Idő 
Értékelés 
Értékelés Ez bizony, már történelem…
<br>
<br>Buza táblán az arc barnára barázdul,
<br>Fáradtságtól kasza, erre-arra rándul…
<br>Buza táblán az arc barnára barázdul.
<br>
<br>Nap
<br>Fénye
<br>Bőrt színez.
<br>Sós csepp cseppen.
<br>Arany kalász dől.
<br>
<br>Kezekben kasza suhan,
<br>Arany kalász földre zuhan.
<br>Napsugár éget patetikusan.
<br>*
<br>
<br>Kaszások és marokszedők az új kenyérért dolgoznak,
<br>Hajnal óta aratnak, fáradtságtól nem pironkodnak!
<br>Kaszások és marokszedők az új kenyérért dolgoznak.
<br>
<br>Kéz
<br>Kaszál,
<br>Markot szed
<br>Asszony s leány
<br>Lankadatlanul.
<br>
<br>Férfiak kaszálnak, asszonyok markot szednek,
<br>Fáradságról megfeledkeznek,
<br>Új kenyérért küzdenek.
<br>*
<br>
<br>Szépen érett a búza és a rozs is,
<br>Ilyenből lesz holnap jó kenyér, csakis…
<br>Szépen érett a búza és a rozs is.
<br>
<br>Már
<br>Beért
<br>Búza, rozs.
<br>Legyen bőség,
<br>Új magyar kenyér!
<br>
<br>Árpa, búza, rozs, beért három kalászos,
<br>Lesz új kenyér, foszlós.
<br>*
<br>
<br>Lovas kocsikkal hordják a cséplőgéphez az asztagot,
<br>Ott meg ez, a Hoffer traktorral együtt vívja a harcot…
<br>Lovas kocsikkal hordják a cséplőgéphez az asztagot.
<br>
<br>A
<br>Búza
<br>Kévéket
<br>Traktor hordja
<br>A cséplőgéphez.
<br>
<br>Aratásnak vége, a csépelés kezdődhet,
<br>Cséplógéphez traktor viszi a kévéket.
<br>*
<br>
<br>Etetik a cséplőgépet, hogy az kiverje a szemeket,
<br>Traktortól, széles, hosszú, végtelen szíj viszi át erőket…
<br>Etetik a cséplőgépet, hogy az kiverje a szemeket.
<br>
<br>Lány
<br>Kévét
<br>Old, dobba
<br>Veti, traktor
<br>Szíjjal forgatja.
<br>
<br>Így volt régen, fáradságot nem ismertek,
<br>Veszélyes, nehéz munkát végeztek.
<br>*
<br>
<br>A kiömlő nyílás alá erősítik üres zsákot, magnak,
<br>Ha ezek megteltek, akkor viszik oda, ahová tartoznak…
<br>A kiömlő nyílás alá erősítik üres zsákot, magnak.
<br>
<br>Mag
<br>Üres
<br>Zsákba hull.
<br>Ha megtelik,
<br>Padlásra kerül.
<br>
<br>Búzaszemek szőtt-zsákba peregnek,
<br>Ha megtelnek, padlásra felkerülnek,
<br>Majd lisztért becseréltetnek.
<br>*
<br>
<br>Délben úgy két órát pihentek.
<br>Estére egy „taggal” végeztek…
<br>Délben úgy két órát pihentek.
<br>
<br>Nem
<br>Ismer
<br>Arató
<br>Fáradságot.
<br>Delelni muszáj!
<br>
<br>Tűző napon csépelnek,
<br>Délben, faárnyékában megpihennek,
<br>Estig egy gazdánál elcsépelnek.
<br>*
<br>
<br>A föld is jól tudja
<br>Júliusban aratás van.
<br>Várják, új kenyeret!
<br>*
<br>Paraszti élet, az
<br>Országot eteti frissen…
<br>Puha kenyér és só!
