Szófelhő » Br » 391. oldal
Idő    Értékelés
Garázdálkodó <br>Szelek északról fújnak. <br>Felhőket tépnek. <br>* <br>Csipkeszélűek <br>A sűrűsödő felhők. <br>Szél is feltámadt. <br>* <br>Sárguló múlás, <br>A rőt színnel keverék. <br>Szél, egekig fúj. <br>* <br>Szél belekiált <br>Az erdő mély csendjébe. <br>Vaktában, csak fúj. <br>* <br>Erdők lombjai <br>Közt, már panasz szava száll. <br>A szél a regös. <br>* <br>Szél az erdőnek <br>A szétzilált köntöse. <br>Lombot szaggató! <br>* <br>Holdnak karmai <br>Éji erdőt fésülik. <br>Szél, csendesen jár… <br>* <br>Ringató a szél, <br>Dúdolva zúg a fáknak. <br>Monotonitás. <br>* <br>Hűs szellő rebben <br>És fák között utat tőr. <br>Fa, már lombtalan. <br>* <br>Zizzenő levél <br>Adja fák nevetését? <br>Szellő besegít. <br>* <br>Napsugár fáradt, <br>Már öleltelen sugár. <br>Feltámadó szél. <br>* <br>A fenyőfák közt <br>Mint kis patak, szél folyik. <br>Morc fizimiska. <br>* <br>Szél egy nagy zenész, <br>Elmúlás hárfán játszik. <br>Új élet messze. <br>* <br>Kedves szél játszik <br>Út szélén, a dróthárfán. <br>Lengő félhangok. <br>* <br>A hideg szellő <br>Villanydróton gyakorol. <br>Nem használ kottát. <br>* <br>Hűvös hajnalban, <br>Szél kopasztgatta ágat. <br>Fonnyadt levelek. <br>* <br>Reggel céltalan, <br>Egész nap csak levél hull. <br>Pajkos szélroham. <br>* <br>Büszke diófa <br>Kopasz ággal nyújtózik. <br>Friss, hajnali szél. <br>* <br>Szellő csak rezzen, <br>Falevél zizzen és hull. <br>Ágak kopaszak. <br>* <br>Levéltelen ág <br>Komoran int semmibe… <br>Szél hajlítgatja. <br>* <br>Már hideg szelek <br>Tarolják a vidéket. <br>Kopaszított ág! <br>* <br>Rozsdaszínű rét <br>Kísérője, ökörnyál. <br>Szél elszállítja. <br>* <br>Az ördögszekér <br>Magányosan, csak gurul. <br>Heves szél, lecsap. <br>* <br>Halott kóró, mint <br>Virág, hajlong a szélben. <br>Nagy magányosság. <br> <br>Vecsés, 2016. október 7. - Kustra Ferenc József - haiku csokor, eredeti Baso féle stílusban írva. <br>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 262
Tévelygő levél <br>Száll, réti kóró fölött. <br>Körbe… csak köd van. <br>* <br>A ködben zajong, <br>A szélben csapkod eső. <br>Tejfölszerűség. <br>* <br>Eső nyomasztó. <br>Lelket köd átáztatja. <br>Kopasz… fa, bokor. <br>* <br>A köd nem oszlik, <br>Kutya csak ül és vinnyog. <br>Nyálkás íz szájban. <br>* <br>Néha szélroham, <br>Hármas-négyes erősség… <br>Borzolt kutyaszőr. <br>* <br>Bágyadt erdőben, <br>Ködszitálás takaró! <br>Vaksi vaddisznók! <br>* <br>Hangok nincsenek, <br>Mindent elfojtott a köd. <br>Rémségek fala. <br>* <br>A vastag ködbe, <br>Néha lyukat fúj a szél. <br>Előre jelzés. <br>* <br>Csupaszos ágak, <br>Hagyják fákat aludni. <br>Mezőn, lomha köd. <br>* <br>Fertőző sötét, <br>Reggelig uralkodik. <br>Ködben ébredés. <br>* <br>Megvadult szelek <br>Garázdálkodnak völgyben. <br>Ködöt, kisöprik. <br>* <br>Napfelkeltével <br>Elillan a ködfátyol. <br>Messzire látni. <br> <br>Vecsés, 2016. március 30. – Kustra Ferenc József – íródott: eredeti Baso stílusú haikuban… <br>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 242
