Házak ablakában még meg vannak, látszanak a régi fények,
<br>De a fázós tél hó arcát (nincs is hó!) nem érezzük a télnek…
<br>Pedig már sokan be is állnának fázós partnernek… a télnek!
<br>
<br>Csillagszóró is van még, de már kiköltözött az úttestre,
<br>Nagy robbanással indul, mint rakéta, föl a magas égbe…
<br>Csillagszóró is van még, de már kiköltözött az úttestre.
<br>
<br>Karácsony is van még, de már sajnos lassan értékét veszti.
<br>Pont úgy, mint az emberiség... az emberi értékét veszti…
<br>Karácsony is van még, de már sajnos lassan értékét veszti.
<br>
<br>Még mostanában van rántott hal és méz ízű kalács,
<br>Van még halászlé, meg sütemények, meg mesterszakács.
<br>Karácsonyra tedd le a bánatot, orcádon mosoly legyen,
<br>Kívánjuk, az idei karácsony legyen jó... rutinszeren.
<br>*
<br>
<br>(Septolet!)
<br>Régi ösvényeken,
<br>Szenvedélyesen,
<br>Szeretetteljesen,
<br>Igaz karácsonyunk legyen!
<br>
<br>Méltóságteljesen, kényelmesen megfigyelhetem,
<br>Heveny szeretetem,
<br>Köztetek elhinthetem.
<br>*
<br>
<br>(Senrjú)
<br>A kis gyertyákból
<br>Sugárzik Jézus lelke.
<br>Jő; szíve-lelke.
<br>
<br>Vecsés, 2019. december 16. – Kustra Ferenc József
<br>
Égen, gyúl sok csillag!
<br>Házunkban… béke, szeretet.
<br>Gyertyalángban, angyal!
<br>
<br>Áldjuk Krisztusunkat!
<br>Éljük újra szenvedését…
<br>Most van a karácsony.
<br>
<br>Holdfény… csak világít!
<br>Éjjel, angyali fényekkel.
<br>Kis Jézus… megszület!
<br>
<br>Vecsés, 2023. december 15. - Kustra Ferenc József – vers a karácsonyról: senrjon trióban.
<br>
(Senrjú csokorban)
<br>Az angyalvárás
<br>Csendje, békésen hullik.
<br>A nagyharang üt!
<br>*
<br>Szűz Mária jön
<br>Pásztorok térdepelnek.
<br>Gyertyaláng… lobban.
<br>*
<br>Szenteste, béke
<br>Szigete. Lassan éjfél.
<br>Igehirdetés.
<br>*
<br>Este, csend mélyül…
<br>Legszentebb éjszaka jön.
<br>Jézuska, mienk!
<br>*
<br>Csillagpor-fényben
<br>Gyertya lobban, szív dobban.
<br>Kis Messiás él!
<br>*
<br>Ha gyúlnak gyertyák,
<br>Kinyitjuk az ablakot.
<br>Együtt így várunk…
<br>*
<br>Angyalok jőnek,
<br>Tesznek kötelességnek…
<br>Együtt igy várunk…
<br>*
<br>
<br>(senrjon)
<br>Majd köszöntünk Kis Jézus,
<br>Míg le nem égnek a kis gyertyák...
<br>Együtt igy várunk!
<br>
<br>Vecsés, 2023. december 14. – Kustra Ferenc József - íródott a karácsony hithű várása okán… senrjú csokorban és senrjonban.
<br>
Eljött a karácsony, a fa díszeleg a szobába
<br>Ködös éjszaka hozta a szentestét, be, lakásba.
<br>Napfény, vette az irányt nyugat felé,
<br>Elmegy, mert este már a hideg lelé.
<br>A mi fánkon a kis csengettyű, az Isten hangja,
<br>Ezen jött el ide hozzánk, esti ajándékba.
<br>A szeretet útján a zene nem rekedt kolomp
<br>De e szeretet a lelkekben szólhat, mint doromb.
<br>
<br>A fánkon, míg a gyertyánk oly’ lassan csonkig ég
<br>Magunkban pergessük le múltunkat egyszer még,
<br>Később, este már a Hold nevet be az ablakon,
<br>Nézem… kihunyó gyertyafény táncol a falakon...
<br>Kint sikít a vágtató szél, és a semmibe múl
<br>Álmunk, vágyunk él, a haragunk már semmi, elfúl.
<br>Ez talán az év legszebb ünnepe
<br>Szívünk szeretettel legyen tele.
<br>
<br>A fa körül csillogó szemek halmaza, vágyakozón,
<br>S gyermek, felnőtt körbejárja, várva… oly’ álmodozón.
<br>Estefelé már, egyre feszültebb a várakozás,
<br>De alakul az ünnepi hangulat és így már csodás.
<br>
<br>Kik, nem szeretnek, azok a kiüresedők,
<br>Legyünk hát mi tán' inkább, boldogságkeresők.
<br>Karácsony-este a boldogság madara ide száll
<br>Szeretetünk csendjén, lelkünkben nagy nyugalmat talál.
<br>
<br>Rokonságod körében e napon, békülj ellenséggel,
<br>S a boldogságot megleled, szeretetben, teljességgel.
<br>Lehetnek bár üres szavak és fájhatnak a nappalok
<br>De, szeretetben csillagjaid fent égben nem balekok.
<br>
<br>Madár reppent fel, jeges-hideg égben,
<br>Most falevél, nem hull alá a térben.
<br>Igaz szeretet csak terjedjen a légben,
<br>Az igazság szava ne vesszen a régben...
<br>
<br>Vecsés, 2012. december 11. – Kustra Ferenc József
<br>
Volt gyertyája, de annak a lángja is csak úgy, megfagyott
<br>Az erdei nylon sátorban hol, mint hajléktalan lakott.
<br>Csak egy szakadt doboz volt az asztala,
<br>És pár –ellopott- fenyőág volt rajta.
<br>
<br>Tengette az életét, mint kivert kutya,
<br>Jött a vad hideg, megfagyott, nincs már útba.
<br>Karácsony szép estéjét ő… nem érhette már meg,
<br>De mi őrizzük –egy embertársunk emlékét- meg!
<br>
<br>Vecsés, 2013. december 21. – Kustra Ferenc József
<br>