityog a lelkem magamba,
r>Bár arra gondolva, elmúlik élet, agyamba,
r>Átgondolva a saját történelmemet, rínék… már minek.
r>Ebben a korban, lehet, hogy már nem is hiányzok senkinek.
r>
r>(Tíz szavas)
r>Születésemkor, bekasztlizott a karmám.
r>Jó lenne más... ha lehetne, választhatnám?
r>
r>Vecsés, 2012. október 19. – Kustra Ferenc József- Önéletrajzi írás!
r>
Dicső múltnak gyökerébőlr>Sarjadnak még cserjékr>Ó-anyának hűs árnyékátr>El nem felejtették.r>r>Sejtek szintjén szeretete r>A génekbe lett táplálvar>Mindegy neki milyen földbőlr>Jön elő a hajtása. r>r>Virágzik még sok-sok rétenr>Szép nyelvének zamata r>A magyarrá lett hű szíveketr>Ősi forrás táplálja. r>r>Hazafiak vére gyógyírr>Hősök lelke mannar>A nemzetnek igaz sarjar>Nyelvét el nem hagyja.
Van egy macskánk, neve Ica.r>Azt mondják hogy szép kis cica.r>Csengős örv van nyaka körül,r>ha egér hallja, biz’menekül!