Szófelhő » Duna » 4. oldal
Idő    Értékelés
Gyorsan múlnak el az évek,
Sorvadozik testem,
De a csillag fenn az égen,
Fénylik mint a lelkem.

Szép rózsának az illata
Bódító még ma is,
Olyan mint az igaz szó,
Mely sohasem volt hamis.

Rózsaillat csillagfénnyel
Szétárad még bennem,
Mint a felhő a szél szárnyán
Szabadon száll lelkem.

Az időnek rút ekéje
Bár barázdákat szántja,
De a szívből a szeretet
Örömökre váltja.

A múltból sok kedves emlék-
Hittel ápolgatom;
Ez kísér az örök létbe,
Ha eljön majd a napom.

Dunatőkés, 2024. június 12.
Beküldő: Ostrozánsky Gellért
Olvasták: 230
Ifjú egyén, jól nevelték; emberség a hite,
Hogy a napot túlélhesse... ölni kell majd érte.
Mint egy gonoszt úgy kapták el, rút front lett a jussa,
Haza onnan tán sose megy, hol családja várja.

Az otthonért halni hősként-
Ez a sláger szózat,
Aki peches annak bizony
Ilyen lesz a jóslat.

Poklos érdek pár bársony székből, irányítja sorsot,
Mert barátság, és békenapok nem hoznak nagy hasznot.
Csak a profit az mi számít, ők vakon hisznek benne,
Esztelenség fegyverével hajtnak győzelemre.

Pusztítás és ember élet...
Nem számít az ára,
Úgy gondolják bársony székig
Nem ér majd hatása.
*
Kis-katonák dolgos keze véres fegyvert markol,
Munka helyett mindegyikük valakiért harcol.
Sátán vigyor a szemekben, távol van az isten,
Hiába száll ott az ima, hol emberség már nincsen.

Áldozatok, romos otthon,
Megpecsételt életek...
Szennyes bűnben száll az átok,
Iszonyú a vétketek.

Hiú elmék kapzsi vágyát, kik valóra váltjátok,
Istentől a megbocsájtást milyen szívvel várjátok?
Cinkosok vagytok immár, az ördögök harcában;
Száll a hatás, fújja a szél szerte a világban.
*
Isten még tűr - hisz az emberekben;
A gonoszságot hát ássátok el!
Csak a tíz parancsot tartsátok be,
S tán új édent ad a kezetekbe.

Világ sorsa ember kézben, bohócéban s lángelmében,
Mindenki biz vétkes részben, ha sötétség van a szívében...
Amíg gyűlöl, öntelt gőggel, páváskodik büszkeséggel...
Isten szavára ki nem figyel...az ítéletet nem kerüli el.

Dunatőkés, 2024. június 13.
Beküldő: Ostrozánsky Gellért
Olvasták: 237
Bal lábas nap kel,
Kátyús út kórházba visz .
Megrázkódtatás.
Testnek és léleknek fáj,
Emlékbe barázdát váj.

Vándorló-vírus-robbanás...
Mindenkit el ér a hatás!

Beteg ember bús,
Hangulat zúzó a kór.
Kín földbe döngöl!
Csiga talpú perc tötyög,
Keser sóhaj még hörög.

Nem kell ide diagnózis.
Hiánycikk az eszes dózis.

Bal lábas kor van...
Kátyús út kór-házba visz.
Félelem kisér!
Patogénes változás,
Ez mára a sors-hatás.

Székhez ragadt biz sok fenék,
Vérben úszhat hős...ki derék.

Mű kor kór-lázba...
Kik kerülnek kórházba?
Eszme elmét dúl.
Elődök rég megmondták,
Bölcsek szavát is igyák!

Izmusoknak hamis arca,
Ellenfélt szül ma párharcra.

Ha kóros kor megy...
A lét derűs útra lép.
Felvillanyozás!
Böjtölhetne uraság,
Virágozna a világ!

Dunatőkés, 2024. május 17.
Beküldő: Ostrozánsky Gellért
Olvasták: 271
Ki jól eddz, tán nyer.
Két jó kar és láb biz kell,
De az ész sem árt.

A gyors üt és győz.
Bősz fej fáj, és lent hál már.
Ez a boksz...zord sport.

Ki küzd - győz vagy veszt.
Vér és dics dal itt a sors.
Nincs más út csak harc.

Dunatőkés, 2024. június 3.-íródott: senrjú trióban egyszótagos szavakkal
Beküldő: Ostrozánsky Gellért
Olvasták: 315
Érik már a kalász, szép kenyere sárgul,
Ring a messzeségben, a szél is ellágyul.
Mély kontraszt az erdő a mező felett hátul,
A nap lemenőben, a fény lassan elárvul.

Homályba úszik a csend, rá simul a tájra,
Csak a tó felől a békák kuruttyolnak mára.
Szunnyad a vidék, szétterül a pára,
Bíbor lila felhő a Hold mosolyát várja.

Sok égi lámpás pislog, reményt hint a földre,
Tán oda száll a lélek, messze mindörökre.
E bolygó az éden, ne tegyétek tönkre,
Csodás a természet, ez a mennynek tükre.

Úgy szép csak a világ, ha benne béke árad,
És nem állít fel senki rút gonoszság gátat.

Nyíljon minden szívben ezerszín virág,
Legyen újra éden ez a csodás világ.

Mindenki asztalán kenyér legyen reggel,
Örülne a Nap Is amikor majd fel kel.

Dunatőkés, 2024. június 6.
Beküldő: Ostrozánsky Gellért
Olvasták: 241