A természet ismert,tisztelt, hódolt Nekünk<br> Helyette lett, csoda faház,virág,kertünk<br>Szerelmünknek szigete, <br>Olyan volt,mint ha haza mennénk.<br>Tavasszal a bejáratnál virágok nyíltak,<br>Illatukkal köszöntöttek,mosolyogva hívtak.<br>Kidugta szép kis fejét pénzike a fűből<br>Rózsa illata,fáknak gyönyörű lombja<br>Bokorból ránk néz sündisznó két kicsi ?gombja?<br>Hogy, hogy itt vagytok - szinte mondja -<br>Gyönyörű a tavasz,szerelmünk a régi<br>Érzelmünk egymáshoz töretlen és égi.<br><br>Eltávolodunk a faháztól néha egy kicsit,<br>Hogy kirándulásokkal tegyük szebbé a napot.<br>Ha együtt vagyunk szeretjük,öleljük egymást,<br>Ott a faházban csodás , és minden más<br>Még el sem jöttünk,visszamennénk újra,<br>Kéz a kézben, sétálunk a tónál,<br>Kicsi, kis hídon átmegyünk<br>Mi átvezet, csöppke kis folyónál<br>Feledhetetlenek a percek, napok<br>Mit Tőled kapok,és viszont adok<br><br>Hány év, mennyi idő telt el?Mint a sziámi ikrek,<br>Talán össze vagyunk nőve?Megfejteni? <br>Ez az érzelem,nem tudom mi lehet<br>Valami táplálja szívemet, annak gyökerét<br>Amikor ölellek,selymes bőrödre nyakadon,<br>Tapadok, lehelve csókomat, adom<br>Tudom,Tőled ,mind visszakapom<br><br> <br>

Karácsonyi ének hangja<br>Nem! Barbykának édes hangja<br>Nevetve szól gurgulázik<br>Betölt mindent csengő hangja<br>Kedves száját csókra tartja<br><br>Ki nem hagyom ha oda adja<br>Imádom szép, csókos ajkát<br>Mert szerelemmel dajkál<br>Szerelemtől izzik arca<br>Ebből lesz a szívek harca<br><br>Szerelemmel szívem tele<br>Megosztja ezt Barby velem<br>Együtt dobog a szívünk<br>Csókba folyik ritmusuk<br>Kicsi kezét körém fonja<br><br>Így a csókot forrón adja<br>Csókja nem édes<br>Mi több, mézes <br>Teste forró <br>Mint a parázs<br>Garanciát rá nem ád<br>Majd kiugrik a szívem<br>Őrülten kalapál<br>Csóknak tüze lankadatlan<br>Szomjúságunk olthatatlan<br>

Mi lesz ha múlnak az évek?<br>Ha a szerelem nem rám ébred<br>Elengeded nem fogod a kezem<br>Szerelemmel és Veled nem élek<br>Akkor már nem lesz értelem az élet<br>Ha testem nem kívánja a vágyat<br>Lejárt az idő,csak nyomnám az ágyat<br>Nem úgy lesz mint a természet<br>Pezsegve , dalolva mint a cserkészek<br>Hol tavasszal újra indul az élet<br><br>Megmaradt sok szép emlék<br>De azon is van már itt-ott<br>Apró kis lék<br>Végig gondoltam az életem<br>Mily szép és jó volt<br>Mert voltam és is régen<br>Kis aprólék <br>Sok szép idő nem múlik el nyomtalan<br>Nem maradok egyedül<br>De nem is leszek hontalan<br><br>Mindig van és lesz ki szeret<br>Örömmel fogja meg kezem<br>Szeretem és jó nekem<br>Ha mindig van , ki van velem<br>Mi lesz ha már nem leszek<br>Ha nem leszel<br>Értem senki nem tesz<br>Szép lassan kifakul az emlék<br>Emlékhez elfogy, valamennyi kellék<br>Újra kezdeni már nem lesz erőnlét<br>Elfogy az erő, megszűnik a lét<br><br>

Mindent megtennék érte<br>Ha Édesanyám még élne<br>Simogatnám mint tette Ő velem<br>Szeretettel kedvében járnék<br>Okot rá mindig találnék<br>De elment sajnos,nincs<br>Pedig lenne nekem nagy kincs<br>Álmomban sokszor<br>Kedvesen meglátogat<br>Beszélget velem<br>Ha lenne elvinném mert szerette<br>Gyógyfürdőbe velem<br>Velünk jönne két gyermekem<br><br>Kicsiknek őket nevelte<br>Rosszalkodtak, el nem verte<br>Pajkosságuk velük nevette<br>Látom még most is <br>Vidám nevető arcát<br>Betegséggel dacolván<br>Elűzte azt magától<br>Végül nem szabadult<br>A halál karmától<br>Emlékét őrzi még élek<br>Örökre betölti egész lényem<br>Gondoskodás szeretet<br>Kevés volt,hogy itt legyen<br>Ha most is itt lehetne<br>Vidám lenne és nevetne<br>Szívemben Ő örökre<br>Az Édesanyám marad.<br><br>

Reggel felébredek,valaki rám köszön<br>Mosolyogva benéz az ablakon<br>Legyen ma szép napod!<br>Integet,nevetve mondja<br>Ugye tudod,hogy ki vagyok?<br>Veled most barátkozni akarok<br>Kedvedért aranyban ragyogok<br>Szólíts a nevemen<br>Én a Nap vagyok<br>Elkísérlek utadon bárhová<br>Csak mond, hogy akarod<br> <br>Kisajátítani nem fogsz<br>Szolgállak én nap hossz<br>Rossz kedvet nem ismerem<br>Csak a vidámságot szeretem<br>Könnyet csalok a szemedbe<br>Ha mélyen nézel a lelkembe<br>Nézek én is a Tiédbe<br>Akkor öröm költözik a szívedbe<br>Simogatok szerelmest és beteget<br>Öreget és virágzó réteket<br>Tőlem mindig jó kedvük lesz<br><br>Megszelídítem a szelet<br>Így ő is a barátod lehet<br>Lelkemtől vesz a Föld<br>Nagy lélegzetet<br>Haraggal nem tudod nézni senkire<br>Barátja ezért, vagyok mindenkinek<br>Uralom kertet,mezőt életet<br>Így nézni Rátok, fentről nézhetek<br>Lejövök gyakran Hozzád<br>Hogy megcsókoljam orcád<br>Haragosom nincsen<br>Szeretetem jutalmam<br>Kivételt nem ismer<br><br><br><br><br><br><br>