<br>*
<br>
<br>Vecsés, 2018. május 1. – Szabadka, 2018. június 6. – Kustra Ferenc- a 3 soros-zárttükrős –öket és a HIAQ –kat én írtam. Alá az apevákat és a 10 szavasokat szerző-, és poétatársam Jurisin (Szőke) Margit. A vegyes címe: „Így volt régen...”
<br>
Enyém, vagy a miénk?
<br>Tied, vagy a miénk?
<br>
<br>Csak
<br>Jönnek
<br>Viszályok
<br>Nap-nap után,
<br>Ha nincs már ,,miénk’’.
<br>
<br>Ha nincs már ,,miénk’’!
<br>Nap-nap után,
<br>Viszályok
<br>Jönnek
<br>Csak.
<br>
<br>Csak
<br>Kérdés?
<br>Sértő szó,
<br>Kételyt keltő
<br>Vagyonosztás, mért?
<br>
<br>Vagyonosztás, mért?
<br>Kételyt keltő
<br>Sértő szó.
<br>Kérdés
<br>Csak?
<br>*
<br>
<br>Gyerekem, vagy a miénk?
<br>Gyereked, vagy a miénk?
<br>
<br>Szó
<br>Vádló!
<br>A gyerek
<br>Kié vajon?
<br>Nincs már bizalom.
<br>
<br>Nincs már bizalom.
<br>Kié vajon
<br>A gyerek?
<br>Vádló
<br>Szó.
<br>
<br>Nagy
<br>Vétek
<br>Osztozni
<br>Gyerekeken.
<br>Gyerek nem bűnös.
<br>
<br>Gyerek nem bűnös.
<br>Gyerekeken
<br>Osztozni?
<br>Vétek
<br>Nagy.
<br>*
<br>
<br>Veled együtt?
<br>Velünk? Együtt?
<br>
<br>Mért?
<br>Veled?
<br>Velünk kell!
<br>Együtt legyen.
<br>Az egész család.
<br>
<br>Az egész család
<br>Együtt legyen.
<br>Velünk kell!
<br>Veled?
<br>Mért?
<br>*
<br>
<br>Velem közösen?
<br>Veled közösen?
<br>
<br>Szül
<br>Viszályt
<br>Sok kérdés.
<br>Feltételezés…
<br>Gyülöletté lesz.
<br>
<br>Gyűlöletté lesz
<br>Feltételezés…
<br>Sok kérdés
<br>Viszályt
<br>Szül.
<br>*
<br>
<br>Én neked?
<br>Tetőled?
<br>
<br>Sors
<br>Ítél,
<br>Utolér.
<br>Csak azt várhatsz,
<br>Mit adtál nekem.
<br>
<br>Mit adtál nekem
<br>Csak azt várhatsz.
<br>Utolér,
<br>Ítél
<br>Sors.
<br>*
<br>
<br>Nélküled?
<br>Ég veled…
<br>
<br>Én
<br>Veled
<br>Mért éljek?
<br>Tönkre tetted,
<br>Az egész létem.
<br>
<br>Az egész létem
<br>Tönkre tetted.
<br>Mért éljek
<br>Veled
<br>Én?
<br>
<br>
<br>Vecsés, 2018. április 6. – Szabadka, 2018. április 9. – Kustra Ferenc – A verset én írtam, a tükör apevákat, szerző és poéta társam, Jurisin Szőke Margit. Az apevák címe:” Létkérdések...”
<br>
<br>
Senrjú stílusú Tankában írta meg a szerzőpáros…
<br>
<br>Gabonamezők
<br>Lágy illata terjed szét!
<br>Szél-zene suhog.
<br>A motorja csak berreg,
<br>Búza alatta serceg.
<br> *
<br>Kalászos búza,
<br>Napernyő kéne, de nincs!
<br>Napsütés, élet.
<br>Számos kalász felrepked,
<br>Az árokban megreked.
<br> *
<br>Szökkenő száron
<br>Kalász, jó nagy magokkal.