Fehér papír fekszik előttem, kezemben a tollal eljátszok, <br>Nézem közben, hogy az én gyertyám lassan leég… csak elmélázok. <br>Gondolatom olyan sok van, mind előjönne… bennük vájkálok. <br> <br>Szép sorokat szeretnék írni, de nem… a sok-sok szavak még nem rímelnek… <br>Érzem, a fejemben a gondolatok jönnének… vagy csak ilyet mímelnek? <br>Pedig szép gondolatok segítik, hogy érzem én… öregen is még élek. <br> <br>Egy tintapaca a sorok között elfér, <br>Majd, csak lassan terjed szét, olyan, mint a vér. <br>Ahogy szétfolyik, akkor... kacéran ledér. <br> <br>A tintapaca él, mikor lecseppen, <br>Amikor terjed, akkor még eleven, <br>És már szétfolyt... akkor már tehetetlen. <br> <br>Még le kell írnom sok-sok mindent, amit szeretve akarok, és hogy vagyok, <br>Ha meg közben paca csak úgy lecseppen? Nem nagy baj, akkor is vele vagyok. <br>Hogy a versemet ne lopják el, paca jelöli... a szerzője én vagyok. <br> <br>Hálát adok minden reggel, hogy egy nappal mégis többet élek, <br>Ha meg nem jut eszembe semmi, hát nem írok… akkor sem félek, <br>Mert a papírlap nem üres, cseppent paca ott van… ő a lélek. <br> <br>Minden reggelnek nagyon is örülök, nézem, ahogy felkel a nap, <br>És erősen bízok benne, -inkább cseppentek,- de ne jöjjön a pap. <br>Paca egy reménysugár? Igen, élek még… tán' ma lesz az új tegnap. <br> <br>Vecsés, 2015. május 1. – Kustra Ferenc József <br>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 230
Ily viharos víz <br>A fürdésre nem való. <br>Hullám elsodor. <br>* <br>Nagy hullámzásban, <br>Evezős csónak nem megy. <br>Fel is borulhat. <br>* <br>Szélvihar, eső, <br>Nagyon tajtékzó hullám… <br>Embert próbáló! <br>* <br>Hullám elsodor <br>Mindent, ami útjában áll. <br>Parton megszűnik. <br>* <br>Viharos hullám <br>Szépsége, elragadó. <br>Partról bámulni… <br>* <br>Szél, veri vizet, <br>Csapkodja betonparthoz. <br>Hullámtörő áll! <br>* <br>A hullámhegyek <br>Olyan változatosak. <br>Messziről élmény. <br>* <br>Szél, vihar atyja. <br>Víz, tőle nem csendesül. <br>Meder, lent csendes. <br>* <br>A fél sötétben <br>A halak ringatóznak. <br>Itt, nincs hányinger. <br>* <br>Szélatya elmegy, <br>Hullámzás lecsendesül. <br>Homokpart simul. <br>* <br>Víz lecsendesül <br>És a nyugalom terjed. <br>Lábáztatás jó. <br>* <br>Jó szél vettetett, <br>Rossz vihar arattatott. <br>Végül, csend legott. <br>* <br>Szél, partról elmegy, <br>Szélmalom, elcsendesül. <br>Rét füve éled. <br> <br>Vecsés, 2014. január 13. – Kustra Ferenc József – Senrjú csokorban <br>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 260
Lehullik az őszi falevél, <br>Az őszülő lét is útra kél? <br>Változtatni akarsz? Légy tenmagad! <br>Változz meg, változtasd meg önmagad… <br> <br>Próbálkozz, akkor is, ha nem megy, <br>Győzz Te akkor is, ha te vagy hegy... <br>Kapsz érte... még további helyjegy. <br> <br>Vecsés, 2013. november 27. - Kustra Ferenc József <br>
Beküldő: versek.eu
Olvasták: 302