Garázdálkodó
<br>Szelek északról fújnak.
<br>Felhőket tépnek.
<br>*
<br>Csipkeszélűek
<br>A sűrűsödő felhők.
<br>Szél is feltámadt.
<br>*
<br>Sárguló múlás,
<br>A rőt színnel keverék.
<br>Szél, egekig fúj.
<br>*
<br>Szél belekiált
<br>Az erdő mély csendjébe.
<br>Vaktában, csak fúj.
<br>*
<br>Erdők lombjai
<br>Közt, már panasz szava száll.
<br>A szél a regös.
<br>*
<br>Szél az erdőnek
<br>A szétzilált köntöse.
<br>Lombot szaggató!
<br>*
<br>Holdnak karmai
<br>Éji erdőt fésülik.
<br>Szél, csendesen jár…
<br>*
<br>Ringató a szél,
<br>Dúdolva zúg a fáknak.
<br>Monotonitás.
<br>*
<br>Hűs szellő rebben
<br>És fák között utat tőr.
<br>Fa, már lombtalan.
<br>*
<br>Zizzenő levél
<br>Adja fák nevetését?
<br>Szellő besegít.
<br>*
<br>Napsugár fáradt,
<br>Már öleltelen sugár.
<br>Feltámadó szél.
<br>*
<br>A fenyőfák közt
<br>Mint kis patak, szél folyik.
<br>Morc fizimiska.
<br>*
<br>Szél egy nagy zenész,
<br>Elmúlás hárfán játszik.
<br>Új élet messze.
<br>*
<br>Kedves szél játszik
<br>Út szélén, a dróthárfán.
<br>Lengő félhangok.
<br>*
<br>A hideg szellő
<br>Villanydróton gyakorol.
<br>Nem használ kottát.
<br>*
<br>Hűvös hajnalban,
<br>Szél kopasztgatta ágat.
<br>Fonnyadt levelek.
<br>*
<br>Reggel céltalan,
<br>Egész nap csak levél hull.
<br>Pajkos szélroham.
<br>*
<br>Büszke diófa
<br>Kopasz ággal nyújtózik.
<br>Friss, hajnali szél.
<br>*
<br>Szellő csak rezzen,
<br>Falevél zizzen és hull.
<br>Ágak kopaszak.
<br>*
<br>Levéltelen ág
<br>Komoran int semmibe…
<br>Szél hajlítgatja.
<br>*
<br>Már hideg szelek
<br>Tarolják a vidéket.
<br>Kopaszított ág!
<br>*
<br>Rozsdaszínű rét
<br>Kísérője, ökörnyál.
<br>Szél elszállítja.
<br>*
<br>Az ördögszekér
<br>Magányosan, csak gurul.
<br>Heves szél, lecsap.
<br>*
<br>Halott kóró, mint
<br>Virág, hajlong a szélben.
<br>Nagy magányosság.
<br>
<br>Vecsés, 2016. október 7. - Kustra Ferenc József - haiku csokor, eredeti Baso féle stílusban írva.
<br>
Tévelygő levél
<br>Száll, réti kóró fölött.
<br>Körbe… csak köd van.
<br>*
<br>A ködben zajong,
<br>A szélben csapkod eső.
<br>Tejfölszerűség.
<br>*
<br>Eső nyomasztó.
<br>Lelket köd átáztatja.
<br>Kopasz… fa, bokor.
<br>*
<br>A köd nem oszlik,
<br>Kutya csak ül és vinnyog.
<br>Nyálkás íz szájban.
<br>*
<br>Néha szélroham,
<br>Hármas-négyes erősség…
<br>Borzolt kutyaszőr.
<br>*
<br>Bágyadt erdőben,
<br>Ködszitálás takaró!
<br>Vaksi vaddisznók!
<br>*
<br>Hangok nincsenek,
<br>Mindent elfojtott a köd.
<br>Rémségek fala.
<br>*
<br>A vastag ködbe,
<br>Néha lyukat fúj a szél.
<br>Előre jelzés.
<br>*
<br>Csupaszos ágak,
<br>Hagyják fákat aludni.
<br>Mezőn, lomha köd.
<br>*
<br>Fertőző sötét,
<br>Reggelig uralkodik.
<br>Ködben ébredés.
<br>*
<br>Megvadult szelek
<br>Garázdálkodnak völgyben.