<br>Nagy búzatábla.
<br>A füst fölötte lebeg,
<br>Piros teste megremeg.
<br> *
<br>Nyár, csak úgy szárnyal,
<br>Élvezi az aratást.
<br>Táj, búzamezős.
<br>Hol a felmentő sereg?
<br>Kéne egy erős zsineg!
<br> *
<br>Marokszedők is
<br>Izzadnak és fáradtak.
<br>Idénymunka-hős.
<br>A bajt nem előzi meg,
<br>Húz le a nagy súlytömeg.
<br> *
<br>A marokszedő
<br>Öreganyó ücsörög!
<br>Farkas éhes volt…
<br>Vezetője kesereg,
<br>Eltorzítja a méreg.
<br> *
<br>Cséplőgép eszik,
<br>Kalászokból, mag pereg.
<br>Friss kenyér illat.
<br>Egyáltalán nem részeg,
<br>Termetileg csak délceg.
<br> *
<br>Langymeleg este,
<br>Nyugtázza, bő aratást.
<br>Sok szalmakazal.
<br>A segítség a lényeg,
<br>Arra senki nem lézeng.
<br> *
<br>Szántás és vetés,
<br>Aratás, munka csúcsa.
<br>Szúrós tarlócsonk.
<br>Fejében ötlet dereng,
<br>Mellette kötél fetreng.
<br> *
<br>A learatott mezőn.
<br>Kismadár gubbaszt.
<br>Kihalt lett minden.
<br>Már a fa törzsén feszeng,
<br>A két erő jól verseng.
<br> *
<br>Legelő is tar,
<br>Vetés szikkad, kiszárad.
<br>Nincs éltető víz.
<br>Csikorgástól a föld reng,
<br>Fáradtan, panasza zeng.
<br> *
<br>Fa, búzatáblán.
<br>Körülötte már tarló…
<br>Kismadár, megnőtt.
<br>Kiszabadulva örvend,
<br>Visszaáll a régi rend.
<br>
<br>Vecsés- Budapest, 2016. június 14. – Kustra Ferenc József - A senrjúkat én írtam, alá a tanka-verset, szerző- és poétatársam Szedő Tibor. A versrész címe: „Aratógép”
<br>
Búzakalászok
<br>Már tele. Meghajolnak.
<br>Aratásidő.
<br>*
<br>Zöld hegyek alatt,
<br>Sárgás gabonamezők…
<br>Aratáskezdés.
<br>*
<br>Búzatáblák már
<br>Sárgulnak, jön aratás.
<br>Nagy hozamremény.
<br>*
<br>Eljött az aratás idő, búzaföldet a nyár aszal...
<br>Kaszások örülnek, segítség: messze zeng a munkadal…
<br>Az életcsónak ring a búzaföld lágy hullámain,
<br>Marokszedők mennek hátul a kaszások nyomain…
<br>*
<br>Meleg, langy szellő
<br>Leng az aratók felett.
<br>Tarló is forró.
<br>*
<br>Nehéz a munka,
<br>De aratók dolgoznak.
<br>Nótára telik…
<br>*
<br>Marokszedő és
<br>Kaszás szenved melegtől.
<br>Szúrós a tarló.
<br>*
<br>Lesz itt kenyér, bőven lesz rá finom zsír is,
<br>Lesz bizony, paprika és paradicsom is.
<br>Eszünk majd hozzá sok és finom erős fokhagymát,
<br>Ezzel is erősítsük az öreg erek falát.
<br>*
<br>Búzalisztnek a
<br>Használata sokféle.
<br>Főként, pék süti.
<br>*
<br>Aratóknak délre az asszonyok hozzák a frissen főtt ebédet.
<br>Délben, jár nekik a két óra pihenés, aztán munkába léphet.
<br>Hajnaltól késő alkonyatig szól a munkaidő,
<br>Lazsálni nem lehet, nehogy közben meg essen eső.
