A béke reszket,<br>Vak hatalom-vágy kínt szór...<br>Lőporos ige!<br><br>Torz eszme hódít,<br>Bűz-virág csüng életfán,<br>Elit vállán bűn!<br><br>Karakterikus...<br>Eme karaktelenség.<br>Sajátos jellem!<br><br>Rab-lánc súlya nő<br>Elnyomástól...szenvedő.<br>Ki-menekül-ő?!<br><br>Észt oszt sok bohóc,<br>Víg bábuk tapsa robban...<br>Féktelen hatás!<br><br>Kocka elvetve,<br>Vész lepellel befedve...<br>Ez biz nem játék!<br><br>Dunatőkés, 2024. május 25.- íródott: senrjú csokorban.

Májusi vasárnapról írom nektek eme versem, <br>Mert vasárnap gyereknap lesz, azt én igen kedvelem. <br>Van bizony nekem két, régen felnőtt gyermekem, <br>Kik így születtek, és ők az örök-gyermekem... <br>Van még négy unoka, három lányka és egy fiú, <br>Ez meg már alapos ok, hogy én lehessek hiú? <br> <br>(Septolet) <br>Látom előre, <br>Szép-színe <br>Lesz… mint hétvége. <br> <br>Majd mókázunk, <br>Együtt játszunk! <br>Délbe kajálunk, <br>Délután sétálunk. <br> <br>Délelőtt kicsikkel még homokozok <br>Amihez, már eléggé öreg vagyok, <br>Aztán a két nagyobbal jön kellemes társasjáték, <br>Tanuljanak meg mindent, nehogy maradjanak málék... <br> <br>Estefelé meg leültetem a csapatot és elmondok nekik <br>Egy magyar népmesét. Még nagyok is a jó lelküket átengedik... <br>Míg világos van, még majd kimegyünk egyet focizni, <br>És majd' elfelejtem, ebéd előtt kell biciklizni... <br> <br>(3 soros-zárttükrös) <br>Juj, hát a reggelt is köszöntőkkel kezdem, <br>Egy páleszt ha, állva, magamba döntöttem… <br>Juj, hát a reggel is köszöntőkkel kezdem. <br> <br>Egy szó, mint száz: majd elmondhatjuk, micsoda játékos nap volt, <br>Emberfia gyermekei, unokái alkot egy akolt… <br>Egy szó, mint száz: majd elmondhatjuk, micsoda játékos nap volt. <br> <br>(Senrjon) <br>Az összerántott csapat, <br>Majd jól érzi, szereti egymást. <br>Mit hoz vajh’ jövő? <br> <br>Vecsés, 2020. május 27. – Kustra Ferenc József – íródott: a gyermeknapi várásokról, önéletrajzi írtásként. <br>

Embernél nincs jobb, <br>Csodálatosabb...mondták.<br>Könnyelműség volt? <br>Önkényes uralkodó, <br>Gőgösen Istent játszó. <br><br>Faját írtó lény, <br>Földdel becstelenül bán.<br>Gerinctelenség!<br>Alattomos, féktelen,<br>Élettel tiszteletlen!<br><br>Mindenen túl tesz,<br>Gonoszsága bőséges.<br>Páratlan vadság!<br>Könnyelműen öl, pusztít,<br>Anyaföldet nyomorít! <br><br>Dunatőkés, 2024. március 22.

Szivárvány színek,<br>Természetben szép látvány.<br>Nem zavaros...Nem!<br>Ki mint veti eszméjét,<br>Úgy aratja termését.

Magamra hagytál Szimonettám! <br>Bizony, Te elhagytál… régen ám. <br>Hazudtad, hogy szeretsz? <br>Nem mondtad, hogy etetsz… <br>Én meg szerettelek… ó, babám! <br> <br>Lassan belé tűnsz a múltunkba, <br>Beleveszel, nem sok harcunkba. <br>Már most sem emlékszem… <br>Mennyi volt, emlékem. <br>Én szeretettelek… ó babám. <br> <br>Sors, nem akart együtt, Szimókám! <br>Lehet… nem passzoltunk Szimókám? <br>Még van kevés emlék, <br>Ezek már tört mesék… <br>Még egy kissé, talán szeretlek… <br> <br>Vecsés, 2021. március 3. -Kustra Ferenc József- íródott: romantikus LIMERIK csokorban. <br>