<br>Ködöt, kisöprik.
<br>*
<br>Napfelkeltével
<br>Elillan a ködfátyol.
<br>Messzire látni.
<br>
<br>Vecsés, 2016. március 30. – Kustra Ferenc József – íródott: eredeti Baso stílusú haikuban…
<br>
Fehér papír fekszik előttem, kezemben a tollal eljátszok,
<br>Nézem közben, hogy az én gyertyám lassan leég… csak elmélázok.
<br>Gondolatom olyan sok van, mind előjönne… bennük vájkálok.
<br>
<br>Szép sorokat szeretnék írni, de nem… a sok-sok szavak még nem rímelnek…
<br>Érzem, a fejemben a gondolatok jönnének… vagy csak ilyet mímelnek?
<br>Pedig szép gondolatok segítik, hogy érzem én… öregen is még élek.
<br>
<br>Egy tintapaca a sorok között elfér,
<br>Majd, csak lassan terjed szét, olyan, mint a vér.
<br>Ahogy szétfolyik, akkor... kacéran ledér.
<br>
<br>A tintapaca él, mikor lecseppen,
<br>Amikor terjed, akkor még eleven,
<br>És már szétfolyt... akkor már tehetetlen.
<br>
<br>Még le kell írnom sok-sok mindent, amit szeretve akarok, és hogy vagyok,
<br>Ha meg közben paca csak úgy lecseppen? Nem nagy baj, akkor is vele vagyok.
<br>Hogy a versemet ne lopják el, paca jelöli... a szerzője én vagyok.
<br>
<br>Hálát adok minden reggel, hogy egy nappal mégis többet élek,
<br>Ha meg nem jut eszembe semmi, hát nem írok… akkor sem félek,
<br>Mert a papírlap nem üres, cseppent paca ott van… ő a lélek.
<br>
<br>Minden reggelnek nagyon is örülök, nézem, ahogy felkel a nap,
<br>És erősen bízok benne, -inkább cseppentek,- de ne jöjjön a pap.
<br>Paca egy reménysugár? Igen, élek még… tán' ma lesz az új tegnap.
<br>
<br>Vecsés, 2015. május 1. – Kustra Ferenc József
<br>
Ily viharos víz
<br>A fürdésre nem való.
<br>Hullám elsodor.
<br>*
<br>Nagy hullámzásban,
<br>Evezős csónak nem megy.
<br>Fel is borulhat.
<br>*
<br>Szélvihar, eső,
<br>Nagyon tajtékzó hullám…
<br>Embert próbáló!
<br>*
<br>Hullám elsodor
<br>Mindent, ami útjában áll.
<br>Parton megszűnik.
<br>*
<br>Viharos hullám
<br>Szépsége, elragadó.
<br>Partról bámulni…
<br>*
<br>Szél, veri vizet,
<br>Csapkodja betonparthoz.
<br>Hullámtörő áll!
<br>*
<br>A hullámhegyek
<br>Olyan változatosak.
<br>Messziről élmény.
<br>*
<br>Szél, vihar atyja.
<br>Víz, tőle nem csendesül.
<br>Meder, lent csendes.
<br>*
<br>A fél sötétben
<br>A halak ringatóznak.
<br>Itt, nincs hányinger.
<br>*
<br>Szélatya elmegy,
<br>Hullámzás lecsendesül.
<br>Homokpart simul.
<br>*
<br>Víz lecsendesül
<br>És a nyugalom terjed.
<br>Lábáztatás jó.
<br>*
<br>Jó szél vettetett,
<br>Rossz vihar arattatott.
<br>Végül, csend legott.
<br>*
<br>Szél, partról elmegy,
<br>Szélmalom, elcsendesül.
<br>Rét füve éled.
<br>
<br>Vecsés, 2014. január 13. – Kustra Ferenc József – Senrjú csokorban
<br>
Lehullik az őszi falevél,
<br>Az őszülő lét is útra kél?
<br>Változtatni akarsz? Légy tenmagad!
<br>Változz meg, változtasd meg önmagad…
<br>
<br>Próbálkozz, akkor is, ha nem megy,
<br>Győzz Te akkor is, ha te vagy hegy...
<br>Kapsz érte... még további helyjegy.
<br>
<br>Vecsés, 2013. november 27. - Kustra Ferenc József
<br>