Repüljön magasra a <br>Béke fehér galambja. <br>Szárnyaljon az égbe a <br>Boldogság kék madara. <br> <br>Legyen ez egész évben, <br>De főleg karácsonykor, <br>Mert bizony ez az ünnep a <br>Szeretet gálája… akkor… <br> <br>Legyen mindenki udvarias <br>Egymással, férfiak a nőkkel… <br>Szeressék egymást mindig és hűen, <br>Éreztessék gyerekkel, időssel. <br> <br>Az Úr is csak szomorúan néz… <br>A szeretet a legnagyobb kincs, <br>Mivé lesz a teremtett világ, ha <br>Emberek szívében szeretet nincs? <br> <br>Karácsonyt várjuk egy éve, <br>Készülőnk hónapok óta, <br>De vajon szívünkbe a szeretet <br>Óh, lehetne, hogy állandó volna? <br> <br>Karácsonyra ideszáll szeretet angyala, <br>Úr küldi, szívünket szeretettel telítse… <br>Emberek, fiuk, lányok, ifjak és öregek, <br>Kapcsoljátok szívetek szeretet vételre… <br> <br>A szeretet a mosoly szépségében sejlik <br>Az ölelés őszinte melegében rejlik. <br>A szeretet naggyá, gazdaggá tesz <br>És ki így él, az koldussá nem lesz. <br> <br>Figyeljük belül, boldogok vagyunk-e <br>Szeretetre a szívünk kinyílik-e… <br>Másnak, mi is segítsünk átélni ezt az érzést, <br>Szívünk képessége segíteni e szép érzést. <br> <br>A fény, a szeretet a szívünkben, lelkünkben van, <br>Jóban, rosszban, az egymás iránti barátságban. <br>A fánál a mosoly a legszebb dekoráció… <br>Szeretet lángja perzseljen, mint detonáció! <br> <br>Repülj, ereszkedj le ránk <br>Boldogság kék madara, <br>Töltsd ki a karácsonyunk <br>Béke fehér galambja. <br> <br>Legyenek, óh, csak… szép szavak, <br>Durvaság, ne legyen… semmi! <br>Szeressük egymást emberek! <br>Merjünk tán’ boldogok, lenni… <br> <br>Vecsés, 2010. december 20. - Kustra Ferenc József <br>

Hétköznapi pszichológia… <br> <br>Az élő hit, az élő szeretet. <br>Hidd! Minden ebből eredeztetett! <br>Legyen missziód: szeretni a családot, <br>Szomszédot, munkatársat, felebarátot. <br> <br>Családdal karácsonykor erősítsed a hited, <br>Együttérzést ne rejtsd el, mutasd ki szereteted. <br>Karácsonyfán gyertyaláng a reményt sugározza <br>Felénk, meg az összetartozást, békét mutassa... <br> <br>Nézem melegből, bentről a havas decemberi ködben, <br>De a hó csendes, nesze sem hallatszik a téli csöndben. <br>Fehér a háztető, hó borítja udvaron a fenyőfákat, <br>Deres az ablaküveg, téli hidegben nagyon fázzuk… mákat. <br> <br>Fürdesd arcodat fenyőfa és gyertyák fényében, <br>Sütkérezzünk… család és az Úr szeretetében. <br> <br>Vecsés, 2012. december 13. – Kustra Ferenc József <br>

Ó, az a karácsony… <br>Van kinek rémálom. <br>Nincs mindenhol ajándék gyereknek, <br>Gyereket, nem mindenhol szeretnek. <br> <br>Ó, az a karácsony… <br>Van hol tündérálom. <br>Van hol együtt díszítik a fát, <br>Élvezik egymás ajándékát. <br> <br>Ó, az a régi karácsony… <br>Hajléktalannak, félálom, <br>Mert tudja, ez a szeretet ünnepe, <br>De neki, totál kint van az ülepe. <br> <br>Ó, az a karácsony… <br>Én azt, már úgy várom. <br>Nálunk mindig van ajándék, <br>Szeretet megnyilvánulék. <br> <br>Ó, a karácsonyt… ha várják, <br>Mindenhol kellene, hogy várják! <br>Szétosszák Isten ajándékát… <br>Szétszórják, a szeretet magját. <br> <br>Vecsés, 2010. december 9. - Kustra Ferenc József <br>

Hétköznapi pszichológia… <br> <br>Karácsonykor szeretik egymást az emberek? <br>Akkor a hétköznapokról megfeledkeznek? <br>Mindenki mutatja a jobbik oldalát, <br>Mutatja a szeretetét… kibontanád? <br> <br>De ki nem mosogat, az akkor se <br>Ki nem főz finomat, az akkor se. <br>Kiben a gonosz lakik, az olyan… <br>Annak szava ekkor is vérfolyam… <br> <br>Modern családban elveszett Isten? <br>Innentől pedig már, tán’ hit sincsen. <br>Hit nélkül nincsen család, szeretet, <br>Óh… hit nélkül nevelünk gyereket. <br> <br>Modernség jó gondolat EU- ban, <br>De károsan ható a családban. <br>Modernség szétzilálja családot, <br>Tépi, mint a vad szél a pókhálót. <br> <br>Vízióm… mindig szeretni kellene… <br>Karácsonykor itt volna az ideje, <br>De ha nem, akkor is most, legalább illene <br>Szeretetet mutatni, mi megérintene. <br> <br>Vecsés, 2010. december 9. - Kustra Ferenc József <br>

Karácsony van, a táj nem havas, <br>Ezért a szívem fáj… az havas. <br>Jót eszünk és ajándékozunk, <br>Gyerekek vágya… nem szánkózunk. <br> <br>Hányan vannak, akik egyedül, <br>Ülnek fa alatt… de egyedül… <br>Nincs mindenhol oly nagy szeretet, <br>Pedig az sugároz meleget. <br> <br>Vecsés, 2008. december 24. - Kustra Ferenc József <br>