Szófelhő » R » 1117. oldal
Idő    Értékelés
A szép kikelet r>Üzi a telet, r>S zúzos förgetegét, r>Bolyongó fellegét, r>Lágy lehelleti r>Messze kergeti. r>r>Amit szemem lát r>Hosszas bánatját r>Szeleknek ereszti, r>Víg kedvét éleszti, r>S újult színre kél, r>Hogy elmúlt a tél. r>r>Még a madarkák r>Félénkek s némák. r>De majd nemsokára, r>A tavasz szavára, r>Előállanak, r>S dalt indítanak. r>r>Ah, a szép Cenci r>Ide jő ma ki. r>Ha a zöld ligetet r>Az elkeseredett r>Bús fülemile r>Jajjal tölti be. r>r>Oh vajha akkor r>Valamely bokor r>Mellé rejtezhetném, r>S kényemre nézhetném, r>Szép tekinteti r>Mint kedvelteti: r>r>S ha a pajkos szél r>Lopva neki kél, r>S sebes repületi r>Leplét félreveti, r>Szemérmes szemmel r>Miként pirúl el. r>r>Oh szép kikelet! r>Verd el a telet, r>S ha Cenci ide jő: r>Olvadni késztető r>Leheleteddel r>Szívét lágyítsd el. r>r>1787
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 1690
A Kraszna völgyén, hol a faluk r>Így tavasszal bokréták, r>Csináltunk rövid sétát r>Boszorkányos, bolond kocsival: r>Szép és különös volt az ut. r>r>Varsolcot, e vidám falut r>Átgázoltuk vidáman r>S hozzám illően bátran: r>Be szép az Élet és a vidék r>Szívnek és szemnek hogyha fut.
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 1667
Rengő csoda Tenger! r>Fonjad körül bánó dalaiddal r>Élet után vágyó lelkemet. r>Tépd ki szívem kérges rejtekéből r>Tompa dalok árnyékéletét. r>Mert gyáva az ember. r>Nem mérkőzik titkos hatalmaddal: - r>Ha rám borul a sötét - eltemet. r>Pártos harcon elsorvaszt, elöl; r>S csak fenyeget, de nem jő a Vég. r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 1844
Utcákra és terekre r>szálldos a könnyü, halk hó r>szitál és leng kavarr>pelyhe. r>r>A végtelent söpörve r>táncol, újra meg újra, r>végül fáradtan hull a r>földre. r>r>Az álmosarcú nagy sík r>fölött halotti formán, r>tetők, kémények ormán, r>alszik. r>r>A csend világa áll ma. r>Kinyújtózik a földön r>felejtő, nemtörődöm r>álma. r>r>De a mély nyugalomból r>a szív emlékre kelve, r>egy hamvadt szerelemre r>gondol.r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 2794
Itt vagy hát már óh kezdetnek r>Legfelségesb példája, r>A felserdült természetnek r>Nagy pompájú mátkája! r>Jer, tiszteljük szűz keblébe r>Hol kis zefir puha szele leng r>S a rábámult csendességbe r>Egy andalgó fülemile zeng. r>Itt, hol még egy bódúló is r>Egy percet meghiggadna, r>Egy országot feldúló is r>Lágy érzéssel borzadna, r>Itt érezzük, hív pajtások, r>A szent erkölcs nemes erejét, r>Hadd kapkodják másutt mások r>A képzelt jó buja kebelét. r>Jertek, hívek, s a gunnyasztó r>Hajnal lassú lángjánál r>Áldozzunk a szívforrasztó r>Egyesség oltáránál, r>A titkok szent egyházának r>Igy ballagjunk falai körül, r>Míg a kétség árnyékának r>Bóldog lelkünk felibe nem ül. r>Addig a szép természetben r>Hordjuk tisztán szívünket, r>Még itt egy ily víg életben r>Kezdjük dicsősségünket, r>Hadd búzgassa mindég vérünk r>Jó erkölccsel tele szeretet, r>Úgy mindent oly vígan érünk, r>Amint értünk ma kikeletet.r>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 1473