<br><br>Azon a nyáron melegebb volt,<br>fülledtek voltak a nappalok,<br>azon a nyáron azt hittem ,hogy<br>bárkinél boldogabb vagyok.<br><br>Azon a nyáron nekem hoztad<br>lelkednek minden moraját,<br>azon a nyáron benned láttam<br>a lenyugvó nap sugarát.<br><br>Azután jött egy őszi reggel<br>ködöt szitálva messzire<br>mely szertetépett minden álmot,<br>s nem akartam már élni sem.<br><br>Azóta elszálltak az évek<br>s bár belül leg mélyen titkolom,<br>szívemben egyre jobban érzem<br>sohasem voltunk boldogok.<br>

<br><br>Mért ülök itt félrebújva<br>,mint egy riadt kismadár?<br>Mért gubbasztok szárny szegetten<br>hisz az élet tova száll.<br><br>Mért nem kezdem én is újra<br>úgy,ahogy már annyi más,<br>minden búmat félretéve<br>hisz vár rám a nagy világ.<br><br>Tudnék e még úgy szeretni<br>mint ahogyan senki más?<br>mernék bízni,és remélni?<br>Tudván.nincsenek csodák.<br><br>Vagy maradjak kételyek közt <br>őrlődve mint annyi más?<br>Istenem!Adj jó tanácsot!<br>Remélem még rám találsz!<br><br>

<br><br>Megint eltelt egy év,mint egy pillanat,<br>magával söpörve jót,és rosszakat.<br>Vajon az újév mit hoz majd nekünk?<br>Örömet,bánatot?Az majd kiderül.<br>Temesd el a múltat,ne légy keserű<br>még a rossz is jobb lesz,hogyha szeretünk.<br>Ne add fel soha!Higgy ,remélj és szeress!<br>Nyújts barátaidnak segítő kezet!<br>Én nem kérek mást,csak boldog életet,<br>jólétet,nyugalmat,békét mindenkinek!<br><br>

<br>Jó volna úgy szeretni egyszer<br>ahogyan senkit sem merek,<br>jó volna elmerülni benned<br>mielőtt végleg elmegyek.<br><br>Jó volna élvezni a békét<br>amiből sohasem jutott,<br>jó volna megtalálni egyszer<br>a legeslegszebb csillagot.<br><br>Jó volna vulkánként kitörni<br>lávát dobálva szerteszét<br>s az izzó lávát szertehagyni,<br>mielőtt hív a messzeség.<br><br>Jó volna felégetni mindent,<br>a napot,a holdat,a csillagot,<br>hogy soha többé ne láthassam<br>amit most végleg itt hagyok.<br><br>Hogy kitöröljek mindörökre<br>minden fájdalmat,haragot,<br>egyetlen könnyben eltemetve,<br>s ne tudd meg soha hol vagyok.<br><br>

<br><br>Azok a régi téli esték<br>csikorgó,hűvös éjszakák,<br>amikor csöppnyi ablakunkon<br>nem látszott más,csak jégvirág.<br><br>Azok a régi,édes álmok,<br>azt hittük vannak még csodák,<br>.amikor szívrepesve vártuk<br>a karácsony fehér angyalát.<br><br>Azok a régi téli esték<br>megfakult emlékek ma már<br>de ma is őrzöm szívem mélyén<br>a friss fenyőfa illatát.<br><br>Azóta eltelt sok karácsony<br>hajamra dér és hó szitál,<br>de most is érzem nem leszek már<br>boldogabb sohasem talán.<br><br>Nem voltak villogó díszek,<br>de ott voltunk egymás oldalán,<br>boldogan egymáshoz bújva<br>a szent karácsony hajnalán.<br><br>Most messziről kívánok néktek<br>ezernyi jót,és új csodát,<br>békét,és szebb világot<br>e szent karácsony hajnalán.<br><br>