Ha nem vagy csordultig tele<br>epekedő vágyakkal,<br>a ami vész is, a helyébe<br>nem lép másik új gonddal,<br>Hogyha nem béklyózza lelked<br>szorító kötelesség, <br>s nem vágysz vágyni újabb vágyat,<br>mely csak telhetetlenség,<br>akkor lehetsz igazán boldog!<br><br>Hogyha társad meleg kezét<br>szeretettel foghatod,<br>s hogyha csókját, s tekintetét<br>szavak nélkül lophatod,<br>Ha szemében azt látod, hogy<br>fényét soha nem veszti,<br>Ha a lénye a lényedet<br>gúzsba soha nem köti,<br>akkor lehetsz igazán boldog!<br><br>Ha belátsz anfüggöny mögé,<br>a láthatatlant meglátod,<br>HOGYHA Isten szeretetét <br>nem vágyod, hanem tudod,<br>Ha emberbe vetett hitét<br>hű szívvel elfogadod,<br>s Ha tudod, hogy Tőle kapod <br>a Mennyei Világod,<br>csak akkor lehetsz igazán boldog!<br>

HA nem vársz, s nem vágysz <br>epedve holnapot, <br>HOGYHA megviselt is,<br>engeded a tegnapot,<br>HA ajkadat elhagyhatja<br>ki nem mondott szó,<br>belül feszítő,<br>szívet nyomasztó,<br>akkor vagy igazán szabad!<br><br>HA tudsz magasra szállni,<br>fel a kéklő égbe,<br>karjaid helyett<br>szárnyat nem növesztve,<br>HOGYHA a gondolatod<br>a kimondott szó,<br>bíráló, tanító,<br>vagy bátorító,<br>akkor vagy igazán szabad!<br><br>Ha nem tart kordában <br>bármiféle szabály,<br>de nem cselekedsz sértőt,<br>mi másnak akadály,<br>HA harcolsz igazért,<br>mely másoknak is igaz,<br>s HA Te választod meg,<br>hogy melyik a Te utad,<br>csak akkor vagy igazán szabad!

Ha ajkadat sohasem hagyja el zokszó,<br>s Ha nem vagy, s nem leszel más kincséért síró,<br>Ha szíved nem csak önnön Fényedért dobog,<br>s Ha békéd zászlója másokért is lobog,<br>szívedben akkor van szeretet!<br><br>Ha a lábad nyomán ki nem pusztul növény,<br>s tiszta lelkeddel élsz Bölcs Földanya ölén, <br>hogyha látod fenn a sok Fénylő Csillagot,<br>s szemeidben könnycseppel látod a Napot,<br>szívedben akkor van szeretet!<br><br>Ha kezeiddel emelsz elesett társat,<br>Kinek a szemében a könny már megszáradt,<br>meggyengült szívének a szívedet adod,<br>s feléje nyújtod a két ölelő karod,<br>szívedben akkor van szeretet!<br><br>Ha lelkedet börtönbe sohasem zárod,<br>Ha szemed tükrében Égnek Fényét látod,<br>az Égnek Mannáját sosem várod ingyen,<br>lelkedben sötétség és félelem nincsen,<br>szívedben akkor van szeretet!<br><br>Ha a virág illatát a szíveddel érzed, <br>Ha sohasem halványul a Mennyei Fényed,<br>Ha kezed melege Földanyát gyógyítja, <br>s vérző könnycsepped a szomjúságát oltja,<br>szívedben csak akkor van szeretet!

<br><br>Mikor ünnepkor kigyúlnak a fények<br>s a fenyő égő felragyog,<br>a csillogó fánál elmerengve<br>a régmúlt karácsonyra gondolok.<br><br>Nem kaptunk drága ajándékot<br>legtöbbször semmi sem jutott<br>és mégis a szívemben érzem<br>ott voltunk igazán boldogok.<br><br>Nem voltak fenyőfa izzók<br>csak a kályha fénye pislogott,<br>sudár fenyőnkre rávetítve<br>aranyló,fénylő csillagot.<br><br>Nem voltak karácsonyi fények<br>szívemben mégis ott ragyog<br>a régi karácsony fénye,<br>s most újra rátok gondolok!<br><br>Amikor együtt énekeltük<br>a kiskarácsony énekét,<br>s átadtuk szelíden véle<br>szívünknek minden melegét.<br><br>Azóta elszállt egy élet<br>mindenkit máshová sodort,<br>de mégis,szívemben érzem:<br>ott voltunk igazán boldogok!<br>

Komoly léptelek érkezik az ősz,<br>a nyár szomorúan köszönti őt.<br>Menned kel! Szól az ősz,<br>a nyár baktat is,mint egy öreg csősz.<br><br>Hirtelen,és gyorsan érkezik,<br>és könyörtelenül intézkedik.<br>Szinte beleremeg a természet,<br>megszeppen mindenhol az élet.<br><br>Hozza magával a barátját,az esőt,<br>együtt vagányak és vakmerők.<br>Az emberek ilyenkor szomorúak,<br>még az állatok is búskomorak.<br><br>Én még is kedvellek,és szeretlek,<br>pedig még nem is nagyon ismerlek.<br>Mindig szívesen fogadlak,<br>ilyenkor nincs még a szívembe fagy. <br><br>