<br>*
<br>Délidőben, oly’
<br>Tüzes a búzatábla.
<br>Nap, nem kíméli.
<br>*
<br>Aratóknak kell,
<br>Kétórányi pihenés.
<br>Van, ki alszik is!
<br>*
<br>Marokszedő asszonyok, egész nap folyvást hajlonganak,
<br>Estére már mindannyian fájlalják a derekakat.
<br>Majd a lisztből meg, ők fogják sütni a finomságokat!
<br>*
<br>Arany napsugár
<br>Érlelte búzaszemek.
<br>Jó kenyéralap.
<br>*
<br>Asztag mosolyog,
<br>Közelg’ kenyér ünnepe.
<br>Mezítláb, tarlón.
<br>*
<br>Finom kenyér lesz…
<br>Sikeres volt aratás.
<br>Templomi áldás
<br>*
<br>Estére tarló
<br>Vörös napot elnyelte.
<br>Aratás vége!
<br>
<br>Vecsés, 2017. május 29. – Kustra Ferenc József – versben, haikuban és senrjúban írva.
<br>
Nyáridőben…
<br>
<br>(Kétsorosok)
<br>Fél-sötét árnyak csendje,
<br>Nap, mellé süt lihegve.
<br>
<br>(Visszatérő, belső rímpárok)
<br>Ó, micsoda hőség, nem enyhíti csöndesség,
<br>Micsoda felsőbbség, melegben zúg… lágy hőség.
<br>*
<br>
<br>Szélvihar fát dönt, (recsegve) és nem csendbe,
<br>Halálfélelmet tuszkol… félő lelkembe.
<br>
<br>Szép, vad ez a vihar, csodálnám, ha volna kis csöndje…
<br>Mindenbe belemar! Jó idő tán' hívna egy sörre.
<br>*
<br>
<br>Tyúkok az udvarban, csendben,
<br>Csak kapirgálnak… melegben.
<br>
<br>Magányos kutyaházban az udvar csöndje,
<br>Kutya elbóklászásban… Tán’ izzik szőre.
<br>*
<br>
<br>Szamaras kordé áll csendben,
<br>Hajtó nézi esendően…
<br>
<br>Szamárnak nagy a füle, lekonyulva lapátol csöndbe,
<br>Nagy, szürke az ülepe, ácsorog két rúd közé kötve…
<br>*
<br>
<br>Az istállóban, trágya is csendes,
<br>Jászolhoz kötött tehénke vemhes.
<br>
<br>Kisborjú, még csak rugdos, a méh csöndjében,
<br>Bár nemsokára rugdos, gazdi kertjébe…
<br>*
<br>
<br>Gyerek rolizik, bukik csendbe,
<br>Erre istállószag befedte.
<br>
<br>Homokban rolizni nem lehet, de azt igen, bukni csöndbe…
<br>Aki ilyen mafla, mit tehet? Megy anyához esendőzve…
<br>*
<br>
<br>Öregen, halkul a csend,
<br>Értelmetlen… életed?
<br>
<br>Megérted, élted vén alkonyát? Dúdold élted dalát csöndben,
<br>Még cukros léted dalát, pihengetve zümmögd esendően.
<br>*
<br>
<br>Öregen elhalkul az életed csendje,
<br>Életbőröndöd ürül, mi… sincs már benne.
<br>
<br>Tested már nyüzege, de a lelked még szárnyaló a csöndbe,
<br>Jő, a vég csöndje, de nem számít, te mész a kiveszendőbe…
<br>*
<br>
<br>Erdőben leültünk nagy csendbe,
<br>Én meg beszalonnáztam csendbe.
<br>
<br>Jó egy kis séta az erdőbe, elbóklászni a személyes csöndbe,
<br>Jó kicsit eltűnni a fák köz-be, árnyasban heverni, fa-tőbe…
<br>
<br>Vecsés, 2019. január 21. – Kustra Ferenc József
<br>
